Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-567

250 °®1- orszáaros ülés 18SH. noTember 3-án, kedden. se legyen kétségben a dolog fölött, fel fogom olvasni, hogy szó szerint látszassák, mi benne a különbség s a felfogásban való nézeteltérés. Az általam változatlanul elfogadandó egyezmény záradéka, a melyre Beöthy Ákos t. képviselőtársam is hivatkozott, harmadik bekezdésében így szól: »Elismertetik továbbá, hogy jelen egyezmény által a vasutaknak azon államhoz való viszonya, melyhez tartoznak, semmi tekintetben nem módosíttatik és hogy ezen viszony jövőben* is minden egyes állam törvényhozása által fog szabályoztatni.« Nem mondatik, hogy rendeleti úton: » Valamint hogy különösen az egyes államokban a díjszabások és szállítási fel tételek állami jóváhagyására nézve érvényes határozmányok az egyezmény által nem érintetnek.« Ki van tehát mondva ebben az egyezményben, hogy mindaz, a mi a belforgalomra, a mi a tariffa-fenségre vonatkozik, mindazok a jogok az illető állam saját külön törvényhozásának — expressis verbis — tartatnak fenn. Már most, a mi a törvényerőre emelendő törvényjavaslat második §-ában foglaltatik, az nem vonatkozik ezen egyezményre. Ezen második szakasz így hangzik: »Egyúttal felhatalmaztatik a ministerium, hogy a fenti 1. §-ban említett egyezmény határozmányait — a mennyire a vasnti forgalom érdekében szükséges — a vasúti üzletszabályzat módosítása útján az ezen egyezmény rendelkezései alá nem eső szállítmányokra rendeleti úton érvényesítse az esetben is, ha az idézett egyezmény alapján életbeléptetendő határozmányok a kereskedelmi törvény 1875. évi XXXVII. tez. rendelkezéseitől eltérnek. Tehát mi van ebben á" szakaszban ? Az, a mit a t. minister űr is mondott, hogy ezen törvényjavaslat törvényerővé válván, a kereskedelmi törvényt is módosítja. Igaz, módosítja. Miben? A külfölddel való érintkezésben és szállításban nem módosítja, mert ez ki van zárva az egyezmény záradéka által a belföldi szállításra nézve. Már most a belföldi szállításra nézve, hogy mi történjék, a t. minister űr azt mondja, itt is módosításokra van szükség. Jó, ha van szükség módosításokra, még pedig a saját szavai szerint olyan módosításokra, melyek a kereskedelmi törvény rendeleteitől eltérnek, mely törvény rendelkezései módosítandók, a mely módosításokra a most beterjesztett egyezmény a záradékhoz csatolt különös kijelentésénél fogva nem vonatkozik : akkor szerintem egészen világos, hogy e módosítások, ha szükségesek, megteendők, de nem rendeleti úton, mert ez nem felel meg a magyar alkotmányosságnak, a magyar törvényhozásnak és Magyarország Ausztriához való viszonyának, mert hiszen erről is van szó — a t. minister úr kijelentette, hogy erről is szó van azon rendelkezésekben, a melyek a kereskedelmi törvénybea teendők — hanem megteendők a törvényhozás útján. Én tehát a közjogi viszonyok őréhez bátorkodom a következő interpellatiót- intézni: Ismeretes a t. igazságügyminister előtt az 1791-iki törvény? Ez a törvény ép oly alaptörvény, mint az 1848-iki és az 1867-iki törvény. (Felkiáltások a szélsőbalon: Különbség van közte!) Nem tartalmilag, de formailag alaptörvény. Ezen alaptörvény 10. ezikke az Ausztriával való viszonyról szólván, a következőket mondja: »etiam a Sua Majestate Sacratissima, Siieeessoribusque ejus Hungáriáé Kegibus, propriis Legibus, et Consvetudinibus, non verő ad normám aliarum Provinciarum dictantibus id Articuíis 3. 1715. item 8, et 11. 174L regendum et gubernandum.« Tehát abból, hogy mert Ausztriában ilyen vagy olyan rendeletet hoznak vagy szándékoznak hozni a vasutakra, még nem következik az hogy Magyarország is tartozzék ugyanúgy cselekedni. A másik azonban, a mi lényegesebb, a 12-ik articulusnak ismeretes mondása: »nunquam per Edicta seu sic dictas Patentales, quae alioquin in nullis unqiiam Regni Judieiis aceeptári possuiit, Reguum et Partes adnexas gubernanda fore«. Vagyis soha rendeletek és pátensek által Magyarország ne kormányoztassák. Ha ez alkotmányos alaptörvény, itt pedig az kéretik, hogy a kereskedelmi törvény rendelkezésétől eltérően, tehát a törvénytől, a codextől eltérő ezen egyezményben nem foglalt rendelkezés a szállítmányokról rendeleti úton érvényesíttessék, kérem a t. igazságügyminister urat, világosítson fel engem és bennünket megnyugtatólag az iránt, hogy a magyar közjog azon alapelve, hogy törvény csak törvényhozási úton módosítható, ezen szakasz által lényegében nem alteráltatik-e ? Mert ha kimondatik, hogy rendeleti úton szabad, tehát a törvényt rendeleti úton szabályozni szabad, ez játék a szavakkal, kijátszása az alkotmánynak: ezt törvényes argumentumnak még az igazságügyi bizottság t. előadójától sem fogadom el. (Derültség bal felől.) Az egyezményt különben a második szakasz kivételével elfogadom. Nagy István jegyző: Haviár Dániel! Haviár Dániel: T. képviselőház! Én az az előterjesztett egyezmény tartalma ellen kifogást nem teszek, hanem a benyújtott törvényjavaslatnak különösen második paragraphusa az, mely okot szolgáltat szerény felszólalásomra. A második paragraphus két irányban nyújt meghatalmazást a kereskedelmi minister részére. Az egyik, mely szerint a vasúti üzletszabályzatot módosíthatja, a másik, mely szerint a kereske-