Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-585

528 585. országos alés 18»2, telményeinek megfelelőleg — tekintettel, hogy ezen életkérdés évek hosszú során, ma úgyszólva már tengeri kigyóvá nőtt — magánúton a t. belügy minister úrhoz külön memorandumot benyújtani. (Helyeslés.) Elnöke Az iaterpellatio fel fog olvastatni. Josipovich Géza jegyző (olmssa). Elnök: Az interpelhitio közöltetni fog a földmívelésügyi minister úrral. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatott a ministereli.ök úrnak mai napon felolvasott átiratából értesülni, hogy az 1887. évi september hó 26-ára összehívott ezen országgyűlés ő császári és apostoli királyi Felsége által Budán holnap délelőtt 11 órakor ünnepélyesen be fog záratni. Ez az ülés tehát a képviselőház utolsó ülése. Van szerencsém ennélfogva a t. háznak beterjeszteni az egész országgyűlés működésére vonatkozó Elnök: előterjesztésemet, kérvén a t. házat, hogy méltóztassék azt most olvasatlanul átvenni és annak kinyomatását és a ház t. tagjai közt való szétosztását elrendelni. (Általános helyeslés). Ezen Elnök: előterjesztésemben fel vannak sorolva mindazon mozzan tok, melyek e házban ötödfél év lefolyta alatt felmerültek, mindazon törvényjavaslatok, melyeket a ház törvényerőre emelt s mindazon intézkedések, melyek a. házat az ötödféí év alatt foglalkoztatták. Ezeknek felsorolásával most nem foglalkoztathatom a t. ház tagjait ; nem foglalkoztatom már azért sem, mert igen jól tudom, hogy azok a t. ház tagjainak emlékezetében még igen élénken élnek s majd ha el fogják zárjelentésemet olvasni, fel fog előttük tűnni a kép, mely ezen rövid szavakban vázolt működésnek élő keretet ad. Csak annyit említek fel, hogy — a mi ez Elnök: jelentésemben el van mondva — ezen ötödfél év alatt képviselőtársaim sorából 41-et ragadt el a halál. Ez kétségkívül rendkívül nagy szám ! s a ház tagjainak csaknem tizedrésze, (Halljuk! Halljuk!) de én azon meggyőződésben vagyok, hogy ennek magyarázatát adja azon körülmény, hogy a magyar nemzet, a kik hosszú éveken j át szerencsések voltak szolgálni a hazát, azokat, a kik tettel és munkával teljesítették hazafiúi kötelességeiket, nem ejtette el könnyen és nem dobta el magától, hanem azokat beválasztotta a törvényhozó testületbe és így nagyon természetesen sok oly koros ember volt e ház tagja, a ki már az élet rendje szerint is könnyen lehetett a halál martalékává. Méltóztassanak megbocsátni, hogy ezen tárgyat most ujolag felemlítettem, habár mindegyiknek elhunyta alkalmából megteltem szomorú Elnök: kötelességemet; de azon kegyelet és azon barátság, a mely engem igen sokhoz közíílök fűzött, kötelességemmé teszi, hogy éljanuár 4 én, hétfőn. ismerjem még most utoljára is érdemüket és koszorút tegyek hantjaikra. (Élénk helyeslés.) Elnök: előterjesztésemben — mint mondám — fel vannak sorolva mindazon törvények, melyeket a ház alkotott. Lehetetlen, hogy ezek közül most is röviden rá ne mutassak a legfőbb irányokat képviselő azon törvényekre, a melyek mutatják, hogy mi volt tulajdonképeni ezélja. iránya és elve a háznak ezen ötödfél év alatt. Számos törvény egyenesen arra volt irányozva, hogy Magyarország pénzügyi egyen súlya helyreállíttassék. Sok áldozatot hozott e tekintetben az ország, de ezek az áldozatok nem voltak meddők, mert siker koronázta az országgyűlés igyekezetét, a mivel, úgy gondolom, érdemessé tette magát a ház a nemzet hálájára. (Élénk helyeslés.) Az iparnak, kereskedelemnek és földmívelésnek felvirágoztatása szintán egyik legfőbb gondját képezte a háznak. {Halljuk! Halljuk!) Mindazon törvények, melyek kereskedelmünk fejlődésének huzamosabb időre való biztosítását czélozták, a melyek külországokkal évek hosszú során kötött szerződések beczikkelyezését tartalmazzák, bizonyítják, hogy a t. ház nagy súlyt helyezett azon körülményekre, hogy mindenki hosszú időre tudja, hogy melyik irányban folytathatja helyesen ós hasznosan működését. Azon törvények, melyek a földinívelés emelésére szolgáltak; azok. a melyeket a ház az iparnak, a munkások személye és nyugdíja biztosítása tekintetében hozott, mutatják, hogy az ipar, kereskedelem és földmívelés a háznak mindenkoron kedves gondjai közi tartoztak. Azon törvények, a melyeket a ház a közlekedés emelése szempontjából hozott, — melyek közül felemlítem az. osztrák-magyar államvasút és az észak-keleti vasút államosítását, a budapest-pécsi vasút átvételét és a magyar nymgati vasút államosítását — eléggé bizonyítják, hogy a ház ezen közlekedési politikával Magyarországnak súlyát emelni kívánta. Azon számos vicinális vasút, a mely a ház gondoskodása folytán ezen időszak alatt épíílt, szintén mutatja., hogy a ház rendkívüli súlyt helyezett mind arra, a mi a földmívelés, ipar és kereskedelelem érdekeinek előmozdítására szolgák (Úgy van!) Számos törvényt alkotott a ház, a mely honvédelmünk gyarapítását czélozza. Akkor, midőn egész Európa nagy áldozatokkal szaporítja hadseregét, mi itt Európának legkényesebb pontján, bizonyára helyesen jártunk el, ha nem akartunk elmaradni mások mögött, mert ha valakinek, úgy nekünk jelszavunk: Bízzunk Istenben és tartsuk lőporunkat szárazon. (Halljuk ! Halijuk !) Ezeken kívül méltóztatott a t. háznak intéz-