Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-578
400 578. országos ülés 1891. deeáewher Ifi-An, saseJfdám nos szempontot akarom ismételten hangsúlyozni, hogy mi egyáltalán nem helyezkedünk azon felfogás álláspontjára, a mely szerint a nyugdíjalapnak tőkéje és az attól várható jövedelem mintegy Prokrustes-ágyat képezzen, a melybe bele kell szorítani a tanítói nyugdijat, hanem mi nem riadunk vissza olyan állami pótlástól, a melyet az megbír (Helyeslés bal felől.) és csak azért választottam inkább azon utat, melyet határozati javaslatomban megjelöltem, hogy a javaslat számtételeinek alapjai újból reconsideratio alá vétethessenek, mint sem hogy rögtön a propositio terére lépjek, mert ezen financiális terheket és azok nagyságát látni szerettem volna magam előtt, mielőtt coneret propositiot tettem volna. (Helyeslés bal felől.) Ez határozati javaslatom értelme s azért azt gondolom, hogy ez az út az, a mely legjobban összeegyezteti a tanítóknak méltányos követeléseik iránt táplált igényét az állami érdekekkel; azért újból ajánlom a t. háznak határozati javaslatomat elfogadás végett. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: T. ház ! A tanácskozásokat befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Első kérdés az lesz: »elfogadja-e a ház a szőnyegen levő törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem« ? Ha ez el lesz döntve, akkor azután külön kerül szavazás alá gróf Apponyi Albert képviselő úrnak határozatijavaslat;!. Méltóztatik-e kívánni, hogy az felolvastassék ? (Felkiáltások: Nem szükséges!) E szerint kérdem először a t. házat: méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot a közoktatásügyi bizottság jelentése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (FelMltások: Igen ! Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadta tik. Kérdem most: elfogadja-e a ház gr. Apponyi Albert ezen törvényjaslat ellen benyújtott határozati javaslatát, igen vagy nem ? {Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik!). A ház többsége nem fogadta el a határozati javaslatot. Következik a részletes tárgyalás; és pedig először a czím. (Felkiáltások a ssélsö baloldalról: Holnap!) Dárdai Sándor jegyző: (olvassa a czímet). Elnök: A cnm, ha nines észrevétel, elfogadtatik. (Felkiáltások: Holnap! Ma! Méginterpellatio is van! Zaj.) T. ház! A mint a képviselő urak tudni méltóztatnak a mai napra még egy interpellatio is van bejelentve, de ezenkívül a törvényjavaslat 1 §-hoz még többen vannak szólásra felírva. Azt hiszem tehát, hogy a t. ház a törvényjavaslat tárgyalását a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésben méltóztatik folytatni, a mennyiben pedig még idő maradna, a törvényjavaslat letárgyalása után a kereskedelmi sserződésekre vonatkozó jelentést raéltoztatatik tárgyalás alá venni. Méltóztassanak most Petrich Ferencz képvisel'5 úr interpellatioját meghallgatni. Petrich Ferencz: T. ház (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozómat.ház becses figyelmét sokáig igénybe venni. Azt hiszem, interpellatiom különben is eléggé érthető, ennélfogva bátor leszek azt először felolvasni és a mennyiben magyarázatokra lesz szükség, azokat utólag fogom előterjeszteni. Interpellatiom a következő (Halljuk! Halljuk ! Olvassa): Interpellatio a pónzügyministerhez. 1. Van-e tudomása a pénziigyminister úrnak, hogy Tolnamegye több községében s köztük Györkönyön is fogyasztási adó czíme alatt a bérlő a bortelmeíő polgárokat illetéktelenül, erőszakkal reájuk rótt adóval zsarolta? Azonban illetéktelen zsarolásai daczára is fizetésképtelen lett, úgy, hogy az állam közegei nyilvános pályázat útján f. hó 13-dikán a jövedelmi adó bérbeadását újólag kitűzték; de miután bukott bérlő után előre láthatólag vállalkozó találkozni nem fog, a felesigázott fogyasztási adó, valószínűleg a már kizsarolt községre fog utaltatni s miután ilynemű események napirenden vannak, ha ezekről a t. pénziigyminister úrnak tudomása van: helyesli-e az ily túlfeszített s csak az általános elégedetlenséget megteremtő intézkedéseket? 2. Van-e tudomása a t. pénzügyminister úrnak arról, hogy most az általános rossz termés mellett, midőn a termelő gabonaterméséből nem pénzelhetett s a legszorgalmasabb polgár is csak néhány hektoliter bor árából volt képes adóját és szükségleteit fedezni, Györköny községbe a fogyasztási adó bérlő — úgy tudom, a pénzügyigazgatóság tudtával, — minden bortermelőre, kinek nem termett több 5 hektoliternél, ha azt meg nem itta is, de határozott eladási szándékát bejelentette, mégis a fogyasztási adót kivetette, addig a vevők által a bor elvitelét meg nem engedte, míg a fogyasztási adót meg nem fizették. 3. Van-e tudomása arról a t. pénzügyminister urnak, hogy történtek esetek, hogy ugyanazt a bort, a mely a bérlő által követelt fogyasztási adó alapját képezte — tehát elfogyasztva nem volt — a bérlő, hogy hatalmát megmutassa, pénzügyi közegek és csendőrök támogatása mellett követelése fejében elárvereztette, úgy, hogy a jogtalan követelés és mellékes költségek levonása után a termelőnek alig maradt valami. 4. A mennyiben a t. pénziigyminister úrnak