Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-17
17. országos ülés 1892. márczius 18-án , pénteken. 243 ségbe nem vonom, de a kormányzati ildom szempontjából helyén valónak nem tartom, hogy t. i. a választási mozgalom alatt, midőn nehezen indultak a dolgok — Ürményi képviselő úr talán tud róla — megjelent a cultusminister úrnak egy rendelete, a mely Versecz város politikai magatartására nem csekély befolyással bírt, hogy t. i. a reáliskola állaniosíttassék. Ez a rendelet megvan, gondolom, hogy nem fog kétségbe vonatni. (Mozgás jobb felől.) Meszlény Lajos: Oly véletlen, mint a pozsonyi hid. (Derültség a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: Itt van a nagybecskereki kerület, Dániel László főjegyző, Loga Szilárd alkapitány tüntették ki magukat. Várom, mikor kapnak érdemrendet. (Derültség bal felől.) Itt van a béga-szent-györgyi kerület — t. képviselőtársunk talán itt van közöttünk, megmondhatja, hogy mennyiben való — a központi főszolgabíró vezette az ügyeket és a hadjáratot. Igaz talán, hogy a buzgalomban senki hozzá nem férhetett. De mikor valaki érdemeket akar szerezni, hogy abban mások is osztozzanak, igyekszik, hogy az oroszlánrész a dicsőségből mégis őt illesse. Itt van a rigyiczai választás. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Latinovics Ernő képviselő úr megmondhatja, mi történt ott. Én csak a végeredményt constatálom, mely szerint Popovi eh Dusán főszolgabíró úr állítólag azon kijelentést tette Zomborban, hogyha ő nincs, akkor az én Latinovics tisztelt barátom ma nem képviselő. (Derültség.) Ha közelebbi felvilágosítást méltóztatnak kívánni, kérjék fel Popovich Dusánt, ő majd megmondja. (Mozgás a jobboldalról. Felkiáltások bal felől: Azt nem fogja tenni.) Ott van a magyar-igeni kerület. (Halljuk! Halljuk!) Csuka János, Imre Károly szolgabírák tettek itt kiváló érdemekre szert. (Derültség.) A nagyenyedi kerületről már szólottam, de itt ki kell még azt is emelnem, hogy Simonfy Alajos, Pongráez Géza szolgabírák, Szász József, Bánfy Kázmér és Sirilla urak, továbbá Török Dezső főjegyző úr különösen kitüntették magukat. (Felkiáltások a jobboldalról: Éljenek!) Itt történt, hogy a vasúti perronon, mikor ott gr. Bethlen Bálint képviselőtársam (Éljenzés a baloldalon.) megjelent, hogy az ott bekövetkezhető nagyobb insultusnak elejét vegye, a mi abból állott, hogy a választó polgárok szabad akaratát, gondolom Török Dezső megyei főjegyző azon hatalommal, mely ott körül állott, a csendőrök stb., intimidálja, t. képviselőtársunk igazán emberbaráti, kötelességszerű eljárása tette lehetővé, hogy valamely nagyobb szerencsétlenség be nem következett. Van még itt nálam egy csomó adat, de nem untatom tovább a t. házat. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Ha azonban a ministerelnök úr kíváncsi rá, kész vagyok ezt nyilvánosságra hozni, nem azért, hogy én a közhatalom azon közegeit, a kik e ténykedéseket véghezvitték, akarnám e házban rossz színben feltüntetni, hanem azért, hogy reá üssem a bélyeget arra, hogy mindaz, a mi történt, a központi hatalomnak azon felfogásából, azon jog-, szabadság- és alkotmánysértő tendentiájából származik, mely Magyarországon kiadta azt a jelszót, hogy magasabb politikát ez országban csinálni csak akkor lehet, ha az ellenzék, azon ellenzék, mely kötelességét akarja teljesíteni, törvénytelen úton leszoríttatik a térről. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ez az, t. kormány, mi ellen én tiltakozom s a midőn ezt teszem, meg kell kérdenem a ministerelnök úrtól, hogy hát ez az a törvényes szabadság, ez az az egyenletes elbánás az ország minden polgárával, (Derültség.) különösen akkor, midőn e polgárok semmi mást nem akarnak, mint a maguk politikai jogaikat saját meggyőződésük szerint gyakorolni? Ez az a kormányzati szellem, mely kormányzati szellem — igaz, hogy c^ak szóval—kifejezésre jutott azon reconstructio alkalmával, melylyel a kormány magát e házban bemutatta ? Nem. Abban a reconstructionalis programmbeszédben lehet jó, lehet rossz irány. Mi azt akartuk, hogy a jó irány érvényesüljön; a t. kormány tettekkel mutatta meg, hogy abban pedig a jó nem érvényesülhet s ez bennünket azon kötelesség elé állít, hogy többé a hitnek és bizalomnak politikai értelemben véve részünkön helye nincs és nem lehet, hogy itt a feladatok kezdődnek, azon feladatok, melyek egyfelől e tetteket nyilvánosan megbélyegzik, másfelől pedig kívánják és követelik, hogy a választások tisztasága és szabadsága ez országban érvényesüljön úgy, miként azt önök szóval hirdetik, de tettekben nem követik, mi azonban szóval is hirdetjük és megvalósítani is akarjuk. (Élénk helyeslés bal felől.) Két alternative áll előttünk. Az egyik a közszabadságnak, a kormányzati tisztességnek, az admínistratio igazságának s a minden ki vei való jogos és méltányos eljárásnak megvalósítása. (Helyeslés a baloldalon.) A másik ;iz a szellem, a mi vezeti a kormányzatot és itt a kormánynak csak azon tagjait kívánom érteni, nyíltan kifejezem, a kik a politikára közvetlen befolynak, vagy közvetlen befolyni akarnak, ellenben a kormány többi tagjait nem. Itt, ismétlem, annak a kormányzati szellemnek kell megvalósulni, a mely lehetővé teszi azt, hogy alakuljon egy törvényhozás, a mely kifejezésre juttatja azt, a mit a nemzet akar; ha azután ez bekövetkezik, akkor beszéljenek önök és meg fogunk előtte hajolni. (Igaz! Úgy van ! a baloldalon.) 31*