Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-545

545. országos ülés 1891. aognsztns 4-én, kedden. 385 nem képzelhető, hogy egy birtokos, ki birtokát eladni vagy elpusztítani nem hajlandó, hajlandó lenne ily közigazgatási állást vállalni, melyben bármikoi az ország egyik végéről a másikra áthelyezhető lesz. Az erők összpontosításának és kellő kihasználásának hamis jelszava mellett mi marad tehát hátra? Az, hogy a kormány kinevez egy sereg ismeretlen, vagyontalan egyént, míg az eddigi kitűnő erőknek, mivel őseik földjéhez ragaszkodnak, majd a szántásvetéssel és a haza sorsa feletti bánkódással kell megelégedniük. Kérdem már most, hogy a hamis jelszavakkal foganatosított jogfosztások mellett mennyivel lesz jobb, tisztább és becsületesebb a közigazgatás, midőn az, az alkotmányt fentartó birtokos középosztály helyeit majd mindenünnen összeszedett ismeretlen existentiákkal lesz ellátva; mert kétségtelen, hogy a közigazgatást az előadott okokból legalább egyharmad részben új elemekből és új erőkből kell szervezni, a mi oly óriási mennyiség, hogy arra alkalmas, képes egyéneket ily számban egy könnyen találni sem lehet és hogy azután ott feles számmal alkalmatlan és képtelen egyének számára is tág tér nyilnék. S ebben rejlik magyarázata azon állításunknak, hogy a választási rendszer fentartása mellett a közigazgatás javítása távolról sem fog oly költségszaporodással járni, a mint azt e törvényjavaslat tervezi, meri mi csak a kisebb javadalmazási! állások fizetéseit tartjuk javítandóknak és csak a kisebb állások szaporítását tartjuk szükségesnek, míg önök többnyire a magasabb állásúak fizetéseit akarják javítani, még pedig oly terjedelemben, hogy abból 3— 4 kisebb állású tisztviselő existentiája volna, javítható és biztosítható. A választási rendszer fentartása mellett tehát csak a kisebb javadalmazású állások fizetését kellene javítani, mert ily módon a birtokos középosztály, mely nem egyedül fizetésére van utalva, jövőre is a közigazgatási pályán megtartható volna; míg a kinevezési rendszer mellett a birtokos középosztály mellőzésével a magasabb állásúak fizetéseit is oly módon kell emelni, hogy azok egyedül fizetéseikből állásuknak megfelelően megélhessenek. Valótlan különösen az az érv, hogy »a kormányzat azonban nem lehet erős, ha a gépe zet a végrehajtás terén a szolgálatot felmondja*, mert a kormány egyetlenegy példát sem tud felhozni állításainak igazolására, a miért is ez ép oly alaptalan vádaskodás, mint a t. államtitkár urnak már teljesen megczáfult vádja a közigazgatási tisztviselők megbízhatósága és munkaképessége tekintetében. Ha valamit hamis czég alatt árulnak, tudjuk, hogy ez azért törteink, mert az árú rossz; KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXYÍ. KÖTET. tudjuk, hogy itt is a hamis jelszavak csak a korlátlan hatalom megszerzését palástolják. Tudja, érzi a. kormány is, hogy a közjogi törvény annyira ki van forgatva eredeti lényegéből, melyet, daczára e kiforgattatásának, a ministerelnök úr programmbeszédében állandó műnek jelzett, hogy mivel a nemzet legszentebb érdekeivel, méltóságával és önérzetével ellenkezik, rendes körülmények között a nemzet corrumpálása, a szabadelvű pártcassa és választók megvesztegetése daczára sem tartható fenn, ha a választásoknál a nemzet függetlenebb elemeinek s így a választott tisztviselőknek akarata érvényesül, ennek megakadályozására kell most a kormánynak a korlátlan hatalmat kezeibe ragadni. Ezért annak daczára, vagy talán épen azon okból, mivel már Tisza Kálmán volt ministerelnök úr is felismerte és jelezte a közigazgatás államosításának és a közigazgatási tisztviselők kineveztetésének döntő befolyását a választásokra: most a kormány többségének biztosítására és hatalmának fentartására nem ismer sürgősebb teendőt, mint a közigazgatási tisztviselők kineveztetését kezeibe ragadni. Csakis ez magyarázza meg e törvényjavaslat sürgős voltát s keresztűlhajtásának erőszakolását. Ezt elismeri legutóbbi beszédjében a ministerelnök úr is, midőn hangsúlyozza, hogy ő már czélját érte, akár lesz ezen törvényjavaslatból törvény, akár nem; mert szerinte a közigazgatási tisztviselők most már mégis tudják, hogy előbb-utóbb kinevezés alá kerülnek s így azok többsége és hatalma érdekében már meg vannak félemlítve. Csakhogy elbizakodottságában semmibe sem veszi a parlamentet, mely a választági elv mellett alakúit meg, miként ezt még ki fogom mutatni s semmibe sem veszi a nemzetet, melynek hiszem és remélem, még hozzászólása lesz, hogy vájjon kineveztetni fognak-e a közigazgatási tisztviselők vagy pedig választatni. A nemzet érdekeinek megfelelő politika folytatásához nem kellenek kivételes eszközök. Elveink érvényre jutására vagy az 1867. évi XII. tczikkben a nemzet részére fentartott magyar hadsereg, magyar katonai intézetek felállítására, a magyar nyelv érvényre emelésére, a birodalmi egységet hirdető sok visszaélés kiküszöbölésére nem kell a nemzeti közvélemény meghamisítása, megvesztegetése, elnyomatása; de ahhoz igenis kell, hogy e téren a jelenlegi tarthatatlan állapotok továbbra is fenmaradjanak, vagy hogy e téren még több lemondás csikartassék ki a nemzettől. Ez a törvényjavaslatnak s különösen első szakaszának czélja s azért oly sürgős annak a választások előtt kereszitűl erőszakolása. Már ez is mutatja, hogy nem is volna szükséges a választási rendszer érdekében a kineve49