Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-545

545. országos ülés 1891, augusztus 4-éii, kedden. 393 baj volt, hogy a társadalmi renddel osszhangzásba legyenek hozhatók. Sokszor századok, vagy ha nem is akarok századokat említeni, de legalább egy-két esztendő kell hozzá. Mennyi küzdelmet kell vívni, hány embert kell bitóra-börtönre juttatni. Tudjuk, hogy az ősi időben a magyar embernek alig 4—5 dénár értékű lopásért is halált kellett szenvednie. Tehát ez bizonyítja, hogy a magyaroknak önmagukkal mily bajaik voltak különösen a kereszténység első idejében. Nem is akarom most érinteni a meg-megújuló zsidókat, hanem csak az itt levő zsidókat. Az emancipatio 25. évében sokan csak rémé nyüknek adnak kifejezést, hogy majd belénk olvadnak. Ez sikertelen lesz épen a meg-megújulás miatt az idő végéig. Mert csak egy kérdést vagyok bátor koczkáztatni. Vegyük csak a bűnügyeket. Statisztikával bizonyíthatom, hogy Magyarországon csak naponta is igen sok azok száma, a kik a zsidóság elle.i — akár sikerűit bebizonyítani, akár nem — leginkább csalás és okirathamisítás miatt tesznek feljelentést. De méltóztassanak nekem egyetlenegy példát felhozni arra, hogy csak egy zsidó is jajveszékelve ment volna a bírósághoz, hogy íme tekintetes bíróság, engem az a keresztény tönkretett. Tehát méltóztatnak látni, mily nehéz a zsidóságot a mi erkölcseinkhez, szokásainkhoz átidomítani. Nem akarom azért a zsidóságot magában véve okozni, hanem okozom az eddig megalkotott törvényeket és pedig azért, mert ha az a kapzsi és telhetetlen vágy akármily csekély arányban, de ha megvan a keresztényben, ép oly veszedelmes embertársaira, csakhogy a veszedelem sokkal ritkább, tehát nem érzi meg a nemzet annyira, mint mikor bizonyos faj van közöttünk és annak 99%-a folyton ezen az úton van. A törvényeket okozom, mint már e házban volt szerencsém többször felhozni, hogy azon törvényeket oly alakban, a minőben vannak, megtűrni észszerűen, a nemzet szokásaihoz és erkölcseihez mérten nem volna szabad, ha Magyarországon soha zsidó nem lett volna, vagy nem volna is, mert épen a tőrvényeknek olyanoknak kell lenniök, hogy általában mindenki értse és hasznát vegye, azoknak az általános észjáráshoz, erkölcsökhöz, szokásokhoz kell alkalmazva lenniök. Azután az erkölcstelenség terjesztésében kinek volt legtöbb része ez országban, különösen az emancipatio óta, mint épen a zsidóságnak? Azt hiszem, hogy az én adataim alapján alig vonható kétségbe, hogy minden erkölcstelenség behozatalának tálnyomó részben a zsidóság az oka; mert mióta az emancipatio megadta a velünk való egyenjogúságot a zsidóknak, vagy is heKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. lyesebben a törvény kifejezése szerint, az izraelitáknak : ismeretes dolog, hogyan, miképen és mily természetellenes úton tettek csakhamar szert nagy vagyonra. Ismeretes dolog, hogy az emancipatio kezdetén és az utána következő néhány esztendőben még senki sem gondolhatott arra, hogy az akkor még ócska ruhákkal, csontokkal, rongyokkal, nyúlbőrrel, lóbőrrel kereskedők, parasztleányoknak pirosítót, harisnyakötőt, tűt, czérnát elárusító zsidók, hamis okmányok készítésével, csődökkel, uzsorával, — különösen azon uzsorával foglalkozók, mely 1867-től egészen 1877. év közepéig tartott — ma már milliomosok lesznek. A törvényalkotók akkor nem gondoltak erre és nem gondolhattak azon később alkotott törvényekre, a melyeknek fanyar gyümölcsét ma már többékevésbbé mindnyájan ízleljük. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, hogy a részletes tárgyalás kilenczedik napján tessék a közigazgatási törvényjavaslathoz szólani. A miről a t. képviselő úr most szól, semmiképen sem tartozik az első szakaszhoz. Azért kérem, méltóztassék magára a tárgyra áttérni. (Helyeslés jobb felől.) Szendrey Gerzson: Készséggel veszem tudomásul a t. elnök úr figyelmeztetését; de a magam igazolása végett kénytelen vagyok kijelenteni, hogy miután ezt a kérdést nem antisemita programmal megválasztott képviselő vetette fel és foglalkozott azzal félóráig, azt hiszem, én is foglalkozhatom rövid ideig ezzel a kérdéssel, még pedig jogosultan; mert az önkormányzati elemek közt ott vannak a virilisták is: azt pedig tudjuk, hogy már a mai napon a virilisták közt nem 30°/»-kal, hanem 80—90°/°-kal vannak a zsidók; és így nem lehet e kérdés felvetését a tárgytól egészen eltérő •*• dolognak tekinteni. (Zaj.) Elnök: Ne méltóztassék velem e tekintetben polemisálni. Ha valaki az általános vitánál némileg eltér a tárgytól, az még megmagyarázható ; de az egyes szakaszoknál ilyen hoszszasan, teljesen divergens tárgyakkal foglalkozni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Figyelmeztetem a képviselő urat, tessék magát annál is inkább ehhez tartani, mert különben kénytelen lennék tőle a szót megvonni. (Helyeslés jobb felöl.) Szendrey Gerzson: Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a t. elnök úr engem megint félreértett. Nekem nem volt és nincs is szándékomban a f. elnök úrral polemisálni. Bocsánatot kérek, még egy pár szót fíízök az előbbiekhez. Miután az önkormányzati elemben a virilismus is — ez az 1. §-boz tartozik -- okvetlenül benfoglaltatik, kénytelen vagyok tapasz50