Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-567

567. orsiíigos fljés 1891. november 8-án, kedden. 241 törvényeinkben, de positiv dispositio nem lévén, csak örömmel üdvözölhetjük, hogy most ezen a réven . . . Beöthy Ákos: Ministeri rendelet útján! Bokros Elek előadó : .. . nemzetközi egyezség révén ez a helyes és szükséges dispositio hatályba és életbe léphet a belföldi forgalomban is. Hasonló előny az, hogy a nemzetközi egyezség dispositioja szerint a fuvarozási ügyletből eredő minden más követess is három év alatt elévül. Teljes összhangban van ez a kereskedelmi törvény hasonló dispositiojával, de ily eoncrét megállapítás a kereskedelmi törvényben nincs. Tehát ez a két elévülési határidő nem áll ellentétben a kereskedelmi törvénynyel, hanem azzal párhuzamosan megalkotandó, okvetlenül szükséges dispositio. így tehát az igazságügyi bizottság meggyőződött arról, hogy mindazok, a mik a nemzetközi egyezménybea foglaltaknak, a forgalom biztonsága és a magánjogok egyöntetűsége érdekében nagyon kívánatosak és üdvösek ; azonban nem zárkózott el a bizottság azon alkotmányjogi aggály elől sem, vájjon helyes-e, megengedhető-e az, hogy rendeleti úton alkottassanak oly szabályok, a melyek rendszerint törvényalkotás útján nyernek — alkotmányunk értelmében — elintézést. E tekintetben, t. ház, megnyugtatta a bizottságot az a tény, hogy a mint a nemzetközi szerződés belesz czikkelyezve az 1. szakaszszal, az már hazai törvény erejére emelkedett, ennélfogva lesz hazai két törvényünk ugyanezynemíí jogügyletekre nézve: az egyik a régi kereskedelmi törvény, vagyis az 1875: XXXVII. tcz., a másik a most beezikkelyezett nemzetközi egyezmény. A kereskedelmi törvény általános törvény, a mely nemcsak a vasutakra szól, hanem a hajózás és a tengelyen való fuvarozás minden nemére, tehát oly általános törvény, a mely a vasutakra is kiterjed ; lesz továbbá ugyanily fuvarozási ügyletekre egy speciális törvény a vasutakra nézve, azoknak külföldi viszonylataiban. Hogyha tehát a t. ház a kormányt azzal a hatáskörrel és meghatalmazással ruházza fel, hogy ezen érvényes és hazai törvény erejével biró vasúti egyezmény szabályait a vasutakra is kiterjeszsze, akkor alkotmányjogi sérelem egyáltalában nem foroghat fenn, mert a kormányt nem törvényalkotásra hatalmazza fel, hanem csak arra, hogy a létező törvényt a jogviszonyok bizonyos speciális eseteire alkalmazandónak kimondhassa. Szükséges ez, t. ház, azért is, mert az Ausztriával fennálló kereskedelmi szerződés értelmében a vasúti üzletszabályzat haKÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XXVU. KÖTET. I sonlóan elintézendő ügyet képez, ennélfogva ! kétségtelen, hogy az üzletszabályzat ilynemű ] kiterjesztése, a nemzetközi határozatoknak a belforgalomra és Ausztriával szemben való viszonyokra kiterjesztése okvetlenül egyezkedési tárgyalást kíván az osztrák örökös tartományok kormányával. Ily tárgyalások befejezésére, azok törvény általi sanctionálására kellő idővel nem rendelkezünk. A tárgyalás alatt lévő nemzetközi szerződés értelmében az a ratificatiotóí számított három hó múlva életbe lép s ennélfogva már j most is elveszítettünk harmincz napot abból az F időből, a mely rendelkezésünkre állott arra nézve, hogy a nemzetközi szerződés életbeléptetésével egyidejűleg a belforgalomra nézve is hasonló szabályokat alkossunk s így már ma is ott állunk, bogy néhány napi időköz marad, a melyben két jogrendszer fog vasutainknál alkalmazást nyerni: egyik a nemzetközi viszonylatokban, a másik a b elforgalombnn. Ezen igen helytelen és hibás állapotot bizonytalan időre még az által is meghosszabbítani, hogy mi alárendelt jelentőségű forma-kérdések miatt alkotmányjogi felfogásból kiindulva a törvényalkotás szükségét is mondjuk ki, nem volna egyáltalán indokolt és helyes és ép azért az igazságügyi bizottság a törvényjavaslat 2. §-át is minden aggály nélkül elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobb felöl.) Nagy István jegyző: Beöthy Ákos! Beöthy Ákos: T. ház! (Halljuk!) T. elvbarátaim nevében, a kik »megfogyva bár, de törve nem« jelentek: meg a csatatéren, megszaporodva jóindulatú nem elvbarátokkal, de értelem-rokonokkal, (Derültség) van szerencsém kijelenteni, hogy mi ma^át a nemzetközi szerződést igenis elfogadjuk, de nem fogadhatjuk el a törvényjavaslatnak 2. §-át, a mely ezen nemzet közi szerződéssel voltaképen összeköttetésben nincs és amely nem is annak effectuálásáraczéloztatik. Méltóztassék megengedni, hogy mindkét irányban elmondhassam nézeteimet. Én a nemzetközi szerződéseket igen fontos és komoly dolgoknak tartom, főleg azért; mert ezek végre is az illető államnak, tehát a mi államunknak is, részben souverenitást korlátoz zák. A nemzetközi szerződéseknek ezen fontossága vitt bennünket arra, hogy 1878-ban követeljük a berlini szerződésnek beczikkelyezését először azért, mert a nemzet számára jogot és kötelezettséget nem lehet szerezni akarata nélkül, de másodszor azért, mert úgy találtuk, hogy a nemzetközi szerződések oly universalis jelleggel bírnak, annyi jog- és életviszonyra terjednek ki, hogy ezek által valójában az ország minden . törvényét ki lehet sarkából forgatni. És hogy ezen j felfogás mennyire helyes, azt bizonyítja épen a ! mostani nemzetközi egyezmény, a mely a leg31