Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-11
11. országos Illés 1892. ináresims lö-én, esütörtökfiti. állami életnek csupán egy örök törvénye van: a fejlődés. A mindig haladó, a fejlődést előmozdító törvényhozást vezeti a kor szelleme s a megrázkódásokat megelőzi, feladatait megoldja ez. A mozdulatlan törvényhozás államát megbontja az idő, válságba sodorja erőinek duzzadása. A nyugat független államainak szaporodó fénye, a szomszéd kelet királyságainak most született ifjúsága szemünket, vágyainkat magával ragadja. Az nem lehet, hogy hazánk a 67-iki expediens zátonyán fennakadjon, hanem fejlődnie kell az állami élet és független nemzeti lét végleges megállapításához, a miben minden szabad állam és független nemzet már fellelte alakulásának befejezett formáját. A fél önállóság és a fél államiság erőt nem gyűjt és nem is fejleszt, hanem a nyugalom hiányával gyötör, a növekedő erők elmetszésével gyöngít. Nemzetünk akkor könnyen találja meg belső szervezetét, mikor saját viszonyait, saját érdekeit idegen tekintetek mellőzésével, korlátlanul érvényesítheti és ekkor azon szerencsétlen állapot megszűnik, hogy Magyarországot a magyarok ellenére kormányozzák, hogy a kormányférfiak nemzetünk jogos, százados törekvései ellen többséget toborzzanak, hogy minden reform az intézményektől elvonja az erőt a politikai hatalom számára, hogy a nemzet fizetést hitzó részével a fizető nemzetet parlamenti igába hajtják, hogy az elveket feláldozzák a hatalomban maradásért. Felséged jó példáját a munkásságban örömmel követjük a belreformok tágas mezején, azonban kevés maradandó sikert igér addig minden újítás, a mig a népuralom elve a szabad választásban meg nem szilárdul. A választói jogot kiterjeszteni, egyöntetű alapon rendezni, a kerületeket egyenletesen beosztani, a választás erkölcsi tisztaságát megőrizni elkerülhetetlen, hogy a törvényhozás eredete a romlottságból kigyógyíttassék. A pártezélokra felhasznált állami intézmények és közhatalmak mellett a közigazgatás minden ága megromlik és maga körül is erkölcstelenít. Mihelyt a nemzet elérte önállóságát és a versenyzés tárgya a nemzeti erőknek intézményekbe osztása és szaporítása lesz, nem lesz szükség az állami és politikai hatalmakat pártezélokra kihasználni, mert a nemzetnek elég lesz akarni, hogy az érvényesüljön is, mert a haladás iránya ugyanegy lesz, csak a gyorsaságban leend különbség; mert a rendszer alapja egy leszen, csupán munkásai fognak parlamentárisán váltakozni. A míg most a 67-iki közjogi intézmények változatlan fentartása érdekében a parlamentarismus meghamisíttatik, a közerkölcsök feldúlatnak, a nemzeti szellem irtatik. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—-97. I. KÖTET. Miként lehetnének szabadok a polgárok ott, hol a polgárok összesége: az állam, a nemzet nem szabad!? Felséges Urunk, Királyunk! Felséged bölcsesége megoldotta a közelmúlt félreértéseinek nehézségeit és a legmagasabb trónbeszéd büszkén mutat következményeire. Felséged hatoljon sorsunknak mélyére, az igaz kincsek tanyájára és enyésztesse el örökre három és fél századnak hol pihenő, hol megújuló tusait és a független állami lét által örökösebben, szilárdabban lesz, mint valaha, a magyar nemzet Felséged felkent személyéhez, a felséges uralkodóházhoz csatolva. Hisz minden diadalok között ez lesz a legáldástkozóbb, minden hódítások között ez lesz a legmaradandóbb, mert nem sebző fegyver, hanem gyógyító böleseség vívta ki; nem egy korszak, hanem örök idők számára. És azon imánkat egy újabb ezredév talpazatánál, hogy az Úr sokáig éltesse a jó Királyt, nagysága és dicsősége örökké éljen, a hálás nemzet nemzedékei a második évezred lépcsőzetéről az eljövendő századok messziségéből fogják visszhangzani ! Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk Császári és Apostoli Királyi Felségednek Budapesten, 1892. évi márczius hő 8-án legalázatosabb szolgái: Magyar-, Horvát- és Szlavonországok országgytílésileg egybegyűlt képviselői: Ugron Gábor s. k. Hévizy János s. k. Dr. Győrffy Gyula s. k. Sima Ferencz s. k. Balogh János s. k. Remete Géza s. k. Bartha Miklós s. k. Komjáthy Béla s. k. Hoitsy Pál s. k. Lits Gyula s. k„ Molnár József s. k. Matkovits Tivadar s.k. Holló Lajos s. k. Pogány Sándor s. k. (A felolvasás után élénk éljenzés és taps a szélső baloldal több padjain.) Elnök: A felolvasott válaszfelírati javaslat ki fog nyomatni és a ház tagjai közt szét fog osztatni. A ministerelnök úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a hal- és szélső baloldalon: Ót percznyi szünet! Halljuk .' Halljuk! jobbról!) Gr. Szapáry Gyula ministereloök: (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Be lévén adva az utolsó bejelentett válaszfelírati javaslat, kötelességemnek tartom részemről is felszólalni, részint hogy reflectáljak azokra, a mik a válaszfelírati javaslatokban foglaltatnak, részint azokra, a mik ezen tárgyalás folyamán eddig elmondattak. (Halljuk!) Igyekezni fogok, t. képviselőház, kitérni az elől, hogy reflectáljak azon nagymérvű személyes támadásokra, a melyek az utóbbi választási cyclus alatt úgy személyem, mint a kormány többi tagjai ellen intéztettek. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szegény ártatlan!) Erre esetleg visszatérni fentartom magamnak; most a ii
