Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-533
53S. országos ülés 1891. Julius 17-én, pénteken. Sí azt csak kegy elemkép fogjuk kapni, {ügy van! a szélső baloldalon.) Ily dolgok indítanak bennünket arra, hogy midőn ily nagyfontosságú törvényjavaslatot tárgyalunk és már a ezímben a bizottsági jelentésnek ezen hamleti tépelődései látjuk kifejezve: kérve kérjük önöket, hogy fogadják el a ezímnek valódi értelmét és a szerint állapítsák meg a törvényjavaslat részleteit is; nehogy valaki, a ki Magyarország közjogi és administrationalis viszonyait nem ismeri, a ezímböl következtetve azt képzelje, hogy a törvényjavaslatban a vármegyei önkormányzatról van szó; mert hiszen nyolca századon át a vármegyének csak ezen értelmezését találja a törvénykönyvekben; nehogy úgy járjon, mint az az egyén, a ki a „köz- és váltó-ügyvéd : '-del megjelölt czímtábla alatti ajtón bement és a köz- és váltó-ügyvéd helyett halkufárt talál. Mit mondjunk az olyan üzletről, mely nem a ezímnek megfelelőleg árulja portékáját? Ha egy fűszerkereskedőnél nem tudom miféle ostornyelet és effélét találunk, bizony mosolygunk felette és azt mondjuk, hogy ez nem solid üzlet. Ha tehát komoly és solid törvényt akarunk, úgy a ezímnek is meg kell felelni annak, a mi benne rejlik és a mit árúi. Hamis portékát nem szabad árulni, ezt tiltja a morál is. Ha tehát a vármegyék közigazgatását írták oda czímfíl, ne áruljanak alatta hamis portékát. (Úgy van! a szélsőbalon.) Miután ez a czím maga azt mutatja, hogy a ház, mielőtt a részletekbe bocsátkozni akarna, a vármegyei közigazgatást még egyszer kitűzi zászlójára és azzal még nem szakított: engem az a remény biztat, hogy önök e ezímnek megfelelői eg át is fogják dolgozni a szöveget; ha csak a hatalmi kérdés az agyonhallgatással nem fogja ezen reményünket megsemmisíteni. Minthogy él bennem a hit, hogy ez nem így fog történni, én a czímet is komolyan megfelelővé kíváuom tenni és a mostani czímbe két szót kívánok beleszúratni. A mostani czím ugyanis s a vármegyei közigazgatás rendezéséről" szól; e szó után „vármegyei", indítványom szerint be volna szúrandó ez a két szó: „önkormányzat és". Akkor azután a czím így hangzanék: „A vármegyei önkormányzat és közigazgatás rendezéséről". (Helyeslés a szélsőbalon). Ajánlom ezt a czímet elfogadás végett a t. háznak. Ez megfelelő czím; mert még ha nem is hajlandók mindenben követni azon elveket, melyeket én óhajtok a részleteknél életbeléptetni: akkor is megfelel a törvényjavaslat tartalmának. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Nagy István jegyző (olvassa). Elnök : Ki következik szólásra ? Nagy István jegyző: Hoitsy Pál! KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. Hoitsy Pál: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak czíméhez kívánok szólni és csakis a czíméhez. Törvénynél nem mindenkor lehetséges, és nehézségekbe ütközik, hogy a czím kifejezze mind azt a lényeget, mely magában a törvényben foglaltatik. Maga a rövidség, melyet törvényczímnél használni szükséges és okszerű, akadályozza meg azt, hogy hosszas magyarázatokba lehessen bocsátkozni. De véleményem szerint a ezímnek nem szabad semmi olyat tartalmaznia, a mi ellentétben áll magával a törvénynyel és a mi a törvény tartalmának meg nem felel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) így például ennek a javaslatnak a czíme nem mondhatja ki azt, legalább hosszas körülírásokra vezetne, ha kimondaná nemcsak azt, hogy itt a közigazgatásról van szó, hanem azt is, hogy a közigazgatásnak miként való rendezéséről és szervezéséről. Az előttem szólott Szederkényi Nándor t. barátom és még előtte b. Prónay Dezső t. barátom rámutattak arra, hogy ezen javaslat czíme, mint szövegezve van, bizonyos tekintetben ellentétben áll magával a tartalommal. B. Prónay Dezső t. barátom rámutatott arra is, hogy azonkivtíl, hogy a czím meg nem felel, bizonyos kétértelműséget is enged meg : a mennyiben a vármegye fogalmát kétféle értelemben is veszik a közönséges életben, sőt magukban törvényeinkben is. Szederkényi Nándor t. barátom kimutatta jelenlegi felszólalásában azt is, hogy a javaslat a vármegyék közigazgatásáról szól; holott magában a törvényjavaslatban semmi egyébről nincs szó, mint a vármegyék institutiojának, mint ilyennek megszüntetéséről. (Igag! Úgy van! a szélsőbalon.) De, t. ház, nézetem szerint egy más hibája is van ezen ezímnek. Mi foglaltatik benne és hogyan szól ? »Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatás rendezéséről«. Mikor a ezímben kimondatik, hogy rendezésről van szó, mit involvál ez a szó: „rendezés«? Azt, hogy eddig rendezettség nem volt, vagy pedig a rend nem volt meg; mert rendezni csak azt lehet, ami eddig rendezve nem volt, (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) vagy pedig a miben eddig rend nem volt. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, ezek egyikét sem lehet mondani, akármilyen nagy ellensége legyen is valaki a vármegyének és a vármegye jelenlegi institutiojának, még ha oly mértékben is az, mint például Szalavszky Gyula képviselő úr; nem mondhatja azt, hogy a vármegyében nem létezett bizonyos rend; mert ha ezt mondaná : magának a kormánynak tenne szemrehányást, a mely ez állapotokat annyi hosszú ideig tűrte. De nem lehet mondani azt sem, hogy a vármegyékben bizonyos rendezettli
