Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-545

388 545. országos ülés 1891. augnsztus é-én, kedden. úr 1889-ben január 1-én a szabadelvű párt nevében Tisza Kálmán akkori nnnisterelnökhöz intézett beszédének és Tisza Kálmán arra adott feleletének egy részét idézem. (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök úr akkor a többek közt így szólt (olvassa): »De ha mint államférfiut vezérünkül jelölünk ki és követünk, ez nem azt jelenti, hogy ezen párt minden tagjának önálló gondolkozása megszűnt, de jelenti azt, hogy mi helyeseljük azt az hányt, melyet követsz s mi tudjuk azon folytonos érintkezés következtében, melyben a párt tagjaival vagy, hogy ismered a párthangulatot és érzelmeinek leghívebb tolmácsa vagy.« Ezt csak azért idéztem, hogy constatáijam, hogy kijelenti a ministerelnök úr pártja nevében is, hogy azon irányt követik, melyet Tisza Kálmán akkori ministerelnök úr követett. Hogy melyik az az irány, az Tisza Kálmán volt ministerelnök úr erre adott válaszában foglaltatik s a következő: (Halljuk! Halljtik! Olvassa.) »Magad is jelezted, hogy az administratio terén történtek és történnek előlépések; de jelezted azt is, hogy ez az administrativ és az állami élet különböző ágaiban függ főleg attól, hogy a pénzügyi rendezés műve lehetőleg biztosan fejeztessék be. Senki sem tagadja, hogy ezen a téren is suk a teendő. Senki sem fogja tagadni — én legkevésbbé — hogy a mai administratio ellen lehet igazságos panaszokat emelni, de viszont azt hiszem, hogy oly administratio nincs és nem is lesz sehol, melyben hibák ne legyenek és így merem állítani, hogy az a lárma, mely ez administratio rosszasága felett ma némely helyről emelkedik, messze túl van azon, mit ezen administratio igazságosan megérdemel. (Igaz! Úgy van!) Könnyű arra utalni s furcsán is jő ki olyanok részéről, kik mindig a miatt panaszkodnak, hogy a kormány, némelyek szerint csekélységem, minden hatalmat magához akar ragadni, mondom, könnyű arra utalni, hogy a századok alatt fejlődött administrationalis rendszerünket egy tollvonással bolygassuk fel, töröljük el s állítsunk helyette másikat. De nem szabad feledni, hogy azon ágazataiban az állami életnek és kormányzatnak, melyek a nép összes rétegeivel közvetlen összeköttetésben vannak, nem lehet a theoria szerint kifőzött új rendszerekkel a nemzetet meglepni. Igaz, sokkal csattanósabb sz, nagy coneeptiokat bocsátani a világ elé; de engem legalább arra tanított a történelem, hogy a hol a történelmi fejlődésre nem figyelve, ily nagy conceptioval akarták a nemzeteket boldogítani, ott azok sohasem boldogok, sem nyugodtak, sem állandóan szabadok nem voltak, (Úgy van! Igaz!) míg századok alatt fejlődött és virágzott azon állam, mely nem nagy, egyöntetű kódexekbe foglalt reformokkal, de a kifejlődött törvényeknek az élet szükségleteihez való módosításával igyekezett czéljait elérni.« Tehát itt elítéli Tisza Kálmán volt ministerelnök, kinek elvét önök követik, azokat, kik a történelmi fejlődésre nem figyelve, ily nagy conceptioval akarták a nemzetet boldogítani és kilátásba helyezi, hogy a közigazgatást a kifejlődött törvényeknek az élet szükségleteihez való módosításával fogja javítani. Bartha Miklós : Melyik esztendőben mondta ezt? Szadovszky József: 1889. január i-én. (Mozgás a szélső baloldalon.) Alig jutott azonban a enbinetbe a kormány reconstructioja következtében Szilágyi Dezső t. igazságügymimster űr, annak tudatára ébredt a t. ministerelnök úr, hogy ő is az államosítás híve. (Derültség a szélső baloldalon.) És mihelyt e meggyőződését nyilvánította, egész pártja. — néhány tiszteletreméltó kivétellel — minden gondolkodás nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel az ő meggyőződését a magáénak vallotta. (Mozgás a szélső baloldalon.) Herman Ottó : Szeplőtlen fogantatás! (Derültség a szélső baloldalon.) Szadovszky József: Ha pedig a t. túloldal még 1889-ben is az önkormányzntnak és a választási rendszernek volt híve, akk or az volt az általános választások alkalmával is, általában különösen pedig ott, a hol a mérsékelt ellenzék jelöltjével állott szemben. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert ott az eltérő pártállások természeténél fogva is azért választattak meg, mert az önkormányzat fentartását és a közigazgatási tisztviselők választását hangoztatták a közigazgatás államosításával és a tisztviselők kinevezéséve] szemben. Tehát épen ez volt önök közt a döntíi különbség. Ezekből láthatja tehát a t. ministerelnök úr, kevés oka van neki arra, hogy valami nagy önérzettel hivatkozzék a ház háromnegyed részéből álló többségére, mert e többség és e hivatkozás a, parlamentaris nus, a meggyőződés komolyságának és politikai megbízhatóságának rovására esik. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Önök a megyék államfentartó erejével szemben a megyék jogai megszüntetésének indokolásául mindig a parlamentre hivatkoznak, mint biztosítékra. Kérdem, mily biztosítékot nyújt ily parlament, a hol a politikai vélemények ily bámulatos gyorsasággal, mintegy parancsszóra változnak és nem kétségtelen-e, hogy jövőre még kevesebb biztosítékot fog a parlament nyújtani, midőn a kormány és a többség hatalma érdekében többségének megalkotására az eddig