Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-578

400 578. országos ülés 1891. deeáewher Ifi-An, saseJfdám nos szempontot akarom ismételten hangsúlyozni, hogy mi egyáltalán nem helyezkedünk azon felfogás álláspontjára, a mely szerint a nyugdíj­alapnak tőkéje és az attól várható jövedelem mintegy Prokrustes-ágyat képezzen, a melybe bele kell szorítani a tanítói nyugdijat, hanem mi nem riadunk vissza olyan állami pótlástól, a melyet az megbír (Helyeslés bal felől.) és csak azért választottam inkább azon utat, melyet határozati javaslatomban megjelöltem, hogy a javaslat számtételeinek alapjai újból reconsideratio alá vétethessenek, mint sem hogy rögtön a pro­positio terére lépjek, mert ezen financiális terhe­ket és azok nagyságát látni szerettem volna magam előtt, mielőtt coneret propositiot tettem volna. (Helyeslés bal felől.) Ez határozati javasla­tom értelme s azért azt gondolom, hogy ez az út az, a mely legjobban összeegyezteti a tanítóknak méltányos követeléseik iránt táplált igényét az állami érdekekkel; azért újból aján­lom a t. háznak határozati javaslatomat elfoga­dás végett. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: T. ház ! A tanácskozásokat befejezett­nek nyilvánítom. Következik a szavazás. Első kérdés az lesz: »elfogadja-e a ház a szőnyegen levő törvényjavaslatot a közigazga­tási bizottság szövegezése szerint, általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem« ? Ha ez el lesz döntve, akkor azután külön kerül szavazás alá gróf Apponyi Albert kép­viselő úrnak határozatijavaslat;!. Méltóztatik-e kívánni, hogy az felolvastassék ? (Felkiáltások: Nem szükséges!) E szerint kérdem először a t. házat: méltóz­tatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot a közoktatásügyi bizottság jelentése szerint általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni, igen vagy nem ? (FelMltások: Igen ! Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogad­ta tik. Kérdem most: elfogadja-e a ház gr. Apponyi Albert ezen törvényjaslat ellen benyújtott hatá­rozati javaslatát, igen vagy nem ? {Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezt elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik!). A ház többsége nem fogadta el a határozati javas­latot. Következik a részletes tárgyalás; és pedig először a czím. (Felkiáltások a ssélsö baloldalról: Holnap!) Dárdai Sándor jegyző: (olvassa a czímet). Elnök: A cnm, ha nines észrevétel, elfo­gadtatik. (Felkiáltások: Holnap! Ma! Méginter­pellatio is van! Zaj.) T. ház! A mint a képviselő urak tudni méltóztatnak a mai napra még egy inter­pellatio is van bejelentve, de ezenkívül a törvény­javaslat 1 §-hoz még többen vannak szólásra felírva. Azt hiszem tehát, hogy a t. ház a törvény­javaslat tárgyalását a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésben méltóztatik folytatni, a mennyiben pedig még idő maradna, a törvényjavaslat letár­gyalása után a kereskedelmi sserződésekre vonat­kozó jelentést raéltoztatatik tárgyalás alá venni. Méltóztassanak most Petrich Ferencz kép­visel'5 úr interpellatioját meghallgatni. Petrich Ferencz: T. ház (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozómat.ház becses figyel­mét sokáig igénybe venni. Azt hiszem, inter­pellatiom különben is eléggé érthető, ennél­fogva bátor leszek azt először felolvasni és a mennyiben magyarázatokra lesz szükség, azo­kat utólag fogom előterjeszteni. Interpellatiom a következő (Halljuk! Hall­juk ! Olvassa): Interpellatio a pónzügyministerhez. 1. Van-e tudomása a pénziigyminister úrnak, hogy Tolnamegye több községében s köztük Györ­könyön is fogyasztási adó czíme alatt a bérlő a bor­telmeíő polgárokat illetéktelenül, erőszakkal reá­juk rótt adóval zsarolta? Azonban illetéktelen zsarolásai daczára is fizetésképtelen lett, úgy, hogy az állam közegei nyilvános pályázat útján f. hó 13-dikán a jövedelmi adó bérbeadását újólag kitűzték; de miután bukott bérlő után előre láthatólag vállalkozó találkozni nem fog, a fel­esigázott fogyasztási adó, valószínűleg a már kizsarolt községre fog utaltatni s miután ily­nemű események napirenden vannak, ha ezekről a t. pénziigyminister úrnak tudomása van: helyesli-e az ily túlfeszített s csak az általános elégedetlenséget megteremtő intézkedéseket? 2. Van-e tudomása a t. pénzügyminister úrnak arról, hogy most az általános rossz termés mellett, midőn a termelő gabonaterméséből nem pénzelhetett s a legszorgalmasabb polgár is csak néhány hektoliter bor árából volt képes adóját és szükségleteit fedezni, Györköny községbe a fogyasztási adó bérlő — úgy tudom, a pénzügy­igazgatóság tudtával, — minden bortermelőre, kinek nem termett több 5 hektoliternél, ha azt meg nem itta is, de határozott eladási szán­dékát bejelentette, mégis a fogyasztási adót ki­vetette, addig a vevők által a bor elvitelét meg nem engedte, míg a fogyasztási adót meg nem fizették. 3. Van-e tudomása arról a t. pénzügy­minister urnak, hogy történtek esetek, hogy ugyan­azt a bort, a mely a bérlő által követelt fogyasz­tási adó alapját képezte — tehát elfogyasztva nem volt — a bérlő, hogy hatalmát megmutassa, pénzügyi közegek és csendőrök támogatása mel­lett követelése fejében elárvereztette, úgy, hogy a jogtalan követelés és mellékes költségek le­vonása után a termelőnek alig maradt valami. 4. A mennyiben a t. pénziigyminister úrnak

Next

/
Thumbnails
Contents