Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-547
426 547. orszAgos ülés 1891. anensztos 6-án, egütBrtőkSn. juk!) hogy néz ki azután tartalmilag ez a törvény? Vadnay Andor t. képviselőtársam e napokban beadott módosításának kegyelméből így néz ki, hogy: »a közigazgatás a vármegyékben állami feladatot képez, melyet kinevezett állami közegek intéznek részint önállóan, részint a törvény korlátai közt, önkormányzati elemek közreműködésével. Tehát a törvény korlátai közt csak az a tevékenység mozog a törvény szerint, a mely önkormányzati elemek közreműködésévé] történik ; (Élénk tetszés a baloldalon.) a tisztviselők önálló működése, ágy látszik, nem. Tudom, t ház, hogy nem az az intentiojuk, hogy a tisztviselőknek egyébként! működése a törvény korlátain kivtíl álljon; de kérem, ha öt hónapi erőlködésnek (Derültsfg.) egyetlen egy declaratorius szakasz az eredménye; akkor az talán csak szerény kívánság, hogy legalább ez a declaratorius szakasz legyen praecis és fejezzen ki igaz gondolatot, ne pedig valamit, a mit a törvényellenességre való felhívásnak vádja ellen csak azzal lehet védelmezni, hogy egyáltalában komolyan nem vehető. (Élénk tetszés a baloldalon.) Jó volna. t. ház, ezt a csonka törvényjavaslatot, még egy 3-ik §-al megtoldani és abba beletenni azt a régi közmondást, hogy: »parturiunt montes, nascitur ridiculus mus«. (Élénk tetszés a haloldalon ) Én azonban, t. ház, nem szándékozom ezt az új szakaszt módosításként a ház asztalára letenni; hanem e helyett egy kötelességnek teszek eleget, egy szoros kötelességnek, midőn a t. ministerelnök úrnak, úgy a magam, mint elvbarátaim nevében mélyen átérzett hálánkat nyilvánítom azért, hogy ezen javaslat tárgyalása folytán ismételten kijelenteni méltóztatott, hogy ő azt csupán a maga erejéből és csupán saját pártja közreműködésével akaija keresztülvinni. (Élénk tetszés és derültség a bal- és szélső baloldalon.) E hálaérzet (Halljuk ! Halljuk!) tart engem vissza attól, hogy a legújabb elhatározásnak egyéb szépségeit továbbra is ecseteljem. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem eléggé indokoltam a t. ház előtt azt, hogy ehhez az újabb fordulathoz a magunk részéről hozzájárulni fontos elvi okoknál fogva, képesek nem vagyunk; hogy a, t, ministerelnök úrnak a saját erejéből elért eredményéhez szerencsét kívánunk; és hogy sem ezt a módosítást nem fogadjuk el, sem a harmadik felolvasásnál a csonka javaslat mellett szavazatainkat nem adhatjuk (Hosszan tartó zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! {Halljuk! Halljuk!) Csak a képviselő úr néhány megjegyzésére akarok röviden válaszolni, (Felkiáltások a baloldalon : Éljen Apponyi! Halljuk! Halljuk! jobb felől.) különösen arra, a mit gróf Apponyi Albert képviselő ivt kifogásolt a törvényjavaslatnak 1. §-ában, hogy a törvényre való hivatkozás tisztán csak az önkormányzati elemekre vonatkozik, a közigazgatási tisztviselőkre nem: bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy a szakasz semmiféle új intézkedést nem tartalmaz; hanem tartalmazza ugyanazon intézkedést, a mely a közigazgatási bizottság szövegében is benfoglaltatott s a mely szöveghez gr. Apponyi Albert t. képviselő úr is hozzájárult. (Helyeslés jobb felöl. Félkiáltások a baloldalon: Igen, de ott »ezen törvény« volt!) Ha önök tisztán csak azt nézik, hogy az »ezen« szó az »a« szóval cseréltetett fel és ennek a következéseit vizsgálják, akkor megnyugtathatom önöket, hogy semmiféle ellenmondás nincsen abban, hogy az »ezen törvény«-re való hivatkozás helyett csak általánosságban »a törvény«-re való hivatkozás fogadtatott el ; mert hiszen Vadnay képviselő úr is akként indokolta módosítványát, hogy vannak más törvények is, melyek az önkormányzati eleinek közreműködéséről intézkednek. (Helyeslés jobb felöl) T. képviselőház! Gr. Apponyi Albert képviselő úr nagyon hangsúlyozta, hogy milyen káros azon eljárás, hogy most azon egy szakasz elfogadása után a kormány beéri az eredménynyel és a többi szakaszt tárgyaltaim nem akarja. De kérdem: milyen lett volna a helyzet akkor, ha a kormány elfogadta volna azt az eljárást, melyet gr. Apponyi Albert képviselő úr ajánlott akkor, midőn b. Prónay Dezső képviselő úr tette volt meg halasztási indítványát' (Felkiáltások a baloldalon: Sokkal jobb lett volna!) Létezed volna, megengedem, a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadása után egy morális előny; de a tényleges eredményt tekintve, e :en törvényjavaslatnak a napirendről való levétele következett volna; és annak tárgyalása őszszel épen azon körülményeknél fogva, melyeket bátor voltam kifejteni, nem lett volna lehetséges. (Igaz! Ügy van! jobb felöl.) így azonban, t. képviselőház, a morális eredményen felül — mert ez most is megvan — megvan azon positiv eredmény is, hogy a törvényhozás által elfogadott elv egy törvény által sanctiot fog nyerni. {Elénk helyeslés jobb felől.) De, t. képviselőház, hibáztatják azf, hogy mi a törvényjavaslatnak csak egy részét, csak a kinevezés elvének kimondását óhajtjuk törvényerőre emelni; és különösen gr. Apponjd Albert képviselő űr hibáztatja azt, hogy nincsen benne legalább az, hogy a tisztviselőket ezentúl ki fogja kinevezni. T. képviselőház! Ha ez bevétetett volna a
