Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-31
160 *i. orsíígos ftlés 1892. *prllis r í.éu, cstitnrttSko'n. Molnár Álltai jegyző (olvassa a pénztári kimutatást.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a február és márczius havi pénztári kimutatást a ház tudomásul veszi. A jegyzőkönyvnek erre vonatkozó része fog hitelesíttetni. Méltóztassanak azt meghallgatni. Széll Ákos jegyző (olvassa a jegyzökönyvet). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a gazdasági bizottság jelentése a képviselőház kisebb fizetésű hivatalnokai és szolgáinak drágasági pótlék engedélyezése iránti kérvénye tárgyában. Molnár Antal jegyző (olvassa a bigottság jelentését.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ?(Elfogadjuk !) Ennélfogva kijelentem, hogy a. ház a drágasági pótlékot az 1892-ik év etső felére engedélyezni méltóztatik. Következik a napirend szerint az 1892-ik évi állami költségvetés részletes tárgyalásának folytatása. Molnár Antal jegyző (olvassa): 2. czím. A fiumei és a magyar-horvát tengerparti kormányzó és személyzete költségei. Személyi járandóságok 25.380 frt. Szederkényi Nándor jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Legkevésbbé sem óhajtok kiterjeszkedni azon jogi viszonyokra és azon törvények felsorolásán), melyek kétségtelenné teszik a magyar tengerpartnak s ezzel Fiúménak is hovatartozandóságát? Miután azonban Horánszky Nándor t. képviselőtársam a ministerelnökség költségvetésének általános tárgyalásakor kimerítően foglalkozott e kérdéssel, a magam részéről lelkiismeretes kötelességemnek tartom néhány rövid szóval nyilatkozni. Azt véltem ugyan, hogy Fiúménak mindenesetre nagy óhajtásai és kívánságai vannak s tudom, hogy ezek legilletékesebb előadója, annak képviselője, hanem a t. ministerelnök úr abból, hogy a fiumei képviselő, mint kormánypárti választatott meg, ne méltóztassék megnyugtatást meríteni arra nézve, hogy ez Fiumét már minden tekintetben megnyugtatná Azt hiszem, hogy e tekintetben el kell tekintenünk minden pártkérdéstől s hogy minden pártnak egyaránt kötelessége arról gondoskodni, hogy azon kérdés, melyet 1868-ban oly egyszerűen lehetett volna elintézni, ha a képviselőház az az előtti törvények alapjára áll, megoldassák. De hagyjuk ezt, hiszen 1884 ben magának a többségnek bizottsága hívta fel a kormányt bizonyos intézkedések megtételére. Nem azért kívántam részt venni e vitában, hogy elmérgesítsem ez ügyet s kihívjam az ellenvéleményeket — mert e tekintetben nem lehet ellenvélemény — hanem azért, hogy felkérjem a kormányt, hogy ne vegye oly közömbösen ez ügyet, mert hiszen 1884 óta, mióta a regnicolaris bizottság munkálatát beterjesztette, 8 év múlt el a nélkűl.hogy annak eddigelé következését láttuk volna. Ellenkezőleg azt tapasztaljuk, hogy mentől inkább halasztatik e tárgynak akár a kormány, akár a törvényhozás utján való elintézése, mindig nehezebbé válik annak megoldása és mindig több és több viszály idéztetik elő. (Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) En tehát abban a reményben, hogy a jelen ülésszak alatt már a jövő évi költségvetésben — ha ugyan ez a t. kormány lesz az, a mely azt az országgyűlésnek benyújtja — erkölcsi kötelességnek fogja tartani a kormány az országra nézve valami megnyugtatót a ház elé terjeszteni, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) mert ha ez akkoráig sem történnék meg, akkor csatlakozom Horánszky Nándor t. képviselőtársam azon kijelentéséhez, hogy az ügy megérdemli, hogy a ház pártkülönbség nélkül követelőleg lépjen fel a kormány iránt, hogy vagy teljesítse az ország iránti kötelességét, vagy pedig adjon tért másoknak, a kik ez irányban kötelességüket teljesíteni hivatásuknak érzik. Ez az, a mit kötelességemnek tartottam elmondani. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha nem, a tanácskozás be van fejezve és a tétel nem támadtatván meg, a 25.380 frt megszavazta tik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadásokra 4.750 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Harmadik czim. Rendelkezési alap 200.000 frt. Szederkényi Nándor jegyző: Molnár József! Molnár József: Ámbár államkormányzati szempontból és általánosságban véve is semmi kétség sem férhet a rendelkezési alap szükségéhez és nélkülözhetetlenségéhez, sőt tekintve a magyar nemzet és állam elleni nemzetiségi agitatiokat, talán fokozottabb mérvben egyhangúlag is meg lehelne szavazni a magyar kormány fejének a szükséges pénzösszeget: mégis, tekintve a 25 éves alkotmányos kormányzásnak meddőségét azon követelményekkel szemben, melyeknek eredményeit ott, a hova az ilyen bizalmas természetű kiadások fordítandók lettek volna, hiába keressük: (Igás! Ügy van! a szélsőbalon.) bátor leszek röviden felemelni szavam it e tétel ellen. (Helyeslés a baloldalon.) Nagyon jól tudom, hogy a magyar államháztartásban a rendelkezési alap szükségét nem
