Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-557

SSí.orsságfti Ülés 1891. október í-éu, szerdto. 33 Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Van szerencséin benyújtani az 1890. évi zárszámadást az állami számvevó'széknek erre vonatkozó részletes jelentésével együtt, azon fentartással, hogy a mennyiben a ministertanács­nak erre vonatkozólag észrevételei volnának, ezeket a kormány utólag fogja benyújtani. Továbbá van szerencséin benyújtani »az 1889-ik év XXTI. törvény czikk értelmében az aldunai Vaskapunál történt muakálatokról« az l8904ki évre szóló jelentést; végre pedig van szerencsém beterjeszteni az állami számvevő­széknek jelentését a törvényhozás által enge­délyezett hitellel szemben az 1891 ik zárszám­adási év Ibik negyedében előfordult túlkiaaá­sokról. Kérem a t. házat, hogy mind a három rendbeli előterjesztést előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani méltóz­tassék. Elnök: Az 1890-ik évi zárszámadás s az állami számvevőszéknek arra vonatkozó részletes jelentése ki lévén nyomatva, a ház tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasíttatik, a mennyi­ben pedig a ministeri tanácsnak erre vonatko­zólag észrevételei volnának, azok pótlólag fognak beterjesztetni, kinyomatni s a ház tagjai között szétosztatni. Az 1889: XII. tcz. értelmében az aldunai Vaskapunál történt munkálatokról az 1890-ik évre szóló jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai között szétosztatni s előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasíttatik. Végre az állami számvevőszéknek jelentése a törvényhozás által engedélyezett hitellel szem­ben az 1891-iki zárszámadási év Il-ik negyedé­ben előfordult tútkiadásokról szintén ki fog nyo­matni, a ház tagjai közt szétosztatni és elő­zetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottság­hoz utasíttatik. A pénzügyminister úr kíván szólani. (Hall­juk! Halljuk!) Wekerl« Sándor pénzügyminister: (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Habár nem szándé­kozom is hosszadalmasan szólni, mindazáltal több időre vagyok kénytelen igénybe venni a t. ház figyelmét, hogy a tárgy fontosságához mért ala­possággal ismertethessem az általam előterjesz­tendő 1892-ik évi állami költségvetés főbb téte­leit, hogy az eddigi költségvetési tételektől, úgy a bevételeknél, mint a kiadásoknál mutatkozó jelentékenyebb eltéréseket ne csak megemlítsem, hanem valódi világításba helyezzem a most elő­terjesztett 1890-ik évi zárszámadásokban foglalt ' pénzügyi eredményeket; végre hogy szóljak a pénzügyi helyzetről, ágy, a mint az ma áll és a mint az alakulni fog azon feladatokkal szemben, KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVII. KÖTET. melyek az állami igazgatás egész körében leg­közelebb megvalósításra várnak. (Halljuk!) Kezdem a számtételek ismertetésével. Rendes kiadásaink körében csak két jelentékenyebb tétel van, a mely lényegesen apadt. Az egyik a vasúti kamatgarantiákra igénybe vett hitel, a mely 324.000 frttal kisebbedik a kassa-oderbergi vasút jövedelmezősége folytán; a másik az államadós­ságoknak szükséglete, a mely 89í.000frttal apadt, daczára annak, hogy a függő adósságoknál nem az eddigi szokást követtem, hogy tudniillik a már kibo­csátott függő adósságok alapján irányoztam elő a szükségletet, hanem a bírói letéteknél és az ezek­kel rokon természeti! közjegyzői és árva-letétek­nél, mivel ezek növekedőben vannak, a valószínű nagyobb szükségletet vettem combinatioba és daczára annak, hogy az aranyfelpénz-szükségletet az államadóssági kiadásoknál a mai tényleges szükségletnél magasabban, még pedig 18 száza­lékkal irányoztam elő, holott a bevételeknél, a vámjövedelmeknél esak 16 százalékkal vannak számítva. Az államadósságoknál ezen jelentékeny apa­dás egyébként kizárólag arra vezethető vissza, hogy a szőlő dézsmaváltsági adósság törlesztése befejeztetvén, ennek az 1891-ik évi költségvetésbe még felvett utolsó félévi törlesztési részlete el­maradt. Rendes kiadásaink a költségvetési előirány­zatban egészben véve 368,100.000 frttal vannak felvéve, vagyis 25,564.000 frínyi emelkedés mutat­kozik. Ezen emelkedés túlnyomó részeiben egy jelentékeny tényezőre, az osztrák-magyar állam­vasút magyar vonalainak államosítására vezethető vissza, a mely az államosított vasutak szükségle­ténél 9,910 000 frtnyi többletet s az államvasutak hálózatával együttesen az üzemi kiadásoknál nem­csak ezen vasutak államosítása, hanem a nagyobb forgalmi teljesítménynek és a hálózat növekedésé­nek következtében 9,840.000 frt többkiadást idéz elő. Előre is megjegyzem — a mire a bevételek­nél vissza fogok térni — hogy ezen tekintélyes kiadásokat a legreálisabb alapon, egészükben megfelelő magasabb bevételek ellensúlyozzák. (Helyeslés jobb felől.) A rendes kiadásoknál 415.000 frt többletet kellett fölvennünk a nyugdíj szükségletre, hogy a t. házban is többszörösen kifejezésre jutott kívá­nalomnak megfelelőleg valamennyi tárczánál és egészében véve is a valódi szükségletnek megfele­lőleg irányozzuk elő e kiadást. 1,082.000 frttal emelkednek közösügyi ki­adásaink, illetőleg a közösügyi rendes kiadások­nak ránk eső hányada, miután nem a folyó évi ala­pon, hanem a delegatióknak teendő előterjeszté­seknek megfelelőleg már magasabb összeggel iktattuk be a szükségletet állami költségveté­sünkbe. 5

Next

/
Thumbnails
Contents