Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-567

5CT. országos ülés 1891. november S-áti, kedden. 255 Elnök: Azt hiszem, a t. ház méltóztatik elfogadni az előadó iVr módosítását. (Helyeslés.) Széll Ákos jegyző (olvassa az egyezmény 6—7, csikkéit, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 8-ik czikket). Bokros Elek előadó: T. ház! A 8-ik czikk utolsó sorában zárjel között sajtóhiba van, kérem e fogalmat a franczia orthograpkia szerint eonnaissmentnak írni. Elnök: Azt hiszem, a t. ház a franczia szövegnek megfelelőleg a helyes szót elfogadni méltóztatik. (Helyeslés.) Széll Ákos jegyző (olvassa a 9 — 17 csikkeket, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 18-ik czikket). Bokros Elek előadó: T. ház! A 18-ik czikk első sorában szintén előfordul a » felsőbb erőhatalom* kifejezés. Kérem a »felsőbb« szó kihagyását. Elnök: A t. ház ezt egy már előbbi czikknél is elfogadta és így azt hiszem kijelenthetem, hogy a »felsőbb« szó itt is kihagyatik. Bokros Elek előadó: T. ház! A 9-ik lap első sorában előforduló ezen szó helyett »megtörténhet« a »megtörténhetik« szót vagyok bátor javaslatba hozni. Elnök'. Elfogadtatik. Széll Ákos jegyző (olvassa a 19—29. §-kat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 30. §4). Bokros Elek előadó: T. ház! E czikk első bekezdésének utolsó sorában ismét előfordul a »felsőbb erőhatalom« kifejezés. Méltóztassék a t. ház a » felsőbb « szót kihagyni. Elnök: A »felsőbb« szó kihagyatik, a szakasz pedig elfogadtatik. Széll Ákos jegyző (olvassa a 36 — 60. §-at, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint az egyezmény részleteiben is elfogadtatván, következnek most a mellékletek, mégpedig a 2-ik melléklet: »Azon vasúti vonalak jegyzéke, melyeken a vasúti árúfuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény alkalmazandó*. Széll Ákos jegyző (olvassa a mellékletet). Eluök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Széll Ákos jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Következik a 4-ik melléklet: »Végrehajtási határozmányok a nemzetközi vasúti árúíuyaro^ásra vovatkozó egyezményhez.« Széll Ákos jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Következik az 5-ik melléklet: »A vasúti szállításra feltételesen fölvehető tárgyakra vonatkozó határozmányok«. Széll Ákos jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Következik a 6-ik melléklet, vagyis a fuvarlevél. Széll Ákos jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Következik a 7-ik melléklet, vagyis a nyilatkozat Széll Ákos jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik, Következik a 8-ik melléklet: »Utólagos rendelkezés, < Széll Ákos jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Következik a 9-ik melléklet: s>.JegyzŐkönyv«. Széll Ákos jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, annak végleges megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottság 814. sz. jelentése »a határ- és földmérési jelek rongálása, vagy megsemmisítése tárgyában alkotandó büntető határozmányokról szóló 477. számú törvényjavaslat tárgyában«. Azt hiszem, méltóztatik e jelentést a t, ház felolvasottnak venni, (Helyeslés) így az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadójót illeti. Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! A közelmúlt századokban lefolyt török háború folytán Moldva és Oláhország körül országos határaink ismételve lényeges változásokon mentek át. Az egymásután rövid időközökben kötött karlovitzi, passarovitzi, belgrádi és sistovói békekötések, melyek az ország határai tekintetében határozatokat foglaltak magokban, az ország határait hol beljebb Magyarország területébe, hol pedig kiljebb tolták részint Oláhország, részint Szerbia területébe. Ezen. változások az ország határaiban részint a határlakosok, részint pedig a határvonalakra őrködő közegek között többször villongásokat és véres összeütközéseket idéztek elő: gondoskodni kellett tehát mindkét államnak, hogy ezen abnormis állapotok megszűnjenek. Meg kellett tehát állapítani a határokat pontosan és erre ismételten történtek kísérletek. Végre 1882-ben kiküldött nemzetközi bizottságoknak sikerűit a határmegállapítás tekintetében az alapelvek körvonalain és helyszíni szemle útján a határokat Bukovina-tói egészen le a Dunáig megállapítani. Ezen határjárás folytán az 1888: XIV. tcz. alakjában törvényeink közé iktattatott azaz egyezmény, a mely 1887 deczember 17-én Bukarestben íratott alá és az osztrákmagyar monarchia és Románia, továbbá a monarchia két állama és Románia között fenforgó határvillongások és az azzal kapcsolatos kérdések szabályozása iránt jött létre.