Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.
Ülésnapok - 1887-561
&fll. országos fllés 1891, október 19 én, hétfőn. 155 Még egy kérdést tett t. képviselőtársam: ha csak figyelmeztetés történt, mi által érezte magát a minister arra indítva? Szabad legyen erre is röviden megfelelnem. Azon tekintet által, hogy a törvények szerint a felügyeleti hatóságoknak joga és kötelessége figyelemmel kísérni a bírói közegek hivatali mííködését és intézkedni ott, a hol az intézkedés a felügyeleti hatóságok körébe tartozik. Már pedig, t. ház, az elnöknek tárgyalást vezető hatalma a dolog természeténél fogva discretionalis hatalom, de az nem korlátlan és ellenőrzés alatt áll. Össze van kötve és méltán össze van kötve a rendfentartási hatalommal. Kijelentései ellenében csak panasz lehet, ellenmondás, visszautasítás, vagy visszatorlásnak helye nincs, de ha az a diseretionalis hatalom arra használtatnék fel, hogy különben helyes nézetei nyilvánítására az alkalmat a főtárgy alásban találja, akár függ ez az ügygye] össze, akár nem, akár van ez a körülmény bocsátva bírói cognitioja és megállapítása alá, akár nem: akkor uraim, mondhatja a leghelyesebb dolgot, de tálterjeszkedik azon a határon, a melyet a főtárgyalás vezetésében meg kell tartani. Politikai vagy társadalmi felfogások hirdetése, czáfolata nem képezi a bíró feladatát. Ily nyilatkozatokért nem fedi tekintélye, nem fedi hivatala. Mi nemcsak független bírót akarunk az országnak, mi pártatlan és hatásköre korlátain belül maradó bírót akarunk. (Általános helyeslés.) Elég egy pillanatot vetni a franczia büntető eljárás körében történtekre, hogy az a csábító alkalom,mely a főtárgyalás által kínálkozik, mily gyakran vezeti nemcsak a vádlót, nemcsak a védőt, mert ebben még oly baj nincs, hanem a bírót is arra, hogy a bírói székből kijelentéseket tegyen, fejtegetésekbe bocsátkozzék, melyek bírói Sünetiojához nem tartoznak, melyek a főtárgya- j lást nézetek mérkőzésének, tárgyhoz nem tartozó | észrevételek küzdelmének;, gyakran rendetlen- ! ségnek, a bírói pártatlanságban és objectivitás- j ban vetett hit megrendülésének teszik ki. A fel- ! ügyeleti hatóság intézkedése az ügy befejezése j után történt, nem vonatkozik arra, miként ítélt ! a bíró, vagy ítéletét miként indokolta. Maga az ! ítélőbíró sem tekintette a tárgyalás körébe ; esőnek ezen fejtegetéseket, mert a tárgyalási jegyzőkönyv erről semmit sem tartalmaz. Az ítélkezésbe avatkozni, arra nézve intézkedni, a | felügyeleti hatóság hívatva nincs. A bírónak ; biztosítva van az a jog, hogy ítél, a hogy meg j van győződve, törvények szerint és ítéletét meggyőződése szerint indokolja. Nem is olyan bírói kijelentésre vonatkozott e figyelmeztetés, mely jogorvoslattal megtámadható és a felső bíróság ellenőrzése elé vihető, hanem oly kijelentésekre, a melyeket már volt szerenesém a t. háznak jelezni. Azt hiszem, t. ház, ennélfogva volt ok az intézkedésre. Egyáltalában az a nézetem, hogy a felügyeleti hatóságoknak, a legalsóbbaknak úgy, mint a legfelsőbbeknek, ügyelniök kell arra, hogy a főtárgyaiások vezetésében az a szigorú tivitás és pártatlanság, hogy úgy mondjam, a bírói hivatásnak az a fensége, mely a benne vetett bizalomnak nélkülözhetetlen feltétele, megőriztessék. Erre volt az az intézkedés is irányozva 8 azért kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobb felöl.) Dárdai Sándor: T. ház! Én csak köszönettel veszem tudomásul a t. minister úr válaszát iuterpellatiomnak azon részére vonatkozólag, hogy rosszalás-nyilvánítás egyáltalában nem \ történt, a mint azt kezdettől fogva fel sem tettem a t. minister úrról. (Helyeslés jobb felöl.) Epiigy tudomásul veszem második kérdésemre adott válaszát, mely szerint, az általa adott magyarázat alapján ezen figyelmeztetés nem a bírói cognitio tárgyát képező functiora nézve tétetett. Minthogy ezen figyelmeztetés által a bírói függetlenség semmi irányban sem tangáltatott, ismételve kijelentem, hogy a minister xír válaszát azon magyarázata alapján tudomásul veszem. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Kérdem, a t. házat, méltóztatik az igazságügyi minister úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem. (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a minister úr válaszát tudomásul veszi. A holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjét képezni fogja az 1892-ikév első öt hónapjában viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása s a mennyiben az idő engedi, a pénzügyi bizottság jelentése a szabadalmazott osztrák-magyar államvasút-társaság magyarországi vonalának megváltásáról szóló szerződés beczikkelyezése tárgyában. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 óra 50 perczkor.)
