Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-547
424 54?. országos ülés 1891. augusztus 6-án, cstttörtöiSn. után, a melyet a kormány reform-.sctioja szenvedett, nekem arra nézve, hogy elég erős, elég szilárd-e a kormány, hogy annak ígéreteire építhessek és azt ezen ígéreteknek beváltására képesítettnek is tarthassam, erős kételyeim vannak: ma tehát már csupán ezen szempontból — szándékot teljesen elismerve — a ministcrelnök úr ígéreteinek azt a súlyt nem tulajdoníthatom, melyet tulajdonítottam akkor, midőn őt, teljes hévvel és energiával felkarolt sikert ígérő reform-actio elején és több ezen irányban tett helyes lépés eredményének élvezetéhen láttam. (Élénk helyeslés bal felől.) Gr. Károlyi Gábor: Mondtam, hogy nem kell ab invisis giralni! (Derültség.) Gr. Apponyi Albert: De az a felsorolás, mely a 2. §-ban foglaltatik, felfogásom szerint csonka, valamint e tekintetben csonka volt a kormányunk eddigi álláspontja is, beismerem. Az a felsorolás nem tartalmaz egy igen lényeges javaslatot, melyet •— hiszen a tapasztalás mutatja — a közigazgatási reform egészének megindításához kötni szükséges, ha azzal az erkölcsi erővel akarunk felruházva lenni, mely annak keresztülvitelét biztosítja. Nem terjed ki ugyanis n fegyelmi jog módosítására. (Élénk helyeslés bal felől.) Egyszer már bele nyugodtam abba, hogy egy tényleges lépésnek kedvéért, mely a benyújtott organicus javaslatban foglaltatott, bízván a jövőknek fejleményeiben, ezen hiányból ne vonjak le indokot arra, hogy az egész reform-actiot, hogy magát a beadott javaslatot ellenezzem. Mert akkor igenis egy tényleges előrelépéssel állottunk szemben. De mikor tényleges előrelépést nem látok; mikor eíetbeléptethető törvényt nem alkottunk; midőn tisztán elvi declaratiokról van szó: akkor teljes jogom van feltétlenül ragaszkodni ahhoz, hogy ezek az elvi declaratiok kimerítők legyenek ; hogy mindazt magukba foglalják, a mi az én felfogásom szerint a reform helyes megoldására szükséges. (Élénk helyeslés bal felől.) Ezek azon indokok, t. ház, melyek miatt én olyan törvényjavaslatot, mint a minővé a ministerelnök úr ténye folytán az eddig tárgyalás alatt levő törvényjavaslat összezsugorodik, nem fogadhatnék el még akkor sem, ha ez ebben az alakban eredetileg, mint új törvényjavaslat mutattatnék be a háznak. (Helyeslés bal felől.) De még kevésbbé járulhatok hozzá ehhez az új törvényjavaslathoz abban a formában, illetőleg az eljárásnak azon módja folytán, a melylyel a t. kormány azt élénkbe terjeszteni jónak látta. Én úgy tartom, t. ház, hogy a midőn a képviselőház a benyújtott törvényjavaslat felett általánosságban szavazott és azt nagy többséggel magáévá tette: akkor ezt a törvényjavaslatot, nem pedig egy ettől teljesen eltérő más törvényjavaslatot sanetionált szavazatával. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az a törvényjavaslat pedig, a mely a niiuisterelnök úr által indítványozott második szakaszból, a jelen törvényjavaslat első szakaszához hozzáadva keletkezik, egészen más valami, mint az a törvényjavaslat, a melyet a ház magáévá tett, a melyhez én is szavazatommal hozzájárultam. (Helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) Én, t. ház, a fölött is kétkedem, vájjon a házszabályoknak egyenes és szellemük szerinti magyarázata mellett az olyan eljárás, mint a minőt a t. ministerelnök úr javaslatba hozott, egyáltalán megengedhető-e? (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Vájjon harmadszori felolvasís alá bocsátható-e azon Törso, a melyet a ministerelnök úr az ő javaslatából csinálni kíván; mert a házszabályok 186. §-a azt mondja: »A törvényjavaslat szakaszonkénti tárgyalásának befejezése után az egészre nézve harmadszori olvasásnak és megszavazásnak van helye.« (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hogy a betűből itt mit lehet kimagyarázni, azzal én nem foglalkozom; hanem azt hiszem, hogy a házszabályok csak nem érthetik a szakaszonkinti tárgyalás alatt azt, hogy 277 egészen heterogén természetű kérdés fölött intézkedő szakaszra nézve együttes törlési indítványnak legyen helye; (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és én ily eljárást veszedelmes praecedensnek tartok. (Élénk, helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azonban a kérdés ezen formai oldalára nézve illetékes bíróul a háznak igen t. elnökét ismerem el. Én csak megjegyzésemet tettem meg. De bármint álljon ez formailag: nem tartom egészen loyalis és helyes eljárásnak azt, hogy ha bona fide valamely javaslat mellett általánosságban beadott szavazatok utólag egy más javaslat mellett beadottaknak értelmeztetnek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én a magam részéről nem a ministerelnök úr által most indítványozott javaslatot fogadtim el és támogattam szavazatommal, hanem a 279 szakaszból álló organicus, szerve-s javaslatot, melyben az intézkedéseknek egész foglalata állott, melyben a szolgálati pragmatiei némely intézkedései és az önkormányzat tekintetéből szerintem becses intézkedések foglaltattak. Én a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy Szavazatomnak azon értelem és horderő tulajdoníttassák, mintha az az »igen«, melyet a közigazgatási bizottság javaslatára kimondottam, vonatkoztatható lenne ezen új javaslatra is; és hogy ez »igen« alapján most a részletes tárgyalás kérhető legyen egy egészen új javaslat felett. (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalon.)
