Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-579

402 n. orsüágos ttlés 1891. &Mmmhet ií.ín, estttRrífifclíii, minthogy ezeü törvényjavaslatra vonatkozólag a bizottság jelentése, már elő van terjesztve. Argyelán Vaszilie peszaki lakosnak Ivánka László képviselő által beadott kérvényét, a melyben fegyveradójának beszüntetését és hadmentességi adójának leszállítását kéri. Ezen kérvény tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén bejelentve, következik a gazdasági bizottság 850. számú jelentése a képviselőház deczember havi költségvetéséről. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a költségvetés előirányzatát). Elnök: Ha nincs észrevétel, a költségvetés megszavaztatik és annak folyóvá tételével a ház elnöke bízatik meg. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a képviselőház pénztárának 1891. évi november havi kiadásairól készített kimutatást). Elnök: Ha nincs észrevétel, ezen kimutatás tudomásul vétetik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesíteni, hogy a költségvetés tételei folyóvá tétethessenek. Széll ÁkOá jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek a decsember havi költségvetés megszavazására vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv e pontja hitelesítettnek jelentetik ki. Következik: »Á népoktatási nyilvános intézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanítóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint özvegyeinek és árváinak gyániolításáról szóló 1875: XXXII. tcz. módosítása tárgyában« benyújtott 778. számú törvényjavaslat részletes tárgyalása és pedig az első szakasz. Dárdai Sándor jegyző (olvassa az 1. §-t). Madarász József jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. képviselőház! Mindenekelőtt köszönetemet fejezem ki gr. Apponyi Albert képviselő úrnak azért, hogy azon kérdést, melyhez én a részletek tárgyalásánál szólni akartam, már tegnap az általános vitában megpendítette és ezzel alkalmat adott a t. vallás- és közoktatásügyi minister urnak, hogy arra válaszoljon. Én az igen t. minister urnak tegnapi válaszát nem tekinthetem olyannak, a mely által a t. minister úr az első szakasznál beadandó módosítványom elfogadására nézve teljes elzárkózottságát jelentette volna ki és bízom abban, hogy az igen t. minister úr azon módosítvány elfogadását, melyet épen nem radicalis szempontból kívánok benyújtani, sőt a melylyel inkább magának a kormánynak 1885-ben elfoglalt álláspontját akarom föntartani, nem fogja megtagadni. Az 1868: XXXVIH. tcz. 84. §-a azt , mondja, hogy »a tanítóképezdék élén álló tanári karnak tagjai: az igazgató, a rendes tanárok és gyakorló iskolák tanítói avagy tanítónői«. Ministeri rendeletek szabályozzák és határozzák meg, hogy a tanítóképezdék élén álló tanári kar gyűléseiben az igazgatót, tanárokat s a gyakorló iskolák tanítóit döntő szavazat, holott a segédtanárokat és hitoktatókat csak votum informativum illeti meg. Az 1875 : XXXII. tcz. a, gyakorló iskolák tanítóinak nyugdíjazásáról nem intézkedik. A gyakorló iskolák tanítói és tanítónői azonban időközben is a nyugdíjalaphoz való járulékaikat az állami alapba szolgáltatták be és minden előfordult nyugdíjazási esetnél rájuk nézve az állami nyugdíj szabályok és törvények alkalmaztattak. Az 1885: XI. tcz. 2. §-ának 3. pontja pedig határozottan kimondja, hogy mindazon tanitók, a kiknek nyugdíjazásáról az 1875: XXXII. törvény nem intézkedik, az 1885: XI. tcz. rendelkezései alá esnek és hogy a kincstárból, vagy a királyi kormány kezelése alatt álló közalapokból fentartott tanintézeteknél alkalmazott tanítók az 1885: XI. tcz. értelmében nyugdíjazandók. Ugyanezen törvény 23. §-a pedig határozottan kimondja, hogy ezen tanítók nem 40, hanem 30 évi szolgálat után részesítendők teljes nyugdíjban. Kétségtelen tehát, hogy a gyakorló iskolák tanítói és tanítónői az 1875: XI tcz. 2-ik, különösen pedig 23. §-ának intézkedése alá tartoznak. A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat azt mondja, hogy a gyakorló iskolák tanítói és tanítónői az ezen törvényjavaslat által meghatározott nyugdíjazási körbe vonatnak, tehát megfosztatnak azon előnytől, melyet részökre az 1885 :XI. tcz. biztosít. Jól tudom, hogy a törvényjavaslat indokolása, de a t. minister úrnak tegnap szóbelileg előadott indokai is azt tartalmazzák, hogy a gyakorló iskolák tanítói az ezen törvényjavaslat által megalkotandó nyugdíjszabályzatba azért vonatnak be, mert a gyakorló iskolák tananyaga teljesen egyforma a népiskolák tananyagával. Ennek igazságát elismerem, azonban nem ismerem el azt, hogy a gyakorló iskolák természetükre, feladatukra, valamint tanítási módszerűkre nézve teljesen egyenlők volnának a népoktatási iskolákkal és nem hihetem el, hogy a t. vallás- és közoktatásügyi ministerium azon nézetben volna, hogy bármely népoktató alkalmas egy gyakorló iskola vezetésére. Különbözik a gyakorló iskola minden más elemi iskolától különösen abban, hogy az elemi iskolákban csak a gyermekek tanítása a feladat, míg a gyakorló iskolákban a tanítói pályára készülő képezdészek is kiképeztetnek a gyakorlati oktatásban.