Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-581
448 ^1* '""szápos ölés 1891. deczeniber 19-én, szombaton. Varasdy Károly jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök.* Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a közgazdasági bizottságnak jelentése: »a német birodalommal, Olaszországgal, Belgiummal és a Svájezezal kötött kereskedelmi szerződések beczikkelyezésóről« szóló 837., 838., 839. és 840. számú törvényjavaslatok tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és így az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Perlaky Elek előadó: T. ház! Midőn közgazdasági életünk minden részét mélyen érdeklő jelen törvényjavaslatot a ház közgazdasági bizottsága megbízásából bevezetni szerencsém van, mindenekelőtt legyen szabad azon nagyfontosságú tényre, melyet a szerződések létrejötte, a részletektől eltekintve, már magában képez, reáutalnom, mint oly tényre, mely a nemzetgazdászat történelmében egy új korszak hajnalát jelzi, messzeható áldásos sugaraival. (Halljuk /'Halljuk.') Évek óta óhajtva vártuk ezen szerződéseket; feszült figyelemmel kísértük az ismét és ismét felvett tárgyalásokat és aggódva tekintettünk azon nehézségekre, melyek azok ellen részint állami financiális szempontokból, de többnyire csak helyi és osztályérclekből támasztattak. És a sok sikertelenség után már-már félnünk lehetett attól, hogy az lSS92-ik év, a melyben Francziaország szerződései letelnek és ott az általános vámtarifákat módosítani, vagyis a védvámosság irányában emelni szándékoznak, bennünket szövetségeseinkkel, talán épen viszályban, vagy legalább készületlenül fog találni. Es íme, mielőtt még az új év beköszöntött volna, a ház asztalán feküsznek és tárgyalás alá jutottak a német birodalommal, Olaszországgal, Svájezezal és Belgiummal kötött kereskedelmi szerződések, melyeknek nagy és örvendetes fontosságát és nagy hatását jelentékenyen emeli az a nagy terület, melyekre azok kiterjesztetnek. Összesen 133 millió lélek által lakott öt ország egyesül kereskedelmi viszonylataik rendezésére, és lép egymással szorosabb viszonyba. Az így létrejött szerződések, hazánk lakosainak számát levonva, 115 millió által lakott óriási területen hiztosítnak terményeinknek piaezot és miután azokban a legkövetkezetesebb viszonossága a leginéltányosabb kölcsönös tekintet egymás érdekeire, különösen egymás speciális termékeire a legteljesebb mértékben érvényesül: ezen körülmény a szerződéseknek kétségtelenül hosszabb időre talán még az azokban kikötött időn túl is szilárd alapot biztosít. Különösen NémeTörszággal szemben bírnak e szerződések kiváló jelentőséggel, azért is, mert azon irányban voltak viszonyaink a, legziláltabbak. Mióta 1878-ban az 1868-iki szabadirányú vámszerződésünk letelt, azóta kereskedelmi összeköttetéseink úgyszólván csak évről-évre tengődtek, folytonosan a legnagyobb bizonytalanság kártékony nyomása alatt, a mely megbénította a kereskedelmi és vállalkozási szellemet és bizonytalanná tette még a gazdaság vezetésében is minden előre törekvő lépésünket. E helyett ezen szerződések hosszabb időre biztos alapot nyújtanak és így méltán mondhatja a közgazdasági bizottság, hogy már magában e tény rendkívüli és jótékony jelentőséggel bír. (Helyeslés a jobboldalon.) De egyúttal nem csekély fontosságú e szerződések léter jöttének folyományában még azon előny is, hogy azok alapján jövőre a keletre irányuló kereskedelmi politikánkat, nyugot felé biztos lévén, sokkal biztosabb alapra leszünk képesek fektetni. (Helyeslés jobb felől.) Azonban, t. ház, ezen gyakorlati előnyök mellett nem kisebb, sőt ha lehet, még nagyobb jelentőséggel bír ezen szerződéseknek ethikai hatása és pedig két irányban. Egyik felől abban, hogy azok azon merev védvámos politikára, mely Amerikában, Franezíaországban és NémeTörszágban is utóbbi időben oly nagy túlsúlyra emelkedett, hatalmas csapást mérnek és reményt adnak arra, hogy azon szabadelvű irány, a mely ezekben, habár kisebb mértékben, de mégis érvényre emelkedett, mind szélesebb és szélesebb kört fog meghódítani és elementáris erővel fog előre törni; mert csak AZ lehet jól felfogott közgazdasági politika, a mely a közérdeken és egyúttal a hiimanismus követelményein alapúi. (Helyeslés jobb felől.) A második ethikai eredmény ezen szerződésekből az, hogy politikai viszonylataink szövetségeseinkkel ez által erősebbekké s kedvesebbé lesznek, mert kétségtelenül és tényleg nagyon zavarta azt azon visszás helyzet, hogy közgazdasági összeköttetéseinkben az egyetértés hiányzott és ezekben gyakran oly viszályok merültek fel, melyek e politikai összeköttetés értékét is nagy mérvben csökkentették. Midőn tehát ezt a jelen szerződések bensőbbé teszik, ez által egyúttal az európai békének az eddiginél is biztosabb garantiát nyújtanak. Mindezek, t. ház, általános értékű vívmányok a szerződő felek mindegyikére kihatok és ezekből mi is kivehetjük a minket megillető részt, ha egyrészt viszonyainkat kellőleg ítéljük meg, közgazdasági jelentőségünket az európai piaezon túl nem becsüljük és másrészt kereskedőink és gazdáink képesek lesznek az itt nyújtott előnyöket kihasználni. A mi az egyes szerződéseket illeti, ránk