Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-548

548. országos ülés 1SÍM. augusztus 7 én, pénteken. 441 hiszem sokhal czélszerííhb és kellemesebb lesz a kérdés tisztába hozatalának ez a módja, hogy miután neki most már remélhetőleg ismét gyak rabban lesz alkalma Ápponyi t. képviselő xirral érintkezni, esetleg inter poeula kedélyesen vitas­sák meg ezt a dolgot. (Élénk derültség jobb felöl. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Mert hiszen valóban kényes helyzet volna reájuk nézve és zavarólag hathatna a megújuló fegyverbarátságra, ha továbbra is megmaradna a t. képviselő úr azon felfogásban, hogy a gr. Apponyi Albert t. képviselő úr által lelke egész melegével pártolt részletei a törvényjavaslatnak valódi merényletet képeznek a magyar alkot­mányosság és ^szabadság ellen. (Derültség jobb felöl. Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Mindezek után, t. ház, constatálnom kell, hogy az obstruetio megtörtént. Nézetem szerint megtörtént kellő jog és alap nélkül. (Ellenmon­dás a szélső baloldalon.) Ebben a tekintetben a. nézetek különböznek, én respectálom a t. kép­viselő urakét, az enyém ez. És most az által, hogy a képviselő urak a házszabályok által adott jogokkal visszaélnek . . . (Hosszan tartó zaj, mozgás és felkiáltások a szélső bah Maion: Rendre! Rendre! Ezt nem szabad mondani! Halljuk! az elnököt!) Elnök (csenget) : A képviselő úr meg akarja magyarázni szavait s ehhez joga van. Különben is ezen szavai ellen nem a képviselő uraknak, hanem nekem lehetne észrevételem. (Hulljuk! Halljuk!) Tisza István: T. ház! Megmagyarázom, a mit mondtam. (Halljuk!) Nem abban az érte­lemben élnek vissza jogukkal az egyes képviselő urak, mintha olyat tennének, a mire a házsza­bályok betűi szerint joguk nem volna. Elismerem, hogy teljesen joguk van; de nézetem szerint igenis visszaélés azon hatalommal, a mely ezen jog által egy kissé számosabb párínak adatik. ha egy párt minden egyes tagja a házszabályok­ban biztosított jogait tígy használja ki, hogy ez által a tanácskozást és egy törvényjavaslat le­tárgyalását megakadályozza. (Élénk helyeslés jobb felöl. Zai a szélső baloldalon.) Győry Elek: Joggal élni nem visszaélés! (Úgy van! a szélső baloldalon.) Csatár Zsigmond: Mi lesz belőle, ha ez megöregszik! (Hosszan tartó, általános derültség.) Tisza István: T. ház! A helyzet súly­pontja nézetem szerint abban a tényben fekszik, mely csakugyan lehetetlenné teszi e törvény­javaslatnak a mai viszonyok között való letár­gyalását. Ezen ténynyeí szemben javasolja a t. kormány azt, hogy mentsük meg' azt, a mi megmenthető; mentsük meg és igtassuk törvénybe magának a reformnak elvét, gyakorlati meg­valósítását pedig halaszszuk azon időkre, a mikor a viszonyok lehetővé fogják tenni a több­KÉPVF. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. ség akaratának minden körülmények között való érvényesülését. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Hogy az, a mit megmentünk, mégis csak valami, még sem oly csekélység, mint a felszólalók közül némelyek feltüntették: arra nézve egy elassicus tanúm van : (Halljuk ! Hall­juk!) Irányi Dániel t. képviselő úr, a ki tegnap a hazafiúi bánat rezgő hangján adta elő fájdal­mát (Mozgás a szélső balolda!on.) a fölött, hogy ezen elv törvénybe igtattatík. És ezen eredményt keveselni, nézetem szerint, gróf Apponyi Albert t. képviselő úrnak csak azon esetben lett volna joga és abból azon súlyos következtetéseket, a melyeket levont, csak azon esetben vonhatta volna le: ha képes lett volna megjelölni a ki­bontakozásnak jobb útját; ha képes lett volna megmondani: mit tegyünk? (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondások a bal- és szélső baloldalon: Ha kormányon lesz, majd meg­mondja !) Nagyon örülnék, ha erre nézve felvilágosí­tást nyerhetnék. Én nem tudom, vájjon a t. kép­viselő úr most, midőn a házszabályok feltétlenül lehetségessé teszik azt és midőn az ellen nem használ semmiféle fegyver, hogy tudniillik egy 80—90 tagú párt, egy 280. §-ból álló törvény­javaslatot éveken keresztül kibeszélhessen — szemben e helyzettel, a mai viszonyok között, a tárgyalások mai stádiumában, tud-e t. kép­viselőtársam valamit, a mi ezen fcegítene? (Tet­szés jobb felől.) Ha megvan azon areanum valahol elrejtve a t. képviselő úrnál: álljon elő vele, az övé lesz a diadal; ha pedig nincs meg nála azon areanum, akkor bocsásson meg nekem, ha ki­jelentem, hogy én nem látok nála objectiv jogo­sultságot és alapot sem az általa intézett táma­dásra, sem arra, hogy a kormány ígéretébe helyezett bizalmának csökkenését nyilatkoztassa ki. (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmoudások a bal­oldalon.) A t. képviselő úr igen nagy éllel, igen nagy sarkasmussal és a rosszindulatnak meglehetős fokával támadta meg tegnap a kormány eljárá­sát. (Igaz! Úgy van a jobboldalon. Zajos ellen­mondás és nyugtalanság a baloldalon.) Elismerem, hogy a t, képviselő úr igen nagy ügyességgel és igen nagy elmeélíel kereste ki a mai hely­zetből mindazt, a mi a javaslat ellenzőire nézve előnyös és barátaira nézve káros; (Tetszés a jobboldalon. Ellenmondások a baloldalon.) de én azt kérdem, hogy a mikor ezt a t. képviselő úr még csak leplezni meg sem kísérlett kár­örömmel megtette: mint a reform barátja állott-e előttünk, vagy mint annak ellensége ? (Helyeslés a jobboldalon. Ellcnmondások a baloldalon.) Azt kér­dem: vájjon azon eljárás, a mit a t. képviselő 56

Next

/
Thumbnails
Contents