Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-16

514 1*. országos ülés 1892. márezlns 17-én, csütörtökön. A mi a másik kérdést illeti, akkor (Felkiáltások a szélső baloldalon: Mit akar még ! Nagy zaj. Elvtök csenget. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) ugyanis azt, vájjon azon esetben . . . Meszlény Lajos: Csak olajat a tűzre ! Gr. Andrássy Gyilia: ... a midőn valamely párt működéséről van szó, az erre vonatkozó megjegyzést egyes képviselő személyes kérdésntdc veheti-e vagy nem? Erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ha ezt elfogadjuk, akkor valahányszor a kormánypártot megtámadják, mindannyiszor személyes kérdésben felszólalásnak volna helye. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Ellenmondások. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) Kérdem, hogy akkor hogyan haladhatnának a tárgyalások? (Helyeslés .a jobboldalon.) Ha, ez így lenne, akkor a ház tanácskozásai örökös személyes kérdésekből állanának, mert alig történik felszólalás akár az egyik, akár a másik párton, a melyben erősebben vagy gyengébben valamely párt meg ne támadtatnék. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Ennek alapján azt a javaslatot vagyok bátor tenni, hogy az elnök eljárását helyeselni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső haloldalon. Halljuk Eötvös Károlyt!) Eötvös Károly: Azon indítványnyal szemben, a melyet gr Andrássy Gyula. t. képviselő úr előterjeszteni méltóztatott, kötelességemnek tartom a felszólalást és kötelességemnek tartom, hogy a t. háznak és a t. többségnek becses figyelmét egy fontos körülményre különösen is felhívjam. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Előre bocsátom azt, hogy a házszabályok illető szakaszának felfogásában osztozom azokkal, miket Horváth Gyula s Horánszky t. barátaim kifejtettek. Arra nézve tehát én nem nyilatkozom. Másodszor meg kel jegyeznem azt, hogy az a kérdés, vájjon Péchy Tamás képviselő úr miért nem választatott meg a ház elnökévé, ide nem tartozik (Úgy van! a szélső baloldalon.) és ennek tárgyalásába a házszabályok értelmében nem bocsátkozhatunk. A kérdés itt, voltaképen az, a mit gr. Andrássy Gyula képviselő úr felvetett, hogy a házszabályoknak rendelkezéseit a ház igen t. elnöke az ő felfogása szerint miként értelmezte? (Igaz! Úgy van! a szélső

1 baloldalon.) Tegnap pl. engem előre figyelmeztetett a ház elnöke, hogy miként beszéljek, vagy miként ne beszéljek. (Egy hang a szélső baloldalon: Ez helytelen!) Tisztelettel megjegyzem, hogy a háznak eddigi szokásaival e figyelmeztetés nem hangzott össze , (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) de azért én e miatt felszólalni nem tartottam eléggé indokoltnak, mert ezt felróttam annak a körülménynek, hogy a ház t. elnöke a ház eddigi szokásaival oly tökéletesen ismerősi nem lehet, mint a milyen lesz ezentúl. Következett ma légy másik eset. Tökéletesen egyetértek gr. Andrássy Gyula t. képviselő úrral abban, hogy azért, mert egy párt megtámadtatik, elvileg meg nem engedhető, hogy a párt minden tagja személyes kérdés czímén felszólalhasson. De ez, t. ház, mindig concret eset volt. (Zaj a jobboldalon.) És én, hivatkozom a t. többség azon tagjaira s a cabinet minden tagjára, a ki e háznak korábban is tagja volt, hogy ily természetű concret esetekben, mint a minőről most van sző,, úgy a t. elnök úr, mint a többségnek méltányossági érzete mindig indokoltnak tartotta a személyes kérdésben való felszólalást. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És ha a személyes kérdésben való felszólalás tökéletesen feladata körében mozog, azzal az objectivitással, a melylyel Beöthy Ákos t. képviselőtársam felszólalása bírt, soha megjegyzés tárgya lenni nem szokott. (Egy hang á jobboldalon: De igen! Több hang a szélső baloldalon: Soha!) De akármiként legyen is ez a dolog, akár gr. Andrássy t. képviselő úrnak legyen igaza — én nem értek vele egyet — akár nekünk, egy bizonyos és ez az, hogy mi a ház t. elnökétől a béke és nyugalom helyreállítását méltán várjuk akkor, mikor a parlamenti tanácskozásokat a szenvedély Vezeti és akkor talán erősebb rendszabályok is indokoltak. De e ház sohasem volt békésebb és jobb hangulatban, mint most és t. elnökünket csakis az a körülmény, hogy ő talán nem tökéletesen van még gyakorlatában azon szokásnak, a melyet nem| Péchy Tamás volt elnök, nem is a házszabályok, hanem e háznak 25 év óta folyton gyakorlott bölesesége honosított meg, bírta rä, hogy felszólalását megtegye. De nekem reményem van arra, hogy hasonló eset nem fog ismétlődni és azért kérem a t. képviselőházat, hogy térjünk e kérdés fölött napirendre (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és méltóztassék az indítvány tó! ezúttal el állani. (Felkiáltások a jobboldalon: Elfogadjuk!) Most a pártok teljesen békés hangulatban vannak, a szenvedélyek nem hullámzanak, ez oldalon semmivel sem nagyobbak, mint a túlsó oldalon s a felszólalások semmivel sem élesebbek itt, mint Beksics vagy Darányi, vagy Hegedűs t. képviselőtársaméi. Egészen czélszerűtlen. sőt esetleg káros következményű lenne, ha a helyeslés, vagy nem helyeslés kérdésében, formaszerű indítványok felett szavazni kellene. Az én indítványom tehát az — és kérem gr. Andrássy t. képviselő urat, legyen szíves visszavonni indítványát — hogy e tárgyban ne szavazzunk, hanem térjünk napirendre. (Helyeslés több oldalról.) , Molnár Antal jegyző: Pulszky Ágost! Pulszky ÁgOSt: T. ház! (Nagy zaj a bal-