Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-10

gÖ ÍO. »mft#w ttlé* 1883. atílreíim ».én, «geráin. alapgondolat követelményei "szerint való kitöltésében, szóval annak teljes érvényrejuttatásában lehet egyedül a nemzet bizalmának és így a mü szilárdságának biztos alapját találni. Felséged kormányának politikája azonban részint egyenesen rongálja azokat a biztosítékokat, melyeket a kiegyezés állami önállóságunknak nyújt, részint mereven visszautasítja azon követelményeket, melyek a kiegyezés elvi határozataiból folynak, de, — a mint az minden nagy átalakulással történni szokott — rögtön nem nyertek formát és így életbe sem léptek, így történt, hogy a delegatio hatásköre kiterjesztetett, hogy a honvédség nemzeti jellegén a jelvények használatában csorba esett, hogy a közös intézmények körében Magyarország állami önállóságával és nemzeti önérzetével szemben előforduló sérelmes esetek igazi orvoslást nem nyertek, hogy külképviseletünk Magyarország állami önállóságát czímereiben és jelvényeihen kifejezésre nem juttatja, sőt az önálló magyar állampolgárság is a külföldön elhomályosításnak van kitéve; hogy Felséged udvartartásában még közjógi jelentőséggel bíró cselek vényeknél sem jut kifejezésre a magyar korona önállósága és fénye; hogy a közös intézményekben Magyarország részeltetése nem arányos, és hogy semmi sem történt az e téren —- elismerjük — a múltból örökölt mulasztásoknak helyrehozására; hogy nevezetesen őseinknek régi törekvése, a magyar katonai nevelés szervezése és az által egyfelől a eulturalis nemzeti egység egyik követelményének létesítése, másfelől a magyar elemnek magasabb katonai állásokra való képesítése még mindig merev visszautasítással találkozik; hogy végííl az országnak közgazdasági függése Ausztriától, ha nem is bevallottan, de észrevétlenül lappangó politikai dogmává lett. Pedig mindezen követelményekben egy szó sem foglaltatik a kiegyezés megváltoztatásáról, hanem csupán annak megvalósításáról és teljes életbeléptetéséről. Ellenkezőleg épen a felsorolt sérelmes állapotoknak fentartása és a kiegyezés elvi határozataiból folyó követelményeknek megtagadása nevezhető teljes joggal a kiegyezés visszafejlesztésének és meghamisításának, tehát a változtatás legrosszabb nemének. Az ilyen politika pedig alkalmas arra, hogy ama szerintünk is helyes és fentartandó alap iránt a nemzet bizalmát megingassa és így magát a kiegyezést is veszélyes rázkódtatäsoknak tegye ki. Midőn tehát mindama nemzeti követelmények megvalósítását sürgetjük, melyek a kiegyezésnek elvi határozataiból folynak, ezzel nem csupán az ország jogait akarjuk érvényesíteni, a mint az képviselői kötelességünkből foly, hanem egyszersmind a fennálló közjogi alap iránti bizalmat kívánjuk megszilárdítani, Felséged és utódai uralkodásának nyugalmát biztosítani, hatalmi állását növelni. E törekvéseknél bízunk Felséged azon fejedelmi kötelességérzetében, uralkodói bölcsességében és hü magyar népe iránt táplált atyai szeretetében, mely, valamint 25 évvel ezelőtt, találkozva a nemzet törhetlen hűségével, alkotmányos jogaihoz való szívós ragaszkodásával és hagyományos politikai belátásával, évszázados viszályoknak vetett véget, úgy most és a jövőben a nemzettel egyetértőleg hasonló viszályok megújulásának minden alkalmát el fogja hárítani. De nem bízunk Felséged jelenlegi kormányában, mely közjogi helyzetünk sérelmeiről és a nemzet jogos aspiratióiról Felségedet nem értesíti, vagy azok megtagadását javasolja, mely a belügyi reformok és a kormányzat terén sem tud a nemzeti követelményeknek, az állami eszmének és a szabadelvű felfogásoknak magaslatára emelkedni, hanem főleg tulajdon hatalmi érdekeinek gondozásával van elfoglalva, melynek vezetésében tehát az országgyűlés sikeres működésének legfőbb akadályát látjuk. Azzal a leplezetlen nyíltsággal szóltunk Felségedhez, mely hűségünknek első kötelessége, és bizton reméljük, hogy a jelen hódolatteljes föliratunkban megjelölt irány követése által gyarapodni fog a nemzet boldogsága és Felséged uralkodásának dicsősége. Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk stb. Budapesten, 1892. évi márczius hó 9-én. Apppnyi Albert gr. s. k. Királyi Pál s. k„ Beöthy Ákos s. k. Bujanovics Sándor s. k. Horánszky Nándor s. k. Veszter Imre s. k. Hajós József s. k. Bernát Béla s. k. Bolgár Ferencz s. k. Gaal Jenő s. k. Atzél Péter s. k. Pálvi János s. k. Frey Ferencz s. k. Bernát Dezső s. k. Lázár Árpád s. k. Andreánszky Gábor b. s. k. Balog!i Géza s. k. Makfalvay Géza s. k. Ivánka Oszkár s. k. Bánó József s. k. Sághy Gyula s. k. issekutz Győző s. k. Nagy István s. k. Wenckheim Frigyes gr. s. k. Horváth Lajos s. k. Bottlik Lajos s. k. Mihályi Péter s. k. Drakulics Pál s. k. Fernb.ich József s. k. Horváth Gyula s. k. Hedry Lörincz s. k. Hock János s.k. Désy Zoltán s. k. Ivády Bélas. k. Kulman János s. k. Márkus József s. k. Schäffer Dezső s. k. Wittniann János s. k. Nedeczky Jenő s. k. Zselénski Róbert gr. s. k. Hodossy Imre s.k. Ábrányi Kornél s. k. Gulner Gyula s.k Szentiványi Kálmán s. k. Melczer Géza s. k. Bethlen Gábor gr. s. k. Berger Ignácz s. k. Helley János s. k. (Hosszantartó, zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélső haloldalon.) Elnök: A felolvasott válaszfelírati javaslat ki fog nyomatni és a képviselőház t. tagjai között ki fog osztatni. (Felkiáltások: Ót percmyi szünetet kérünk !) Bokros Elek előadó: T. képviselőház