Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-547

428 5 * 7- orszí.gos Blés 1891. augusztus 6-áa, csütörtSkBn. a melyben a törvényjavaslat benyújtása elhatá­roztatott és elfogadtatott, különösen nem volt jelen a cabinetnek azon tagja, a kinek tekin­tély eért és a kinek megnyeréseért a közigaz­gatás államosításának elvét a f. cabinet és a szabadelvű párt magáévá tette. Már most engedje meg a t. ministerelnök úr, vagy jelen voltak a ministerek a ministeri tanácsban, vagy nem: ha jelen nem voltak, nagyon természetes, hogy solidaritásban csak elvileg lehetnek, de a javaslatért nem állhatnak ki; de ha jelen voltak és nem állottak ki és a minigter elnök urat egyedül hagyták velünk küzdenie: akkor ne beszéljen a ministerelnök úr parlamenti elvek megtámadásáról és fel­forgatásáról; hanem akkor igyekezzék saját cabinetjében harmóniát csinálni, hogy ne marad­jon egyedül, védtelenül velünk szeuib n. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Most, t. ház, mikor a ministerelnök be­nyújtja a maga javaslatát, megvallom őszintén, hogy az ellenfélt, mikor visszavonulóban van, hagyom visszavonulni, de azért mindig a sarká­ban vagyok. Ezt olyan hadviselési elvnek tartom, melyről lemondani nem fogok. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) A ministerelnök ár javaslatával is úgy volt, hogy mindig ötösben hajtott, úgy, hogy Jóuosnak volt berendezve a, törvényjavas­lat. (Derültség a szélsőbal felöl.) Látom, hogy a ministerelnök úr politikai felfogásában is sport-felfogása nagy mértékben uralkodik és most úgy érzi magát a törvény­javaslat tárgyalásának végén, mint a róka a káposztásmegyeri vadászatnál, hogy mikor üldö­zik és már nem tud hová menekülni, a lyukba bújik; a kopók megállanak a lyuk körül és nem tudjuk tovább üldözni, a miért mi sem tudjuk a ministerelnök urat továb üldözni: mert a lyuk kicsiny és a kopók nagyok. (Élénk derültség és tetszés a szélsőbalon. Zaj jobb felől.) Midőn, t. ház, újból részvétemet fejezem ki, élnem hallgathatom sajnálatom kifejezését: sajnálom végtelenül, hogy a ministerelnök úr nemcsak saját számlájára igyekezett elkövetni e törvényjavaslatot; sajnálom végtelenül, hogy e törvényjavaslat védelmezésére ő Felségét, a mi urunkat és királyunkat is Pécsett engagirozta, mert bekövetkezett, a mit én e házban mon­dottam: a kudarez; és nekem fáj, ho^y a korona meggondolatlan tanácsosa a küzdelembe ő Fel­ségét is belevonta. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon. Zaj és mozgás a jóbboldolon.) Azért azt hiszem, hogy újból ismételhetem: »Eíjátszottad hát kis játékidat, kedves gyermek, hamar ját­Szottad el,« (Élénk derültség a bal- és a szélső­balon.) Különben kérem, méltóztassék a beadott módosítást kinyomatni, tárgyalását a holnapi napirendre kitűzni. (Élénk helyeslés a szélső­balon.) Gr Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Nem tudom, hogy most a második sza­kaszt tárgyaljuk-e, vagy csak előzetes kérdések forognak szóban; de bármiként legyen, Ugron Gábor t. képviselő úrnak előadására kénytelen vagyok válaszolni és kénytelen vagyok kijelen­teni, hogy téves azon állítása, hogy midőn e törvényjavaslat a ministertanácsban tárgy alta­tott, a ministerek egy része nem lett volna jelen. A ministertanácsban a kormány összes tagjai jelen voltak és azoknak hozzájárulásával ós solidaritása mellett állapíttatott meg a tör­vényjavaslat. Azt hiszem, felteheti a t. képviselő úr minden ministerről, hogy mindenikben van annyi önállóság, hogy ha ezen törvényjavaslattal ellenkező álláspo ton lett volna, azt nyíltan és határozottan kijelentette volna és nem várt volna Ugron Gábor képviselő úr felszólalására. (Tet­szés jobb felől.) Azon élezre, melyet a t. képviselő úr a sta­tisztikára és statisztákra elmondott, nem fogok bővebben kiterjeszkedni; de azt, a mit a szabad­elvű párt tagjaira mondott, hogy tudniillik azok statiszták vol k, kénytelen vagyok határozot­tan visszautasítani. (Helyeslés jobb felől.) Egészen alaptalan azon állítás, hogy a párt tagjainak nem volt alkalma a javaslatról nyilat­kozni. Az igaz, hogy a torvényjavaslatok elő­készítése nem szokott oly nyilvánosan történni, hogy már abban a párt nagyszámú tagjai részt­vehetnének. Ez nem is volna parlamentaris eljárás. A törvényjavaslatok előkészítése a kormány fel­adata; (Ügy van! jobb felől.) de miután a törvény­javaslatbenyujtatott, volt alkalma a ház- és szabad­elvű párt minden tagjának vele foglalkozni. És azon alapos és tárgyilagos vita alkalmával, mely a közigazgatási bizottságban lefolyt, e párt tagjai igen tevékeny részt vettek; és mindenki igen határozottan megmondta a maga véleményét. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ezt eonstatálni köte­lességemnek tartottam. Ugron képviselő úr beszél kudarczról és beszél arról, hogy e javaslat el van temetve. Azt hiszem, nagyon idő előtt mondta ki ezt;mert e javaslat nincs eltemetve, annak erősen le van nak rakva alapjai; és ez alapokon — megvagyok győződve — még jobban fog a közvéleményben a közigazgatás államosításának eszméje tért fog­lalni ós általános tetszésre találni. (Élénk helyeslés jobb felől.) E javaslat életben marad és törvény­erőre fog emelkedni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Azt mondja a képviselő úr, hogy követni fog engem ezentúl is és hogy nyomról-nyomra utánam fog jönni. Megengedem, tapasztaltam eddig­is. De megengedjen a képviselő úr, én is ott leszek

Next

/
Thumbnails
Contents