Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-13

136 18, oracigos ttlch 1892. Tnárenitts 12-én, szombaton. szes tisztviselők egészen a kormánytól fogják várni existentiájukat és boldogulásukat? (Úgy van! a szélsőbalon.) E pillanatban azonban nem kívánok belebocsátkozni annak vitatásába, hogy vájjon az ágynevezett garantialis törvények mennyiben fogják biztosítani a nép szabadságát, a választások tisztaságát, mert ezzel szemben lesz módunk elősorolni kifogásainkat és aggályainkat akkor, mikor a törvényjavaslatok elkészülve a ház asztalán lesznek. De magam részéről, a ki még táplálom azt a reményt, hogy azon politikai törekvésnek mind inkább való izmosodása által, melyet mi itt ezen az oldalon képviselünk, előbb-utóbb el kell jönnie azon időnek, mikor Magyarország önálló független állam lesz államkormányzati szempontból, a ki ezen őzéiért küzdeni is kívánok; és mert e czéllal szemben a legnagyobb veszélyt és akadályt épen a tisztviselők kinevezési rendszerében látom : minden más elvi szemponttól eltekintve sem vállalkoznám a felirati bizottság javaslatának elfogadására, mert az oly ezélt tűz ki, melylyel szemben e párt hazafiságának egész erőfeszítésével fog küzdeni, (Helyeslét a szélső baloldalon.) miért is én ezzel szemben Ugron Gábor t. barátom és képviselőtársam felirati javaslatához járulok. (Helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Mohay Sándor! Mohay Sándor: T. ház! A válaszfelírati bizottság javaslatán kiviíl még három, a különböző pártok részéről benyújtott felirati javaslattal állunk szemben. Ezen felirati javaslatokkal úgyszólván a pártok a felvonulást bevégezték, sőt a tegnapi napon a harez maga is megkezdődött; miért is legyen szabad nekem, mint e párt szerény közvitézének, ezen harczban szintén részt vennem, és midőn adandó szavazatomat indokolni kívánnám, egyúttal kiterjeszkednem egyre-másra, a mit az ellenzékek felirati javaslataikban és ezen felirati javaslataik indokolásában elmondottak, (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A felirati javaslatok híven tükrözik vissza azon álláspontokat, melyeket a pártok egymással szemben elfoglalnak és ámbár a kiegyezésnek már 25 éve múlt el, mégis mindig a közjogi szempont az, mely a különböző pártállásokat dominálja, mely a pártok között a fő elválasztó határvonalat képezi és csak kevésbbé a belpolitikai kérdések, melyek főkép csak egy, az állami közigazgatás kérdésében és e tekintetben sem az összes ellenzéki, hanem csak a függetlenségi és 48-as pártokkal szemben képeznek válaszvonalat. A. közjogi alap méltatásában a feltétlen, minden fentartást mellőző elismerés mellett ott találjuk a feltételes merev negatiot; ott találjuk a feltételes elismerést azon értelemben, mely a közjogi kiegyezést mint tényt elfogadni hajlandó ugyan, de annak megváltoztatására törekszik; ott találjuk a feltétlen elismerést azon árnyalattal, mely a kiegyezés keretében hézagokat lát, me'yeket nemzeti szellemű intézményekkel kitölteni és intézményeket, melyeket az állami önállóság szempontjainak megfelelőleg átalakítani kíván. Én azok közé tartozom, t. ház, kik a Deák Ferencz lángszelleme által megalkotott 67-iki kiegyez st és azon közösséget a védelemben, melyet az osztrák örökös tartományokkal e kiegyezés megállapított, őszintén elfogadom és veszélyesnek tartok minden oly törekvést, a mely akár e közösséget lazítani kívánná, akár pedig kiterjeszteni akarná azt a taxatíve felsorolt és közöseknek elismert ügyeken kiviíl más ügyekre is. (Helyeslés jobb felől.) Es épen azért, mert a kiegyezésnek ilyképen föltétlenül elismerői közé tartozom, nem helyeselhetem a t. nemzeti párt álláspontját sem, a mely föltétlenül elismerni kívánja ugyan a kiegyezést, de e mellett olybá tünteti fel. mint a mely a magyar nemzet minden aspiratioinak kielégítésére nem alkalmas, a melynek kereteit tehát ép ez aspiratiók kielégíthetésc szempontjából — a mint mondatott — tágítani, fejleszteni akarja. Szó volt itt arról, illetőleg szemére hányták a felirati javaslatnak, hogy ezen közjogi viszonyok változatlan föntartására törekszik. A felirati javaslat nem a változhatatlanságot, hanem a fentartás, a változhatlan fentartás iránti szándékot kívánja kifejezésre juttatni. (Helyeslés jobb felöl.) Én annál kevésbbé akarok e két kifejezés fölött vitába bocsátkozni, mert hiszen e kifejezésekhez kötött felszólalásokat már több ízben megczáíolták; és részemről ezen kifejezés felfogásában csatlakozom azokhoz, a miket Darányi Ignácz t. képviselőtársam tegnapi beszédében elmondott. (Helyeslés jobb felöl.) És különben is ezen szavak fölötti vitában eszembe jut azon dogmaticus vita, mely a homousion és homoiusion felett folyt, mert hát tulajdonképen a változhatatlan és a változatlan föntartás szavak méltatása tekintetében lehet elméleti, jogi, vagy nyelvtani érveket felhozni ezen, vagy azon irányban, de nézetem szerint ennek tulajdonképen gyakorlati jelentősége azért nincsen, mert hiszen a változhatatlanság iránti felfogásnak is ott vau a határa, a hol bizonyos változhatatlannak hirdetett törvény megváltoztatása iránt a megváltoztatásra hivatott összes tényezők akarata egyesül. (Helyeslés jobb felől.) Az igen t. nemzeti párt már a választókhoz intézett kiáltványában azt hozta fel, hogy az a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, a kiegyezést nemzetellenes lejtőre viszi és aulicus