Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-551

551. országos ülés 1891. augusztus 13.án, csütörtökön. 481 derültség.) T. báz! Midőn ezt mondom — legye­nek meggyőződve — nem gondoltam arra, hogy ezt bárki is e képviselőházban magára nézve távolról is sértőnek vehetné. Eu ezzel ki akar­tam fejezni azt, hogy oly férfiakat kértem fel, kik hívatottaknak tartják magukat ily esetekben véleményt \oczkhzi&im. (Helyeslés. Bálijuk! Hall­juk !) Én ezen képviselőtársaimat, midőn meg­jelentek, egy szóval sem befolyásoltam; ők maguktól mondták el egyéni véleményüket. Hogy ki mit mondott, milyen felfogásból indult ki, milyen szempontból tette azt, az ide nem tarto­zik. Az tartozik ide, hogy én t. képviselő­társaim nyilatkozatából azon következtetést vontam le, hogy eredeti álláspontom és felfogá­som az elégtételadást feltételesen megtagadni, ezen esetben nemcsak helyes, hanem szükséges és igazságos is. (Helyeslés a bal- és szélső balolda­lon.) Talán nem veszik indiscretionak Horánszky Nándor és gróf Pongrácz Károly t. képviselő­társaim, ha megemlítem, hogy felkért 20 kép­viselőtársam közül 18 azon álláspontot foglalta el, hogy most lovagias elégtétel ne adassék; egyedül Horánszky Nándor t. képviselőtársam volt azon felfogáson, hogy a lovagias elégtétel mindjárt megadandó, de hogy azután —• a mint kifejezte - ez igazán a szólásszabadságon el­követett sérelmet képez. Horánszky Nándor: Egy szó eltéréssel helyes! Rohonczy Gedeon: Gr. Pongrácz Károly t. képviselőtársam, ki ezelőtt aetiv tábornok volt, szintén azon felfogásból indult ki, hogy a lova­gias elégtétel rögtön megadassák, de t. kép­viselőtársam azután ugyanarra a térre követte Ugron Gábor képviselő urat és ugyanúgy el­ítélte feltételesen Uselae százados urat, mint Ugron képviselő úr. (Élénk derültség a bal- és szélső báloldalon.) Igaz, hogy mi, mint Ugron Gábor t. kép­viselőtársunknak segédei, Uselae százados úr segédei előtt nem azon okokat fejtettük ki, melyeknek alapján a satisfactiot feltételesen meg­tagadtuk, hanem egyszerűen hivatkoztunk a kép­viselőház törvényeire és a szólásszabadság jogára, a mit tehettünk is, mert mi annak oltalma alatt állunk. Es azért mi nekik, a segédeknek, Uselae százados úr részére egy rövid nyilatkozatot állí­tottunk ki, melynek alapján azt megtagadtuk, de tényleg a következő indokokból tagadtuk meg az elégtételadást. (Halljuk! Halljuk!) Először Ugron Gábor képviselő úr hiva­talos rendőii jelentés alapján szólalt fel, mely­nek hitelt kellett, hogy tulajdoníthasson s ennek alapján mondott egyéni véleményt a rendőri jelentésben is megnevezett Uselae százados úrra vonatkozólag. Másodszor, mert Ugron képviselő KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XXVI. KÖTET. úr egyéni véleményét is csak feltételesen mon­dotta a »ha« szóval, tudniillik feltételesen, hogy ha a rendőri jelentés valónak bizonyul. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Harmadszor, mert az egész fiumei eset erősen politikai színezetű lévén, melynek felderítése végett egy vegyes bíróság küldetett ki s akkor már folyamatban is volt. Már pedig vizsgálat alatt álló politikai esetnek, annak egyes részeit kiszakítva, lovagias úton való elintézése már elvből sem volna he­lyes. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) És mert az ország érdeke hozza magával azt, hogy egy ily botrányosnak látszó ügy, ha való, kideríttcssék, nem pedig egy lovagias actus által esetleg el­intézést nyerhessen. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Es végre egyszer — s ez pointje az elégtételadás megtagadásának — hogy Ugron Gábor t. képviselő úr felszólalásában Uselae szaza^ dos urat nem egyéni becsületében és jelle­mében aljas tett elkövetésével vádolta és mon­dott tettéről feltételezve, ha igaz, egyéni véle­ményt, hanem, mint országos képviselő meg­támadta a katonát, az oldalán kardbojtos fegy­vert hordó állami közhivatalnokot, (Zajos he­lyeslés a szélsőbal felől.) a ki rendőri jelentés szerint .... Csatár Zsigmond: Majd elcsapják a rend­őrt ! (Zajos derültség.) Rohonczy Gedeon: .... hivatalos mű­ködésében az utczán, karddal az oldalán, mint császári és m. kir. tiszt, a magyar állameszme ellen tüntető katonákat és altiszteket támogatva, katonához nem illő szívtelen és kegyetlen nyilat­kozatot tett. (Hosszan tartó élénk éljenzés, helyes­lés és taps a szélső haloldalon.) Ezen okból mi ketten: gr. Horváth-Toldy Lajos képviselő úr és én szükségesnek tartot­tuk az elégtételadást ideiglenesen megtagadni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez alkalommal, t. ház, egy kijelentéssel tartozom. (Halljuk! Halljuk!) Nehogy bárki azt hígyje, mintha mi képviselők, a kik ezen álláspontot foglaltuk el, a cs. és kir. hadsereg tisztikara ellen a legtávolabbról is kicsinylő vágj* sértő állást akarnánk elfoglalni (Zajos helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) az által, hogy egy esetben, egy császári és királyi tiszttel szemben az elég­tételadást illetőleg feltételes álláspontra helyez­kedtünk ; (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) továbbá nehogy azt higyjék, mintha bennünket a horvát nemzet elleni ellenszenv vagy gyűlölet befolyásolt vagy vezérelt volna: (Zajos helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) ennélfogva kijelentem, hogy mi épen úgy jártunk volna el egy magyar­ajkú tiszttel szemben, (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) ha hasonló eset HoryáTörszág terüle­tén fordult volna elő. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) 61

Next

/
Thumbnails
Contents