Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-583

688. országos fllés 1891 zárva, különösen az által, hogy a NémeTörszágba szállítandó állatok először csakis teljesen ragály­mentes területről szállíthatók NémeTörszágba, de ki van zárva másodszor azért is, mert az át­meneti vasútállomásokon az állatok állatorvos által azonnal megvizsgáltatnak, végre ki van zárva azért is, mert NémeTörszág csakis belépő állomásokon bocsátja be a szarvasmarhát terü­letére, a mely itten egy második orvosi vizs­gálat alá bocsáttatik és mert az a német biro­dalomban még a lerakás alkalmával is külön megvizsgál tátik. Ha tehát sikerül a ragályos tüdővész ellen a kormány intézkedéseivel min­dent megtenni; ha sikerűi, hogy ezen baj hazánk­ban teljesen kipusztíttassák: akkor nem lesz okunk, hogy féljünk ezen harmadik eset be­következésétől, mert ekkor állatforgalmunk tel­jesen biztosítva lesz NémeTörszág felé. (Helyes­lés jobb felöl.) A zárjegyzőkönyvbeu foglalt határozatok szerint ezen ideiglenes állapotot, hogy t. i. csak a vágóhidakra szállíthatók az állatok, még egy évig fentartatik és így ezen egy évi idő marad nekünk arra, hogy állategészségügyünket telje­sen rendezzük és hogy törvényhozási rendelke­zéseinket a németekkel összhangzásba hozzuk. ÁZ egész különbség, a mely a mi törvényünk és a német törvény közt van a tüdővészt ille­tőleg, az, hogy az úgynevezett ineumbationalis idő NémeTörszágban hat hónapot tesz ki, nálunk pedig ez három hónapra van téve. Egy további különbség még az is, hogy NémeTörszágban nemcsak a beteg állatokat, hanem a ragályozás gyanújában élő állatokat is kipusztítják; nálunk pedig ez csak a beteg állatra terjed ki és a gyanús állatok három hónapig zár alatt tartat­nak. Ezen törvényhozási intézkedések is oly csekélyek, hogy nagyon könnyen eszközölhetők és az a baj, a mely legyőzendő, nem oly nagy, hogy egy év alatt ne tudnók leküzdeni. A mi a keleti államokat illeti, a melyekre nézve Ausztriában mozgalom indult meg azon irányban, hogy a romániai szarvasmarha be­eresztessék a bécsi píaczra, erre nézve nekünk sem|lehet s nem is volt eddig kifogásunk. Csak azon esetben volt kifogásunk, midőn Romániá­ban az állati járványos betegség, a keleti marhavész uralkodott. Míg Románia állategész­ségügye nem emelkedik arra a niveaura, me­lyet a művelt nyugati államok mi irányunkban megkövetelnek s a melyet így Romániával szem­ben még nagyobb mértékben megkívánhatnak, add g egyáltalában szó sem lehet arról, hogy a romániai szarvasmarhát beereszszük. Ha azon­ban megfelel ezen kellékeknek, ha állategész­ségügyét oly niveaura emeli, mint azt mi nagy fáradsággal és költséggel tettük, akkor Magyar­országnak sem lesz kifogása az ellen, hogy deciemfcer 22-én, kedden. 503 ezen állatok határainkon bejöhessenek. (Halljuk! Halljuk!) Ezek azok az indokok, melyeknek alapján én az előttünk fekvő állategészségügyi egyezményt a t. há?nak elfogadásra ajánlom, nem mulasztván el egyúttal a közgazdasági bizottság nevében köszönetet fejezni ki azok iránt, kiknek hozzá­járulása útján sikerült ezen hazánkra nézve mondhatni legfontosabb intézményt létesítni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve; iia tehát szólni senki sem kíván, kérdem a, t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) E szerint kijelentéin, hogy az részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás BárŰaí Sándor jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét, bevezetését, 1 —12 §-ait és a zár­jegyzökönyvet, mel ,ek észrevétel nélkül'elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat rész léteiben is elfogadva lévén, annak végmeg-sza­vazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Á ministerelnök úr kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Minthogy holnap úgy is ülés lesz, a ma elfogadott törvényjavas latok harmadszori megszavazása végett vagyok bátor bejelenteni, hogy ezen ülésben lesz sze­rencsém a ház további munkarendje iránt nyilat­kozni (Helyeslés jobb felöl. Felkiáltások bal felöl: Most is lehetne!) Elnök: T. ház! Ezen ülésre vonatkozólag bátor vagyok javaslatba hozni, hogy az dél­előtt 11 órakor vegye kezdetét (Helyeslés) és hogy annak napirendjére a ma elfogadott tör vényjavaslatok harmadszori megszavazása tűzes­sék ki, hogy a javaslatok a főrendiházhoz át tehetők legyenek, (Helyeslés.) Egyszersmind kérem a t. házat, hogy te­kintettel arra, hogy a karácsonyi, illetőleg az újévi szünetek közelegnek, méltóztassék felha­talmazni a ház elnökségét, hogy a képviselők soraiban netalán előforduló üresedések betöltése iránt a kellő intézkedéseket megtegye. (He­lyeslés.) Továbbá még arra kérem a t. házat : méltóztassék felhatalmazni a ház elnökségét, hogy újév alkalmából 0 Felségeiknek a ház hódolatteljes szerenesekívánatait tolmácsolja. (Általános élénk helyeslés.) A holnapi ülés napirendje meg lévén álla­pítva, még azt vagyok kénytelen kijelenteni, hogy a- földruívelésiigyi és az igazságügyminis­ter urak kívántak ugyan válaszolni Herman Ottó képviselő úrnak a totalisateur ügyében

Next

/
Thumbnails
Contents