Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-573

513. országos íilés 1891. csakugyan felesleges. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy Irányi Dániel t. képviselő úrnak erre vonatkozó határozati javaslatát mellőzni méltóztassék. Herman Ottó t. képviseli) úr sürgeti a sebesültek gondozását, azoknak kellő ápolását. Tökéletesen osztozom nézetében, a mint hogy egyáltalában most, midőn oly nagy mennyiségű csapatok egyszerre vannak kitéve a fegyver hatásának, egyik legnagyobb feladata a hadvezérnek és a hadigazgatóságnak is béke idején, hogy erről kellőleg gondoskodjék. E részben nemcsak a hadügyi igazgatás és a hadügyminister részéről, de társadalmi úton is igen sok történt s e tekintetben utalok többek közt a vöröskereszt- és a fehérkereszt egylet tevékenységére. Az, hogy az állam gondoskodjék mindenről teljesen, majdnem lehetetlen, mert roppant költséges. Lassan, fokozatosan ludad e munka és mindenesetre nagy haladás észlelhető a miilthoz képest minden téren; mert hisz régebben a háborúkban nemcsak hogy a sebesültekről nem történt gondoskodás, vagy csak aránylag igen csekély mértékben, de ellátásról sem volt szó. A mostani korszak annyiban humánus. hogy e kérdéseket mind fölkarolta és a mennyire a pénzviszonyok engedik, e részben is segítve lesz, sőt némileg már is segítve van. A képviselő úr előadásának többi részére vonatkozólag megjegyzem, hogy a képviselő úr sem nem az első, sem nem az utolsó, a ki a hadseregek feloszlatását szeretné, de sem nem az első', sem nem az utolsó, a ki a tényleges viszonyokkal nem számol és mondjuk ki őszintén, a felhőkbe kapaszkodik. Gyakorlati felfogás az első a gyakorlati életben. Napóleonra hivatkozott a t. képviselő úr, én is Napóleonra hivatkozom. A mikor Egyptomban a franczia zászlóaljakat megtámadták, (Egy hang bal felöl: Ott is mamelukok voltak: Élénk derültség.) a tudósokat középre rendelte. (Derültség a jobboldalon.) Ugron Gábor t. képviselő i\r felszólalásából csak két tételt ragadok ki, a többire nézve, azt hiszem, ő maga sem igényel választ. A becsületbíróság oly dolog, hogy minden egyes társulatnak a világon joga van szabályozni azon föltételüket, a melyek alatt tagjait vagy megtartja, vagy disqnalificálja és kilöki. A tiszti kartól sem lehet e jogot elvonni és ha esetleg előfordul, midőn egy tiszt nem mutatkozik többé érdemesnek arra, hogy a tiszti kar őt a maga soraiban tűrje : ezt az e nibert eltávolítania teljes joga van, akár tetszik Ugron Gábor t. képviselő úrnak, akár nem. Lits Gyula: Nem magántársulat az a tisztikar, hanem állami közegekből áll! B. Fejérváry Géza honvédelmi minisKÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XXVII. KÖTET. (ieczember 7-én, hétfőn. 305 ter: Fegyelmi jogot gyakorol a, maga körében. Ugron Gábor képviselő úr gróf Széscen Antalnak a dekgatioban tett egyik kijelentését idézte. Bár a kormány nem felelős a delegatioban egyesek által tett kijelentésekért, mégis röviden megjegyzem, hogy az a nyilatkozat úgy, a mint azt Ugron Gábor t. képviselő úr felemlítette, nem történt. Nagyon természetesnek fogja találni a t. ház, hogy Ugron Gábor képviselő úr határozati javaslatának mellőzését kérem. A t. képviselő úr az újonczok megszavazását bizonyos feltételekhez akarja kötni. Az 1867; XII. törvényczikkben fel vannak említve a feltételek, de ez csakis úgy értelmezhető, hogy az újonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat megfeleljen a követelményeknek és hogyha az a többi törvényeknek és nevezetesen a védtörvénynek is megfelel, akkor a kormány eleget tett és méltányosan más feltételeket szabni nem i* lehet. Ennélfogva kérem a határozati javaslat mellőzését. Csatár Zsigmond képviselő úr egy határozati javaslatot nyújtott be, mely azt kívánja, hogy a hadmentességi díjalap összege évrőlévre mutattassák ki, valamint az is, hogy ezen alapból mily arányban részesülnek ellátásban a magyar és osztrák alattvalók. Mint méltóztatnak tudni, a hadmentességi díj-alapnak az a rendeltetése, hogy mozgósítás alkalmával, háború idejében lehetőleg nagy összeg álljon rendelkezésünkre a netalán ellátási igényt szerzett megsebesült harczosok számára. Béke idején a hadmentességi díj alapjából a törvényhozás intézkedése folytán csak egyes oly tisztek láttatnak el némi pótlékkal, kik még a régi rendszer szerint nyugdíjaztattak, vagy oly özvegyek, a kik egyáltalában nem tarthatnak ellátásra igényt. Nem látok nehézséget a tekintetben, hogy a hadmentességi díj-alap összege évről évre kimutattassék a költségvetés tárgyalása alkalmával, de miután most még ellátás nagyobb mérvben nem történik és az csak egy bekövetkező nagyobb, vagy kisebb háborű után fog beállni, annak kimutatására, hogy hány osztrák és hány magyar állampolgár részesül az ellátásban: szükség nincs; az alap összegét azonban a költségvetés tárgyalása alkalmával készségesen ki fogom mutatni. A mondottak alapján kérem a benyújtott határozati javaslatoknak mellőzését, az újonczozásról szóló törvényjavaslat elfogadását, valamint az egyéves önkéntesekről előterjesztett jelentésem tudomásul vételét. (Helyeslés jobb felöl.) Gr, Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk f Halljuk!) A t. honvédelmi minister úr által mondottak után néhány rövid megjegyzést óhajtok tenni, leginkább azon határozati javaslat támo39