Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-12

112 íf. •rsíáeros Illés ÍSOÉ. raireeliH il-én, pénteksa. Elnök: T. ház! A VII. bíráló bizottság felolvasott ítélete alapján Csávosy Bélát, a pár­kányi kerületben megválasztott képviselőt végleg igazolt képviselőnek jelentem ki. (Éljenzés.) Következik a napirend: a válaszfelírati javaslat folytatólagos tárgyalása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Kubinyi Árpád! Kubinyi Árpád : T. ház! Ritkán veszem igénybe a ház szíves figyelmét, engedjék tehát meg, hogy azt ez alkalommal egy-két perezre megtehessem. (Halljuk! Halljuk!) Szalay Imre t. képviselőtársam tegnapi beszéde folyamán foglalkozott a felvidéki Ínsé­gesek ügyével, azt állítván többek közt, hogy az Ínségesek éhen halnak és hogy a kormány nem áll feladatának magaslatán. Engedje meg a t. ház, hogy mint a legínségesebb megye egyik kerületének képviselője, e támadásokra, a viszo­nyok ismeretén alapuló objcctivítással a követ­kezőket jelenthessem ki : (Halljuk! Halljuk!) Január havában nemcsak választókerületemet, hanem a megye nagyobb részét is beutazván, meggyőződtem, hogy Árva megye szegény és kevés igényű népe közt nagy a nyomor és az inség, a rossz termés és különösen a silány burgonyatermés folytán, mely még az elvetett magot sem adta vissza. Éhhalál azonban az ínségesek közt tudtommal elő nem fordult. Meg­győződtem továbbá arról, hogy az inségügyi bizottság a segélyezéssel el nem késett s hogy úgy ez, mint a megyei hatósági közegek az Ínségesek iránt való kötelezettségeiket buzga­lommal telj< sitik. A kormány nagyobb összeget bocsátott az inségügyi bizottság rendelkezésére... Madarász József: Mennyit? Tóth Ernő: Három ezer forintot! (Halljuk! Halljuk!) Kubinyi Árpád: . - . Kijelentvén, hogy a szükséghez képest még nagyobb összegben is részesíti az ínségeseket, azonkívül egy nagyobb kölcsönt hosszabb időre és ha jól vagyok érte­sülve, kamat nélkül biztosít az Ínségeseknek vetőmag és burgonya beszerzésére. A kereske­delmi íuinister a nagyszombat-krakkói államúton a meredek útszak;isznak áthelyezését elrendelte és ezzel hosszabb időre nyújt munkát és kere­setet az ínségeseknek. (Helyeslés jobb felöl.) T. ház! Az ínségesek nemcsak, hogy panaszt nem emelnek, de elismeréssel vannak eltelve azok iránt, kik szomorú sorsukat intézik ós ügyüket kezükbe vették. A dolgok ezen állásá­ban nem észlelek mulasztásokat, melyeket akár a t. kormány, akár az ínségügyi bizottság, vagy a megyehatósági közegek elkövettek volna. Ezt kötelességemnek tartom kijelenteni és kijelentem ezt nemcsak innen, hanem kijelenteném a túl­oldalról is, ha ott foglalnék helyet (Helyeslés.) Ezek után legyen szabad áttérnem a tár­gyalás alatt levő felirati javaslatra. (Halljuk! (Halljuk!) Négy felirati javaslat van a ház asz­talán, valamennyi foglalkozik a közjogi alappal. Nem akarok és nem fogok annak taglalásába bocsátkozni, hogy lehetséges-e és politikailag szükséges-e a közjogi egyezmény átalakítása, de ezen kérdésnek napirendre tűzését, a képviselő­ház elé hozását ezélszerünek, kívánatosnak, szük­ségesnek nem találom és miután lehetetlen át nem látnom és el nem ismernem azt, hogy 1867 óta a közjogi alapon a magyar állam hatalmi súlya növekedett és ezzel a nemzeti szellem is terjeszkedett és a magyar állam politikai befo­lyása, fokozatosan szilárdult: én ezen kiegyezés­hez ragaszkodom és a t. előadó urnak azon ki­jelentése után, hogy a válaszfelírati bizottság javaslatának a koronázásra vonatkozó kifejezése a részletes vita alkalmával módosíttatni fog, a felirati bizottság által beterjesztett felirati javas­latot magamévá teszem és elfogadom. (Helyeslés jobb felöl.) , Lázár Árpád jegyző: Beöthy Ákos! Beöthy Ákos: T. ház! Az a nagyfontos­ságú és nagyjelentőségű vita, mely itt pár nap óta folyik, kiterjeszkedik az állami élet majd­nem minden fontosabb mozzanatára és kérdésére. Én mindezen kérdéseknek taglalásába bocsát­kozni nem kívánok; de van mégis egy-két olyan kérdés, a melyekre nézve bátor leszek szerény nézeteimet elmondani. (Halljuk')'Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Kezdem a dolgot azzal, hogy a felirati bi­zottság javaslatát nem fogadhatom el. A t. elő­adó úr bevezető előadásában azt mondta, hogy ezen felirati javaslat annyiban hasonlít az angol válaszfölírati javaslatokhoz, a mennyiben ez a trónbeszédnek paraphrasisát képezi. Abban az előadó úrnak igenis igaza van; mégis kénvtelen vagyok eonstatálni, hogy az angol válaszfölírati javaslatok és a benyújtott tervezet közt igen lényege^ különbség van. Az angol válaszfelírati javaslatok a politikai hely­zetnek alapos és tárgyilagos megvilágítását ad­ják. Ezt bizonyítja az is, hogy ottan az ellen­zék jóformán soha külön válaszfelírati javaslatot nem terjeszt be. Ez. a mit önök beterjesztettek, egyoldalú politikai pamphlet, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) a mely tulajdonképen a névnapi dic­tioknak színvonalán áll, a hol az egész viez abból áll, hogy a nap hősét az ember ékes rigmusokban vagy pedig éktelen prózában — mint a jelen esetben — (Derültség.) agyha-főbe dicséri, akár úgy áll a dolog, akár nem. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ennek következtében ez a felirati javaslat nem adja az ország helyzetének és intézményeinek valódi képét. Ott, a hol a komor intelem hangján kellene szólnia, valódi

Next

/
Thumbnails
Contents