Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-567
246 567. országos tllés 1891. november 3 án, kedden. 34. §. a kártérítés kérdésében tuiajdonkép mit akar mondani. Az igaz, t. ház, hogy én az 1878. évtől fogva folyamatba helyezett tárgyalásoknak minden egyes részletét feltűntető óriási irathalmazt a t. háznak bemutatni gyakorlati nehézségek miatt nem tartom helyesnek, de az is tény, hogy indokolásom a törvén} 7 ]avaslatnak ép úgy, mint az egyezménynek majdnem minden fontosabb paragraphusára kiterjed és így a 34. §. rendeltetését is kellően felvilágosítja. T. képviselőtársam később erre visszatérve, azt mondja, hogy ő abban látja a 34. §. dispositioinak lényegét, hogy a vasúti hálózat most jelentékeny részben az állam kezében van és szerinte épen azért szüksége volt a ministernek arra. hogy vasutai és az állam érdekét védje a kereskedők érdeke ellen, illetőleg hogy ne adja meg ezeknek azt, a mi őket kártérítés czímén tényleg megilletné. Ha a t. képviselő úr így vélekedik, ebből azt kell következtetnem, hogy nem olvasta el a 34. §. indokolását, mert az világosan megmondja, hogy mi volt a, ezélzat. Megmondja, hogy ezen ezélzat érvényesítése végett szükséges volt a jelenleg fennálló kereskedelmi törvény bizonyos katározmányainak némi módosítása és ennek ezélja az volt, hogy az egyezmény kifejezésre juttassa azon elv jogosultságát, mely szerint a fuvarozó az elvállalt szállításért az árú teljes értékének erejéig kell hogy szavatoljon. A 34. §-nak tehát ép az a rendeltetése, a minek hiányát t. képviselőtársam kifogásolta, hogy tudniillik a fuvarozó igenis adja meg a kereskedőnek mindazt, a mit a kárt szenvedett tőle követelni tényleg jogosítva van. Ez a jelenlegi helyzetűek tökéletesen megfelel; igaza van a t. képviselő úrnak: terhelőbb a vasútra nézve, de sokkal kedvezőbb a kereskedőre nézve, És én azt hiszem, helyesen cselekedtünk, midőn magának a kereskedőnek, illetőleg a szállító félnek érdekeit tartottuk szem előtt s annak érvényesítését óhajtottuk az egyezményben biztosítani. (Helyeslés jobb felöl.) Hanem, t. ház, én megnyugszom abban, hogy a t. képviselő úr a jelen nemzetközi egyezményt, azon kifogások daczára, melyeket szerintem nem alaposan emelt, mégis hajlandó elfogadni. És ebben a t. képviselő úr csakugyan igen helyesen cselekszik. Régi óhajtás volt ép úgy kereskedelmi, mint politikai szempontból az, hogy a nemzetközi fuvarozási jog elvégre ily módon szabályoztassék s az illető államok által lehetőleg mielőbb törvényerőre is emeltessék és ratifiealtassék. Ennek hasznát, t. ház, ez az ország is látni fogja s azt hiszem, ezt bővebben indokolnom nem is szükséges. De t. képviselőtársamnak azt méltóztatott mondani, hogy ettől a nemzetközi szabályozástól egészen külön válik a belforgalomban történő fuvarozás. Bocsánatot kérek, de nem válik egészen külön; sőt ellenkezőleg. Beöthy Ákos: Jogilag értettem! Baross Gábor kereskedelmi minister: Jogilag sem, de nem választható külön gyakorlati szempontokból sem. Jogilag nem tudom miért állana külön? Törvényhozási szempontból igen, de magában véve gyakorlati szempontból határozott hiba volna, ha megengednők és megtíírnők azt, hogy azon forgalmakban, melyek nem esnek az egyezmény rendelkezései alá, más fuvarozási jogszabályok alkalmaztassanak, mint magában a nemzetközi forgalomban. H sz ez óriási bonyodalmakra vezetne nemcsak a vasutak kezelésében, de maguknál a kereskedőknél és a közönségnél is, mely tekintetben í. képviselőtársam meg méltóztatik engedni, hogy ha talán lehetnének is jogi serupulusai, a kormánynak és törvényhozásnak nem lehet elzárkózni e rendkívül fontos és nyomatékos gyakorlati indokok figyelembe vétele elől; már periig ezek is azt parancsolják, hogyha a nemzetközi fuvarozási jog alapelvét így állapítottuk meg, a, mennyiben lehetséges, a belforgalomban is hasonló elvek nyerjenek alkalmazást. (Helyeslés jobb felöl.) De annál is inkább szükség van erre, mert, mint bátor voltam utalni rá, törvényes és gyakorlati indokok szólnak a mellett, hogy a módosítást a jelenleg érvényben levő vasúti üzleti rendszabályok tekintetében Ausztriával egyetértőleg vigyük keresztül. Többet mondok, tárgyalások vannak folyamatban és rej mélem, rövid idő alatt be lesznek fejezve, hogy | ugyanezen módosított szabályokat a német birodalom is magáévá tegye, azaz, hogy a német birodalom, Ausztria és Magyarország belső forgalma, a mely különben nemzetközi forgalom volna, szabályoztassék külön megállapodások által, a melyek lehetőleg e nemzetközi egyezménynek a fuvarozásra vonatkozó szabályaira támaszkodjanak. Igen nyomós kereskedelmi, kereskedelem-politikai és forgalom-politikai indokok szólanak a mellett, hogy mi e tekintetben a kapcsolatot e kettő közt szemünk elől ne téyeszszük. (Helyeslés jobb felöl.) A t. képviselő xíir azután áttért a törvényjavaslat 2. §-ára és kifogásolta azt, hogy ebben a kormány felhatalmazást kér bizonyos intézkedésekre. Midőn a t. képviselő úr ebbeli kifogásátelőadni méltóztatott, kihagyott egy igen lényeges részt, a mennyiben nem említette fel azt, hogy a felhatalmazás az 1. §-ban említett egyezmény határozmányainak alkalmazására vonatkozik. A t. képviselő úr csak azt méltóztatott mondani, hogy nem tartja megengedhetőnek azt, hogy egy törvény rendeleti úton módosíttassák. Mielőtt ez irányban felhozott kifogásaira rátérnék, legyen szabad röviden megmondanom, hogy
