Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-552
526 552i országos ülés 1891. augusztus 14-én, pénteken. szükséges egy végleges tervben megállapodni, mely a, vasutak kiépítésére egyáltatában vonatkozik. Ezután a legszükségesebb az, a mi mindennél mindig szükséges: a kellő pénz beszerzése. Ezért volt oly határidő kitűzve, mely hihetőleg mindenre elégséges lesz és őszintén óhajtom, hogy tényleg elégséges is legyen. Ezeket a t. képviselő úr felszólalására elmondva, én is csatlakozom az ő abbeli kéréséhez: méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Általános helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, a vitat bezárom. Az előadó úr sem kíván szólási jogával élni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen vagy nem? (Igen!) E szerint kijelentem, hogy ez elfogadtatik, Következik a részletes tárgyalás. Először a, czím. Széll Ákos jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, levezetését, I—XXXV. cziklcét, valamint befejezését, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Következik a » Nyilatkozat.« Széll Ákos jegyző (olvassa a Nyilatkozat bevezetését, 1. és 2. §-át és bevezetését, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök]: T. ház! E szerint a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, harmadszori megszavazásra a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Ezen legközelebbi ülésre vonatkozólag, mielőtt az interpellatiora áttérnénk, azon javaslatot bátorkodom a t. háznak tenni, hogy ezen ülés hétfőn délelőtt 11 órakor tartassék meg, (Helyeslés.) és hogy annak tárgya a most elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori megszavazása legyen. Ezen ülésben valószínűleg a szünetekre vonatkozó határozat is ki fog hirdettetni. Következik az interpellatio. IsákoviCS Milán; T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozom a t. ház türelmével hosszasan visszaélni és ezért csak igen rövid időre leszek bátor a t. ház becses figyelmét igénybe venni, midőn a szerb egyházi ügyek rendezése kérdésében szót emelek. 0 császári és apostoli királyi felségének legmagasabb elhatározása folytán a múlt 1890. évi április 24-ére s Karlóczára összehívott szerb egyházi congressus a patriarcha megválasztása után elnapolta magát, a nélkül, hogy^ egyetlen egy egyházi kérdés elbírálásába, egyetlenegy egyházi kérdés tárgyalásába bocsátkozott volna. Ez tény, t. képviselőház! Igaz ugyan, hogy ezen congressus a saját kebeléből egy bizottságot küldött ki a megelőző congressusok által kidolgozott, de a kormány; s illetve 0 felsége által helyben nem hagyott szabályzatok átvizsgálása, illetőleg újból való kidolgozása czéljábób Tudtommal azonban, t. képviselőház, e congressusi bizottság eddigelé nem tett semmit. Később a patriarchának megválasztása után egybehívatott a püspöki zsinat; az üresedésbe került temesvári püspöki szék betöltése czéljából. De mi történt, t. képviselőház? A temesváid püspöki szék üres maradt! A püspöki zsinat nem ejtette meg a választást s a püspöki szék ma is üresedésben van. Miért tisztelt képviselőház ? Hát állítólag jelöltek vagy jobban mondva — ha úgy tetszik — qualificált jelölt hiánya miatt. Ez pedig, t. képviselőház, semmiképen nem felel meg a valóságnak, mert köztudomású dolog, hogy igenis volt és pedig nagyon is qualificált jelölt! De ez figyelembe nem vétetvén a püspöki zsinat által az utóbbi inkább »re infecta« ment haza. Ez, t. képviselőház, sajnos — ez szomorú dolog — annyival is [inkább, miután időközben üresedésbe került még két püspöki szék: tudniillik a bácsi és károlvárosi s nyilvámaló, hogy egy püspök két egyházmegyét rendesen administrálni nem képes. De tovább megyek, t. képviselőház, ha most már csak még egyetlen püspöki szék üresedésbe kerülne, akkor már püspöki zsinatot nem lehet tartani és t. képviselőház, kérdem, ki választja akkor meg a szerb püspököket'? T. képviselőház! Én nem mellőzhetem hallgatással szerb egyházi ügyeink érdekei iránt a t. kormány által az utóbbi időben tanúsított különös figyelmet és jóindulatot. Azt hiszem t. ház, hogy teljes harmóniában vagyok a szerb nemzet érzületével, midőn eme jóakaratért a t. kormánynak e helyről hálás köszönetemet jelentem ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De bocsánatot kérek, t. képviselőház, a jelenlegi helyzet illustrálásához egy megjegyzést kell tennem: most van nekünk congressusunk, van nekünk pátriái chánk, van királyi biztos —és ez idő szerint — lehetne még püspöki zsinat is, de egyházi életünkben mi történik? Történik az, t. képviselőház, a mi azonos a semmivel, tudniillik a legfontosabb, egyházi életünkbe mélyen beható és halasztást nem tűrő kérdések egyszerűen stagnálnak. Midőn tehát a jelenlegi, valóban abnormis, törvénybe ütköző, egyházi életünkre nézve igen sérelmes és szerintem tarthatatlan állapotoknak
