Képviselőházi napló, 1887. XXVII. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-560

560. országos ülés 1891. október 17-én, szombaton. JQQ jöjjön a magyar nemzeti államiságnak önállósága. (Helyeslés bal felöl.) Követeltük pedig ezt az 1867-iki kiegyezés alapján; (Élénk helyeslés bal felől.) követeltük mikor a katonai kérdésekben fogalmaztuk követelményeinket a véderő vita tárgyalása alkalmával benyújtott határozati javaslatunkban, egész praecise jelölve meg" azon minimumot, a mely szükséges ahhoz, hogy a közös hadsereg valójában közös legyen, hogy annak magyar részében a magyarság kifejezésre jusson. E szempontból követeltük mindig* a magyar katonai oktatásnak behozatalát az egész vonalon, azon törvényeknek megtartását, melyek obrogálva nincsenek és melyek a magyar ezredek parancsnokait arra kötelezik, hogy a magyar hatóságokkal magyar nyelven levelezzenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez alapon követeltük, hogy a honvédségnek nemzeti jellege intaete és sértetlenül fentartassék. Ezért helytelenítettük a honvédelmi minister úr azon politikáját, mely a honvédséget a közös hadseregből átvett tisztekkel elárasztja, (Helyeslés bal felöl.) ezért helytelenítettük és helytelenítjük ma is azon, ha nem is a törvény betűjébe, h;.nem a törvény szellemébe ütköző sérelmet, mely a nemzeti színű' jelvények kötelező használatán ejtetett és a mely a honvédelmi minister űr kormányzata alatt történt. (Helyeslés bal felöl.) Követeltük és követeljük, t. ház, ez alapon azt is, hogy közös intézményeinkben és azok fellépésében, künn és bent, kifejezésre jusson az általuk használt ezímerekben és jelvényekben Magyarországnak önálló államisága, a mit még máig sem sikerült keresztűlvinnünk az 1867-iki kiegyezés létezésének 24-ik évében, úgy, hogy mindenki, a ki a külföldön utazik, tapasztalhatja, hogy Magyarországnak, mint önnálló államnak létezéséről a külföldnek tudomása nincsen, hanem hogy az elúszik az európai köztudatban a nagy Austria fogalma alatt. (Igaz! Ügy van! bal felöl.) Mindenekelőtt és mindenekfölött azonban mindenkor erélyesen felszólaltunk azon sérelmes esetekkel szemben, melyeknek egész sorozata merült fel a Seemaun-ügytől, a Janszky-ügyön keresztül a legújabb Uselác és Jellasics ügyekig és követeltük azt, hogy a fennálló alkotmány, a magyar nemzeti önérzet, Magyarországnak önnálló államisága közös intézményeinkhez tartozó minden egyes egyén részéről feltétlenül tiszteletben tartassák. (Élénk helyeslés bal felől.) És, t. ház, erre nézve a sérelem nem az, hogy egyes egyének, — mert hinni akarom, hogy csak egyes egyének teszik ezt — itt-ott vétenek e szempont ellen, hanem a sérelem az, hogy ily vétségekkel szemben az illetékes helyen soha a nemzetnek megfelelő elégtételt nem adnak hogy az elégtételadás szüksége elől kibújnak, oly ürügyek alatt és mi elfogadunk oly ürügyeket, melyekről magunk is tudjuk, hogy azok csak a dolog elpalástol ására vannak szánva és a valóságnak meg nem felelnek. (Igás! Úgy van! bal felöl.) Ez tartalma, t. ház, azon nemzeti politikának, melyet Magyarországnak külvonatkozásaiban képviselünk. Ez nem pusztán üres phrasis, sem nem megvalósíthatatlan álmodozás, hanem oly követelmény, melynek megvalósításához semmi egyéb nem szükséges, mint az, hogy a korona tanácsosai azt bátran képviseljék és hogy a többség-annak keresztülvitelét követelje. (Élénk helyeslés bal felöl.) De hasonló irányzat nyilvánul és nyilvánult; felfogásunkban az egész belkormányzati téren és midőn magyar nemzeti irányt tüzünk ki zászlónkul és vezéreszménkűl, ez korántsem jelent bármiféle sérelmes vagy erőszakos irányzatot hazánk nem magyar ajkú polgáraival szemben, mert mi a felbonthatatlanúl egységes magyar nemzetnek fogalmából indulunk ki, melynek egyenlő jogú és egyenlő kötelességekkel bíró tagja minden magyar honpolgár. (Elénk helyeslés bal felöl.) Ebből kifolyólag óhajtunk szabadelvűén e'.járni a nyelv használata tekintetében azon korlátok között, melyeket az államegységnek fentartása elénk szab, de azt sohasem tagadjuk és palástoljuk, hogy a magyar nyelv a magyar honpolgárok összesége között nélkülözhetetlen szellemi kapocs (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbalon.) és hogy így azt ráerőszakolni nem kívánjuk senkire, hanem annak elterjesztését előmozdítani igenis nemzeti és állami feladatnak tekintjük minden honpolgár érdekében. (Élénk hosszas helyeslés bal felől.) Valahányszor ezen irányban törekvést találtunk a túloldalon, e törekvést mi első sorban és a legbuzgóbban támogattuk, (Igaz! Úgy van! bal felől.) valahányszor azonban ettől eltérést láttunk, ez ellen felszólaltunk és fel is fogunk szólalni mindig. (Helyeslés bal felöl.) Igen, mi az egységes és felbonthatatlan magyar nemzet fogalmából indulunk ki és azért szabadelvűén akarunk eljárni a hon minden polgárával szemben a nyelvhasználat tekintetében. De bármiféle nemzetiségi csoportokkal való pactálásnak és pactumos hazafiság elnyerésének ellenségei vagyunk, voltunk mindig és leszünk ezentúl. (Helyeslés és tetszés bal felől.) Soha összes ellenzéki küzdelmeink alatt — ámbár ez nekem elégszer volt felajánlva — az ilyen nemzetiségi csoportokkal való paetumot el nem fogadtam; (Helyeslés. Úgy van! bal felöl.) mindig azt mondottam, hogy a ki előtt a mi politikánk kielégítőÍ nek tetszik, a ki abban biztosítását látja annak, a mit kíván és keres, annak csatlakozását szívesen fogadjuk akármily anyanyelvű legyen is, mert különbséget nem teszünk honpolgár és hon-