Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-9

58 9. országos ülés 1892. márertns S-án, kedden. az értelmetlen, azt az esztelen feltételt, hogy ezen ideiglenes rendezkedés örök időre áll. (Zajos helyeslés a szélső haloldalon.) De mily irányú volt ez a haladás? A haladás, t. képviselőház, egy dologban kétségtelen és ez az, hogy Magyarország belső állami szerkezete töké­letesen azon a módon, azon feladatra és azon költséggel rendeztetett be az elmúlt 25 év alatt, a mily módon és a mily feladatokra és a mily költséggel Európa nagyobb művelt államai van­nak berendezve. (Igaz ! Ügy van! a szélső balolda­lon.) Ebből kétségtelenül az következik, hogy nekünk ezen állami szervezet akadálytalan fön­tartására szintén mindazon erőforrások meg­nyitására van szükségünk, a melyeket Európa művelt államai a maguk számára nyitva tarta­nak és kihasználnak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nézzük akár pénzügyi igazgatásunkat, akár közigazgatásunkat, akár igazságszolgáltatásunkat, akár közmunka és közlekedési ügyünket, akár egyházpolitikai, közoktatási vagy iskolaügyi stb. feladatainkat, ezek semmivel sem kisebbek arány­lag és ezen feladatok megvalósítása semmivel sem egyszerűbb és olcsóbb, mint akár Német-, akár Franczia-, akár Olaszországé. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) De önöknek tetszett egy oly állami szervezetet fejleszteni, pedig tetszett, mert a haladó kor ezt hozta magával s nekünk lehe­tetlen volt más irányú fejlődést tennünk s lehe­tetlen volt az állam ezéljailioz és a szabadság föntartásához szükséges összes intézményeink egyikét is mellőznünk. De mindazon intézmé­nyek költségesek voltak és ha ez az állam­szervezet kikerülhetetlen volt és kétségtelen az, hogy ez oly természetű, irányú, feladatú és költségű, mint Európa művelt államaié: akkor ismétlem azt, hogy a számtanihoz hasonló az az igazság következik be, hogy ugyazen állami szervezet akadálytalan és virágzó fentartására ugyanazon erőforrásokat kell megnyitni, mint a minőket Európa művelt államai nyitottak meg maguknak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Németország, Franeziország és Olaszország ma hatalmas államok, ezt vita nélkül elismerjük valamennyien. De ha a sors valamely kü­lönös szeszélye vagy valamely különös csa­pása ezeket az államokat arra kényszerítené, hogy ők Ausztriával legyenek közös vámszövet­ségben, (Derültség balfelől.) hogy nekik nemzeti jegybankjuk ne legyen, hogy külkereskedelmi és diplomatiai képviseletükben oly mellőzést szen­vedjenek, mint mi, hogy ezen nagy és hatalmas nemzetek ifjúságát idegen lobogó és idegen nyelvű vezénylet alá kényszerítsék: (Élénk helyeslés bal felől.) akkor ezen óriás hatalmú államok is, e helyzetbe kényszerítve, hatalmukat csakhamar elveszítenék s feladattik teljesítésében, állami szerkezetük és nemzeti önérzetük fen­tartásában bizonyára elsorvadnának. (Élénk helyes­lés és taps a szélső baloldalon.) Hogy mi eddig el nem sorvadtank, annak csak egyetlenegy magyarázata van és az, (Hall­juk! Halljuk!) hogy ezen állami szeikezet fen­tartására és idáig fejlesztésére a magyar társa­dalom aránylag sokkal nagyobb áldozatokat hozott, mint e nagy nemzetek társadalmai akár­hol. (Igaz! Úgy van! bal felől.) De hát azt akar­ják önök, hogy a társadalom ezen áldozatok hozásában kimerüljön? Vagy azt akarják, hogy mi nagy nemzeti eszményeinkről s ezeréves nemzeti önérzetünkről akkor mondjunk le, mikor az ezer év majd betelik? (Élénk tetszés és taps a szélső baloldalon.) Mert vagy ez következik be, vagy pedig bekövetkezik az, a minek be kell következnie, a mit mi követelünk s a miről a magyar le nem mond soha: hogy az állami függetlenség ugyanazon erőforrásokat nyitja meg magának, melyeket Európa nagy nemzetei nyitottak meg maguknak. (Élénk helyeslés és taps a szélső baloldalon.) És én arra kérem a t. eabinetet, a eabi­net hazafias tagjait és a t. többséget is, hogy ők közelebb állva a koronához, mint, mi, ajánl­ják figyelmébe a korona dicsőséges viselőjének, hogy ha a gondviselés neki engedte meg azt, hogy az ezer év, melyet Árpád kezdett, ő alatta teljesedjék be: akkor se a cabinet, se a többség, se a korona annak méltó betetőzésére s az ezer év megünneplésére semmiféle emléktárgyon vagy ünnepélyen ne törjék fejüket, hanem állitsák vissza a független Magyarországot. (Zajos helyes­lés és éljenzés a bal- és széls'ó baloldalon) Biztosabbá teszi ez hazánk jólétét, bizto sabbá királyunk trónjának rendíthetetlenségét és egyéb országainak is biztonságát, mint minden más önök által állandónak hirdetett kísérlet és államjogi férezelés. (Úgy van! TJgy van! a bal­és szélső baloldalon.) MeSZlény Lajos: Azt mondják többet ér egy kamarás kulcs! Eötvös Károly: T. ház! Mi azonban nemcsak államjogi téren óhajtjuk, hogy a nem­zet óhajtásai és szükségletei ő Felsége a király elé leplezetlenül jussanak', hanem a közjogi és 1 el alkotmányi téren is szükségesnek tartjuk ő Felsége figyelmét több igen sürgős és igen fon­tos intézkedésre felhívni. Mindenekfelett szük­ségesnek tartjuk ama reformmunkásság egyik feladataként, melyet a felirati bizottság javasol felemlíteni, az országgyűlés rendezését és pedig szükségesnek tartjuk úgy a főrendiháznál, mint a képviselőháznál. (Úgy van! Úgy vanf a bal- és szélső baloldalon.) Madarász József: Legyen felsőház! Eötvös Károly: Van nekünk, t. ház, egy

Next

/
Thumbnails
Contents