Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-569
m S6ft. arezflgos Illés 18»1. november f.én, síöittbatííij. azon intézkedések, a melyek hasonló esetben szoktak megtétetni. A káptalan a maga részéről gondnokot nevezett ezen javadalmak kezelésére. Azonkívül a minister által ministeri biztos küldetett ki a javadalmak átvételére s oly czélból is, hogy a rendkívüli gazdasági intézkedések körül eljárjon. Ezen fölül minden nagyobb fontosságú kérdésekben, melyeknek eldöntése nagyobb befolyással lehet a javadalmak állapotára nézve, magának a minsternek elhatározása kéretik ki. Gondolom tehát, hogy ezekben megtétettek mindazon intézkedések, melyek szükségesek arra, hogy ezen javadalmak a széküresedés idejében is kellő jövedelmet szolgáltassanak. (Helyeslés jobb felől.) A képviselő úr második kérdése ez; »Intézkedett-e arra nézve a minister, hogy a jelenlegi gazdasági rendszerhez okvetlenül megkívántató fundus instruetus az utód részére megszereztessék ?« Válaszom e kérdésre t. ház az, hogy igenis megtettem mindazon intézkedéseket, hogy mindaz, a mi a gazdaság okszerű folytatására szükséges fundus instruetus dolgában, a javadalom számára megszereztessék, még pedig a törzstőke terhére olyformán, hogy kölcsönképen kamataival és a törlesztési quótával együtt visszafizettessék a törzstőkének. Tettem ezt azért, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy ily nagy kiterjedésű javakat kellő felszerelés nélkül nem lehet megfelelőleg hasznosítani és értékesíteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék csak figyelembe venni azt, hogyha ilyen fundus instruetus nélkül való javakba új javadalmáé kerül bele, okvetlenül vagy kellemetlenségeket okoz neki, vagy pedig kénytelen nyakra-főre haszonbérbe adni a birtokokat, a mi ily esetben kétségkívül csak káros következményekkel járhat a javadalom jövedelmezőségére nézve. Kötelességem azonban megjegyezni t. ház, hogy az időközben effeetuált primási kinevezés folytán én magam ezen intézkedéseket már nem véglegesíthetem és most már csakis az újonnan kinevezett prímással egyetértőleg lehet azt befejeznem. (Helyeslés.) A t. képviselő úr harmadik kérdése az, vájjon (olvassa): »a primási szék késedelmes betöltése és a széküresedés alatt alkalmazott bureaucratieus administratio nem lesz-e káros kihatással a primási gazdaság érdekeire ?« Azok után, a miket az első és a második kérdésre válaszoltam, azt gondolom, bátran mondhatom, hogy nem lesz káros kihatással. Ez válaszom az interpellatiora. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Komlóssy Ferencz. T. ház! Egyszerűén kijelentem, hogy a minister úr válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ház a választ tudomásul veszi. Következik Almássy Sándor képviselő úr interpellatioja. Almásy Sándor: T. ház! Legközelebb Kapronezán, HorváTörszágban vásár volt. (Zaj. Halljuk!) Nagy- Kanizsa városából több iparos és kereskedő elment oda a vásárra de ott a rendőrök által eltiltattak attól, hogy árúczikkeiket kirakják, eltiltattak pedig abból az okból, mert igazolványuk magyar nyelven volt kiállítva. Midőn én azon nagykanizsai iparosok és kereskedők eme sérelmét olvastam, ez engem arra indított, hogy itt a kereskedelmi minister úrhoz interpellatiot"intézzek. Okom van ugyanis feltételezni, hogy ezen iparosok és kereskedők zaklatása szánt-szándékkal történt, mert a rendőrök utasították el őket és azok tiltották el nekik, hogy árúikat kirakhassák. Én azt hiszem, hogy azok a rendőrök nem gátolták volna jogaikban azon kereskedőket és iparosokat ha erre direct utasításuk nincs. E gyanúmat megerősíti az a körülmény, hogy az illetők a kapitányt mindenütt keresték, hogy sérelmüket orvosolja, és sehol meg nem találhatták. De ezen kívül indít engem interpellatiom megtételére az is, mert igen könnyen elképzelhető, hogy azon na<íykanizs d iparosok és kekereskedők az ő sértett jogaikat érvényesíteni nem képesek, hiszen tudjuk, mily nagy Ínségben vannak hazai iparosaink, úgy, hogy egyrészt költségkímélésből, másrészt talán azért is, hogy bizalmuk sem volt hozzá, igazságot és kárpótlást nem nyerhetnek. Indított továbbá ezen interpellatio megtételére az is, hogy tudva van, hogy Magyarországra hosszabb idő óta jönnek horvátok gyolcsesal kereskedni minden heti vásárra, különösen az alföldre, s a magyar nép által kedvesen szívesen fogadtatnak és közöttük a legjobb egyetértés van, sőt azt lehet mondani, éveken át itt laknak. Már most ha a horvátok így viszonozzák a magyarok szíveslátását, ez azon jó testvén egyetértést, melyben a horvátok a magyarok részéről részesülnek, könnyen megzavarhatja. Indított interpellatiom megtételére végre az is, hogy a kormánynak ily sérelmeket, a melyek a magyarokon elkövettetnek, akkor is meg kell torolni ha panaszok nem is tétetlek. Ennélfogva
