Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-16
16. orsságo* ülés 1893. nárezins 17~én, esfttörtfeöti. •17 Madarász József: T. ház! (Felkiáltások a jobboldalon: Napirendre ! Napirendre !) Ha nem hallgatok e kérdésnél, teszem azt csakis azon a naplóba mindenesetre belekerülő kijelentésre nézve, melyet egyik t. képviselőtársam indítványának indokolására eloldott e szavakkal: Kellett, hogy az elnökváltozás áltál a ház méltóságába! ellenkező eljárásoknak vége vettessék. (Zaj a jobboldalon: Hallj-tk! Halljuk!) Ezt az eddigi alkotmányos gyakorlattal ellenkező kijelentést a legkomolyabban visszi kell utasítani, (Helyeslés a ssélsö baloldalon. Zaj a jobboldalon) és ezen visszautasítás mellett csitlakozom azokhoz, a kik a ház méltóságteljes tárgyalását óhajtják ezentúlra is és ezea igen sajnálatos és óhajtásom szerint nem ismétlcndő eset felett napirendre kívánnak térni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnöfe: T. képviselőiiáz! (Halljuk! Halljuk!) Veszedelmes praecedensnek tartottam volna, ha a t. ház az elnök eljárása felett bírálatot akart volna mondani. Az elnök, felfogásom szerint, a házszabályok Í99. §-a értelmében hívatva van a tanácskozásokat vezetni, az ő hatáskörébe tartozik a házszabályok alkalmazása, a melyeknek szigora megtartása mindenkinek érdekében van. (Helyeslés jobb felől.) Nem akarok annak a kérdésnek taglalásába bocsátkozni, hogy a történt felszólalások tisztán egyszerű véleménynyilvánítások voltak-e, vagy a véleménynyel egyidejűleg, ha nem is a ház részéről, de saját maguk szempontjából nem bírálatnak adtak-e a képviselő urak kifejezést ? Csak arra vagyok bátor figyelmeztetni, hogy e két dolog igen közel áll egymáshoz, Miután azonban a kérdés szerencsés mederbe jutott és mindenki megegyezik abban, hogy az elnök úr eljárása felett bírálatot mondani nem akarunk, kérem a t. házat, méltóztassék most már e kérdés felett napirendre térni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. ministereínök árnak azon megjegyzése folytán, hogy azok, a mik a ház ezen oldaláról elmondattak, ha nem is tartalmaztak formaszerinti indítványt, nagyon közel jártak az elnök úr eljárásának megbíráíásához: tartozom egy megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) A t. elnök úr Beöthy Ákos t. barátom felszólalása utáö a házszabályoknak egy oly interpretatiojával állt elő, a mely eddig itt szokásos nem volt és az eddigi praecedensekkel ellenkezik. (Helyeslés bal felöl.) Nehogy maga ez az enuntiatio praecedenssé váljék és a ház összes tagjainak meggyőződését látszassák kifejezni, szükségesnek tartottuk ezzel szemben nem bírálatot mondani, hanem hivatkozni azon praecedensekre, a melyek a tanácskozás szaKÉPVH. NAPLÓ. 1892-9*7.1 KÖTET. badságának és a kölcsönös méltányosságnak érdekében a házszabályok 163. §-ának tágító értelmet adtak. (Helyeslés bal felől.) Es ez, t. ház, annyira fontos, hogy — daczára annak, hogy én is osztozom azok nézetében, a kik mindenekelőtt elkerülendőnek tartják azt, hogy a ház szavazzon a házszabályok, vagy az elnök eljárása felett —néhány szó elmondására én is kérek engedelmet, nem bírálatkép, hanem saját egyéni nézetem kifejezésére, különösen oly tannal szemben, a minőt gróf Andrássy Gyula t. képviselőtársamtól hallottunk, a melyet el nem fogadhatok, sőt a melynek elfogadását veszedelmesnek tartom. (Helyeslés bal felől.) T. képviselőtársam azt a két kérdést vetette fel magának, . . . Hegedűs Sándor; Napirendre tértünk! (Élénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Még nem ! Zaj.) Gr. Apponyi Albert: . .. hogy vájjon egy pártnak megtámadása képezhet-e jogalapot arra, hogy azon párt valamely tagja ezt személyes megtámadtatásnak tekintse ? Eötvös Károly t. képviselőtársam helyesen fejezte ki ezzel szemben azt a gondolatot, hogy ez így általánosságban el sem bírálható, hanem a concret kérdés természetétől függ. Leszek bátor ehhez még hozzátenni azt is, hogy a midőn oly párt tániadtatik meg, mely még létezik, működik, a disciissiókban részt vesz, a házban jelen van : akkor én magam is erőltetett magyarázatnak tartanám azt, hogy ilyen párt politikai megtámadtatását a párt minden tagjára nézve személyes kérdéssé minősítsék: de midőn olyan pártról van szó, a mely ma már a parlamenti történelemé, a mely itt nem nyilatkozhatik, a melynek csak egy-két tagja van jelen, úgy, hogy megtörténhetik, hogy e volt párt tagjai közül a vita folyamán senki szóhoz nem juthat: ilyen esetben azt hiszem, hogy a méltányosság minden szabálya szerint az egyetlen védelmi eszközt, t. i. a személyes megtámadlatás czímén való felszólalást, nem lehet elvonni azoktól, a kik ama párt tagjai voltak. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Második tana a t. képviselő úrnak, a mely ellen határozottan tiltakoznom kell — s azt hiszem, hogy e tekintetben nem fogok elszigetelten állani — az, hogy ő az eddigi összes parlamentaris praecedenseket hatályon kívül helyezetteknek véli az által, hogy a ház más elnököt választott. (Derültség és mozgás a baloldalon.) Olyan theoria ez, t. ház, mely a parlamentarismus gyakorlatával és a dolog természetével merőben ellenkezik. (Úgy van! a baloldalon.) A házszabályok betűje — épen úgy, mint más törvény betűje, de különösen a ház szabályoké — nem minden esetben nyújt teljes
