Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-584

508 584 ' országos ftlés 1891. deczember 28-án, izerdán. az utolsó időben oly példás rendben, oly hig­gadtsággal folytak a tanácskozások, hogy ezen ok egyáltalán meg nem állhat. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon. Mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) Mert azon mozgalom, mely oda künn megkez­dődött, ide, ebbe a házba nem vetette hullámait. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon-) Nem lehetett egyik szónok beszédjén, magatartásán sem észre­venni azt, hogy másra, mint a szőnyegen levő tárgyra gondol s azt érvekkel érvek ellen támogatni és fölvilágosítani igyekszik. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Justh Gyula: Kégl volt a kivétel! (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Irányi Dániel: De a t. ministerelnök úr mindezt számba nem veszi. A t. ministerelnök úr másik indokul azt hozta fel, hogy azokat a reformjavaslatokat, a melyeket már ismerünk, ezen ház által nem lehet sikeresen tárgyaltntni. Nem szólok most ezekről a törvényjava s­Litokról, de legyen szabad a t. ministerelnök urat arra figyelmeztetnem, hogy ellenkezőleg vannak törvényjavaslatok, a melyek már be vannak nyújtva s a melyet még ezen ország­gyűlésnek kellene tárgyalnia, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) hogy igazságos legyen azok iránt, a kik azon törvényjavaslatokra régóta várnak (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) és a kiknek megélhetése ezen törvény­javaslatok mielőbbi törvényerőre emelésétől függ. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon,) Ilyenek a tanítók fizetésének szabályozásáról, a a tisztviselők fizetésének felemeléséről szóló és más törvényjavaslatok. De hogy a legfontosab­bat ki ne felejtsem, ilyen a Curia bíráskodásá­ról (Zajos fölkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Úgy van! Úgy van!) szóló törvényjavaslat, (Nagy zaj a bal- és seélső baloldalon. Élénk felkiáltások : Ettől félnek! Megcsaltak bennünket! Komédiáznak!) melynek letárgyalása és törvényerőre emelése nemcsak az országnak, a választások tisztasága­és szabadságának, hanem magának a kormány becsületének is érdekében áll. (Zajos felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaz! Úgy van!) Nem egyszer, számtalanszor, évek óta ígérte a kor­mány, hogy ezen törvényjavaslatot be fogja nyújtani. Be is nyújtotta, de látjuk, hogy elő­ször is oly szakadozottan, oly lassan folytak már eddig is a bizottságban a tárgyalások, hogy alig lehetett kikerülni a gyanút, hogy a komoly szándék a kormányban hiányzik (Úgy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) és most, midőn egyenesen jelenti a ministerelnök úr, hogy az országgyűlés ezentúl semmi érdemleges tárgygyal foglalkozni nem fog, világosan el­árulja, hogy nem is volt komoly szándéka (Igaz! Igaz! a bal- és szélső baloldalon.) a törvényjavas­latot letárgyaltaink (Zajos helyeslés a bal- és szélső balodalon.) Azt akarja tehát a kormány, (Halljuk! Halljuk!) hogy a legközelebbi kép­viselőválasztások is a tudvalevő gyalázatos esz­kíkökkel folyjanak? (Zajos helyeslés. Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobb felől.) Elnök: Kérem a képviselő urat.. . (Nagy zaj és élénk felkiáltások: Igazat mond! Úgy van! Megcsaltak! Ámítottak bennünket! Élénk félkiáltá­sok jobb felől: Halljuk az elnököt! Nagy zaj.) Gr. Károlyi Gábor: Az elnök urat is megcsalták! (Nagy zaj.) LukátS Gyula: Mindenütt, minden válasz­tásnál csaltak! (Nagy zaj. Felkiáltások jobb felől: Nem hallgatják meg az elnököt! Nagy zaj.) Elnök (csenget): T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) A képviselő urak, úgy látszik, azt hiszik, hogy én véleményt akarok mondani. Távol legyen tőlem. Én csak azt akartam megjegyezni, hogy a kifejezés nem parlamentaris. (Élénk ellen­mondások a szélsőbalon. Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Szendrey Gerzson: Meg van csalva a nemzet, megcsalják a választókat, a törvényt meghamisítják. (Nagy zaj a szélsőbalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, a kép­viselő urat rendreutasítom, nincs joga most beszélni. Irányi Dán el: Én "az etetést, itatatást (Halljuk! Halljuk!) és másnemű vesztegetést mindig gyalázatos eszköznek tartottam . . . (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Csatár Zsigmond: Graz teszi, nem becsü­letes ember. (Zaj a szélsőbalon.) Irányi Dániel: ... és azt mindig annak fogom jellemezni. Csatár Zsigmond : Igaza van, a ki elköveti, azt meg kell botozni! (Halljuk ! Halljuk! Nagy zaj a szélsőbalon) Irányi Dániel: Ha tehát azt akarják, hogy a bár ily módon megtörtént választások is a bíráló bizottságok elé kerüljenek, a melyek­nek igazságszeretetét elég alkalmunk volt tapasz talni, (Igaz! Ugy ián! a szélsőbalon.) az önök szándéka nem más, minthogy maguknak (Hall­juk! Halljuk!) a többséget és vele a hatalmat az eddigi eszközökkel újra biztosítsák. (Igaz! Ugy van!a szélsőbalon.) Nem a polgárok jogainak tiszteletben tartása, hanem saját hatalmi érdekük indította önöket e lejtésre. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) B. Kaas Ivor: Személyes érdekük! Irányi Dániel: De ám legyen, (Halljuk! Halljuk!) a választók nagy része sok nehéz­séggel íog küzdeni, hogy jogát gyakorolja és kötelességét teljesítse, (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) de én mindamellett innen, erről a hely­ről, azon óhajtásomat fejezem ki, hogy polgár-

Next

/
Thumbnails
Contents