Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-564

fff SIM. orssásros Més 1S91. ftktöfeer 88-An, pénteken. nálása által meg fogjuk világíthatni. Hiszem, hogy az eredmény akkor nem a minister úr, sem periig t. képviselőtársam részén, hanem a mi részünkön lesz, mert nem az a kérdés, milyen összegre van szükség a monarchia védelme szempontjából a hadsereg teljes védképességének helyreállítására, hanem az, hogy valóságot mondott-e a t. minister úr akkor, mikor a véderő törvényt elfogadtuk, vagy sem? Ezeket* akartam csak elmondani. (Helyeslés hal felől.) ' Elnök: Szólásra senki sincsen feliegyezve; ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Az első szakasz szövegében meg nem támadtatván, azt hiszem, kiielenthetein, hogv azt a ház többsége elfogadja. Következik a 2. §. Josinovích Géza Jegyző (olvassa). Elnök: Ha-nincs észrevétel, a 2. §-t elfogadottnak jelentem ki és e szerint a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a ministerelnök úr válasza Ugron Gábor és Horánszky Nándor képviselő uraknak hozzá intézett interpellatioira." Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Hátijuk!) Azon interpellatiokra kívánom a választ megadni, melyeket Ugron és Horánszky képviselő urak a június 23. és 24-én Fiumében előfordult tüntetések ügyében Julius 15-én intéztek hozzám. Ezen interpellatiora a választ eddig azért nem adhattam meg, mert azon vegyes bizottság, mely ezen ügyek megvizsgálására kiküldetett, munkálkodását augustus 25-én végezte be, tehát oly időben, midőn a t. képviselőház már nem volt együtt. Válaszomban csak az interpellatiokban foglalt kérdésekről fogok szólani és nem fogok kiterjeszkedni azon körülményekre, melyek ezen interpellatiokból kifolyólag itt a képviselőházban és azon kivííl felmerültek; és pedig válaszolni fogok Ugron és Horánszky képviselő uraknak együttesen a június 23. és 24-én Fiumében előfordult eseményekre és válaszolni fogok ezen kivííl Horánszky képviselő urnak ugyanakkor Fiume közjogi helyzetére vonatkozó kérdésére, valamint az általa október 7-én a novidvori esetre vonatkozólag tett interpellati oj ára. (Halljuk!) Mielőtt magára a válaszra áttérnék, be kívánom még jelenteni a t. képviselőháznak, hogy midőn Fiume polgármesterének jelentését a fiumei eseményekre vonatkozólag Julius 16-án vettem, azonnal elhatároztam, hogy az ezen jelentésben foglaltak megvizsgálására egy vegyes bizottság küldessék, melyben képviselve legyen a magyar kormány és a fiumei kormányzói hivatal, a katonaság és a fiumei városi hatóság. Ezen bizottság az érdekelt hatóságok közreműködésével Fiumében augusztus 6-án kezdette meg működését és azt augusztus 25-én fejezte be és azért tartott olyan soká a bizottság működése, mert összesen 151 tanú hallgattatott ki. A vizsgálati irományok szerint a 23. és 24-iki események folyamán a katonaságot a következő vádak terhelik: hogy a rendőrség által elrendelt sorfalat áttörte, hogy kisebb-nagyobb csoportokban az utczákon zsiviót kiáltottak s a felhangzott Evviva és Eljenekkel szemben még erősebben kiáltottak, hogy egyes katonák azt kiáltották: Éljen, a mi Fiuménk horvát föld, hogy egyes katonák és altisztek fiumei polgárokat szidalmaztak és bántalmaztak, bog}'' egy trombitás meg akarta akadályoztatni egy tanuló letartóztatását a rendőrség részéről. Az ezen ügyekre vonatkozó vizsgálati iratok áttétettek a hadügyministerhez s tőle azon hivatalos értesítést vettem, hogy az ezen kihágásokban résztvett altisztek és közlegények a fennálló katonai szabályok szerint meg lettek büntetve s a hadügyminister közölte velem a megbüntetett egyének neveit. Uzelácz százados ellen két vád emeltetett: először, hogy két altiszt azon panaszára, hogy őket a tömeg insultálja, illetéktelenül beavatkozott a rendőrség eljárásába, a rend fentartására teendő intézkedéseket ő kívánta meghatározni s tényleg önhatalmilag intézkedett is. Nevezett százados úrnak ezen beavatkozása teljesen jogosulatlan volt. Az ellene felhozott második vád az, hogy midőn nézete szerint a rendőri közeg nem elég erélyesen intézkedett, egy sokszor említett nyilatkozatot tett. Mi volt ezen nyilatkozat valódi szövege, az iránt a vizsgálati iratok szerint eltérnek a tanúvallomások, a különböző tanuk ötféieképen adják elő ezen nyilatkozatot. A különböző versiok szerint legélesebb azon nyilatkozat, mely szerint az egyik tanú vallomása szerint a következőket mondotta volna: »Én csak azt mondom, ha ez ismétlődik, elmegyek a kaszárnyába és a magam felelősségére kivonultatom a helyőrséget és a fiumei esőcselékbe belelövetek.« Más tanuk vallomása és Uzelácz százados saját nyilatkozata szerint ö következőleg nyilatkozott: »Egyébiránt mindaddig nem lesz csend és rend, míg egyszer ezen rakonczátlan tömegbe komolyan bele nem lőnek.« Ezen nyilatkozatokra nézve, bármelyik legyen ezek köztíl a valódi, nézetem a követ-