Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-564
gtgg 564. országos ölés 1891, október 23-án, pénteken. állami tekintélyt, de azon nagy feladatoknak sikeres megoldását is, a melyek a hadsereg működésével, a hadsereg hűségével, a hadsereg katonai erényeivel összefüggésben vannak. Nem az az államférfiú, a ki elbávik s legfölebb a kifejezéseivel áj kegyeket hajhász; hanem az, a ki tenni tud és akar is és a dolgokat gyökeres megoldás elé vezeti. (Élénk helyeslés bal felől.) Ez az a főszempont, t. képviselőház, a mely — ismétlem — engem arra indít, hogy az interpellationak azon részét, mely az egyeseknek megbüntetésére vonatkozik, mivel ebbe beleavatkozni nem akarok, tudoinásxil veszem; ellenben nem veszem tudomásul azt, hogy azon ezredre vonatkozólag továbbinenő intézkedések nem történnek ; nem veszem tudomásul azt, hogy Fiúméra vonatkozólag a regnieolaris deputatio jelentésében kifejezésre jutott törekvéseknek megvalósítása elodáztatik. Igen természetes tehát, hogy a választ egészben véve nem veszem tudomásul. (Élénk helyeslés bal felől) Ugron Gábor: T. ház! A ministerelnök úr válaszában azt mondja, hogy a vegyes bizottság eljárásáról feltételeztük és kijelentettük volna, hogy az pártatlan volt. Én, t. ház, kívántam és kívánom, hogy az összes vizsgálati ügyiratok a ház asztalára letétessenek, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) mert csak akkor, ha azon vizsgálati iratokat tanulmányoztam és tanulmányozták a ház tagjai — mert én nemcsak a magam jogát gyakorlom, mikor itt szólok, hanem gyakorlom a ház jogát (Ellenmondások jobb felöl. Úgy van 1 . Úgy van! a szélső baloldalon.) — ha a vizsgálati íratok a ház asztalára le vannak téve, csak akkor győződhetünk meg erről. Hiszen a ministerelnök úr annak a több napon és héten keresztül tartott vizsgálatnak csak rövid kis kivonatát adhatta elő egy pár szóban; egy árnyalattal több vágy kevesebb az egész ügyet más színezésbe állíthatja, a mint például volt szerencsém említeni: arra nézve, hogy Uselác százados úr mit mondott, öt versio van megállapítva. Már magában csak azért is, hogy valójában tudjuk, mit mondott, rendkívül fontos és szükséges volna az íratok előterjesztése, mert csak akkor lehet tudni: vájjon egy rosszalási nyilatkozat megnyugtathatja-e önöket akkor is, mikor engem meg nem nyugtat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. ház igen jól tudja, hogy a vegyes bizottságnak tagja volt Jekelfalussy ministeri tanácsos xir, a ki már rég ismeretes Magyarországon, hogy midőn valamit nagyon el kell takarni és mélyen el kell ásni, ezt a politikai sírásót küldik ki, hogy mélyen elhantolja, úgy, a mint elhantolta a Thaiszaera bűneit is. (Élénk derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) Tovább megyek, t. ház. Ha a kormányelnök mindazt híven és alaposan mondotta, a mit itt nekünk előadott: mi érdeke van akkor abban, hogy a vizsgálati íratok ide a ház asztalára le ne tétessenek? Jól tudjuk, hogy a fiumei állapotok nem jók; jól tudjuk, hogy milyen ott a viszony a katonaság és a polgárság között; sőt ebbe belejátszik még, a mit most érinteni nem akartam, a horvátok agitalioja Magyarországgal és a fiumei közvéleménynyel szemben. Ha az ország tisztán akar látni, ha ismerni akarja Fiume állapotát, hogy az tartható e vagy sem; hogy a provisoriumot tovább is fenn akarja-e tartani, vagy meg akarja tenni az intézkedéseket, a melyeketa reijnicolaris bizottság javasol: akkor szükséges, hogy ezek iránt az iratokból a ház minden tagja meggyőződést szerezhessen. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Azt mondja a t. ministerelnök úr, hogy nem ad sokat arra, mit tartok én a kormányról. Nem az a kérdés, hogy sokat ad-e, vagy sem; mert ha sokat adna, már rég elhagyta volna azt a helyet. (Derültség bal felöl) De nem is azért vagyok én ide küldve, hogy azt kérdezzem, a minister urak mit adnak véleményemre; hanem azért vagyok ide küldve, hogy saját véleményemet és meggyőződésemet képviseljem; és hogy azon hibákat, botlásokat, bűnöket leleplezzem, a melyeket a kormány el talál követni. Én itt ellenőrként állok és az ország- közvéleményének egyik megbízottjaként szerepelek, hogy a kormány működését ellenőrizzem; mert ha csak a többség ellenőrzése, maradna: akkor Magyarország érdekei bármi tekintetben 'már rég el lennének temetve. (Zajos helyeslés a balés szélső baloldalon. Mozgás jobb felől.) A kudarezok egész halmaza van a ministerelnök úr háta megett, nincs miért fennen beszélnie arról, hogy én mit tartok ő róla ; sőt inkább arra kellett volna törekednie, hogy ezen egy ügyben, melyben az egész nemzet hazaszeretete meg van bolygatva, (Ellenmondás jobb felöl. Úgy van! bal felől.) elégtételt szerezzen a nemzetnek; mert nem elég a ministeri székbe beleülni és az ország gyeplőit gyenge kézzel tartani, mert addig, míg gyenge kézzel tartják a gyeplőt, az ország joga, becsülete és méltósága még a haza területén is lábbal tiportatik. Nem veszem tudomásul a választ. (Hosszan tartó zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon ) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Horánszky Nándor t. képviselő úr egy kifejezésére tartom kötelességemnek válaszolni s ez az, hogy szerinte én a hadügyminister úrnak hizelgek és kegyeit vadászom. Engedelmet kérek, midőn az 1867-iki törvény alapján alakúit közös kormány egy tagjának működéséről van szó, a ki e házban nem lehet jelen és eljárását nem védelmezheti: azt hiszem, állásomnál fogva colle-
