Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-585
526 585. országos ülés 1892. január i-én, hétfőn. Egyebet nem kívánok. Szabad és tiszta j választást akarunk. (Úgy van! Úgy van! a hal- j és szélső baloldalon.) ítéljen közöttünk a nemzet, ! mi ítéletének bátran, férfiasan s nyugodtan nézünk elébe, (Élénk helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) Elnök: T. ház ! Azt gondoltam, hogy azokra j vonatkozólag kíván a képviselő úr szólani, a I miket előterjesztettem, azért nem szóltam közbe, inert még van Elnök: előterjesztésem és a házszabályok 147. §-a értelmében mindenekelőtt az Elnök: előterjesztések lévén meghallga tandók, bemutatom havi előterjesztésemet, méltóztassék azt meghallgatni. Nagy István jegyaŐ (olvassa az előterjesztést). Elnök.' Az Elnök: előterjesztés tudomásul vétetik és megtekinthetés czéljából a ház irodájában helyeztetik el. Széll IkOS jegyző: Csávosy Béla, a gazdasági bizottság előadója! Csávosy Béla előadó: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház január havi költségvetési előirányzatára vonatkozólag tiszteletteljesen beterjeszteni. Bemutatom egyszersmind a pénztár állásáról szerkesztett kimutatást és a bizottság múlt hóban tartott jegyzőkönyvét, kérvén, hogy az utóbbit megtekinthetés czéljából a ház irodájában elhelyeztetni méltóztassék. A jelentés és mellékletei kinyomatva lévén, kérem annak sürgős napirendre tűzése iránt intézkedni. (Helyeslés.) Elnök! Ez lévén A t. ház utolsó ülése, gondoskodtam arról, hogy a gazdasági bizottság jelentése kinyomattassék és a ház t. tagjai között szétosztassák, hogy az még ma tárgyalható legyen. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a gazdasági bizottság jelentése felett azonnal határozni méltóztassék, hogy az intézkedések megtehetők legyenek. JosipOvtch Géza jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: T. ház! Méltóztatik a t. ház a gazdasági bizottság előterjesztése szeriut a , 206.101 frtot megszavazni, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy megszavaztad k és a ház elnöke annak folyóvá tételével megbízatik. a kimutatás tudomásul vétetik, a jegyzőkönyvek pedig a ház irodájában helyeztetnek el. T. ház! Több előterjesztés nincs; azonban kénytelen vagyok a t. háznak bejelenteni, hogy tíróf Károlyi Gábor képviselő úr egy sürgős interpellatiót jelentett be, melyet nekem kötelességem a t. ház tudomására hozni és a t. házat megkérdezni az iránt, méltóztatik-e ezen interpellatiót meghallgatni, igen-e, vagy nem ? (Igen ! A jobboldalról: Nem! Halljuk! Halljuk!) r Gr. Károlyi Gábor: A magyar ősi koronázási városban, Székesfehérvárott, melynek eddig képviselője voltam, történt, hogy a király által kinevezett főispán, a magyar alkotmány helyreállításának 25-ik esztendejében és a szabadelvű párt uralmának 17-ik évében arra fajult el, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy egy külön e czélra összehívott rendkívüli közgyűlés kimondotta, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfiának (Élénk éljenzés a szélsőbalon.) arczképét a közgyűlés termében felfüggeszteni nem lehet Csanády Sándor .* Gyalázat! (Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Károlyi Gábor: .... és hozzátette, hogy Kossuth Lajos arczképének ottan való felfüggesztése alkotmányosságba burkolt felségsértés. (Élénk mozgás a szélső baloldalon. Felkiáltások : Gyalázat!) Ezen kijelentés szomorú időkre emlékeztet bennünket: azon időkre, a mikor magyarnak lenni tiltva volt; azon időkre, a melyekben lefejezték a magyar szabadságot; amaz időkre, a melyekben azt, a kinél Kossuth arczképét megtalálták, börtönbe vetették. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ezekre az időkre akarunk visszatérni ?! (Nevetés j»bb felől.) Nevetnek? Sírhatnának in kábh! (Tetszés a szélső baloldalon.) Az a főispán, a ki ezt tette, Fiáth főispán, kijelentette, hogy magára veszi a felelősséget és hogy öntudatosan cselekedett; másiészt azonban hivatkozik egy felsőbb hatalomra, a melyhez appellálni fog, ha Kossuth arczképe az ülésteremben fel fog füg gesztetni. Ki ezen hatalom? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szapáry Gyula!) Szapáry Gyula bel ttgymini^ter és ministerelnök úr! Mindnyájan emlékezünk az ő eljárására, a melyet a Kossuth honossága iránt folyt vitában követett. Tudjuk jól, hogy a midőn Tisza Kálmán visszalépett, mert nem akarta Kossuth kiközösítésének ódiumát magára venni, találkozott egy Szapáry Gyula, a ki a kiközösítést végrehajtotta. (Éljenzés a jobboldalon. Zaj és mozgás a szélsőbalon.) Akkor megfosztották legnagyobb hazánkfiát honosságától, ma már arczképét is üldözik. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ez sem nem okos, sem nem jogos és nem is loyalis. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem jogos azért, mert nem tudunk törvényt, a mely eltiltaná, akár privát, akár nyilvános helyen Kossuth Lajos arczképének kifüggesztését. (Igáz! Úgy ván! a bal- és szélső baloldalon.) És nem loyalis ezen eljárás azért, mert a koronát olyan helyzetbe akarja juttatni, mintha a koronázás után is engesztelhetlen gyűlölettel viseltetnék szabadsághőseink iránt. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.)