Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-531

Q4 531. országos ülés 1891 létesítése elő ne mozdíttassék. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tán lesznek olyanok, a kiket gondolkozóba kell ejtenie annak, a mi Pécsett történt és meglehet, hogy mi, municipalisták, a ministerelnök úrnak még köszönetet fogunk mondani, hogy ő Felségének ilyen tanácsosai szolgálni jónak látta. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezek előrebocsátása után áttérek a t. ház engedelmével magára az előttünk lévő tárgyra: a czím kérdésére. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Én a czímet nem fogadom el azért, mert nem tartom helyesnek a legislationak azt a módját, melynek ez a czím megfelel. Nem tartom helyesnek a közigazgatásnak ilyen szervezését, A megye nálunk institutio volt és daczára annak a sok csonkításnak, a melyet rajta elkövettek, kerete még most is fennáll. Most is ágy kell bánni vele, mint institutioval, nem mint octroyált alkotmánynyal. Institutiot nem kell codifikálni, ezer meg ezer szakaszszal természetes fejlődésében megakadályozni. Egy szerves lény az, melynek fejlődnie kell saját törvényeivel, meg kell állania saját lábán, meg kell élnie saját anyagából, Mindaz, a mi a megyére, mint institutiora vonatkozik, inkább jogszokásnak, mint törvénynek tekintendő. így bántak a megyével mindaddig, míg az a maga teljes erejében fennállott; és codifikálni, rendezni — mint most teszik — akkor kezelték, a mikor meg akarták rontani. (Úgy van! a szélsőbalon.) 1870. óta egy egész sorozata jött létre az ilyenrendezési törvényeknek. Organisáltak, reorganisáltak folytonosan, épen úgy, a mint szokott tenni minden hatalom, mely korlátlan intézkedik. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Annak következte hen, hogy feltétlenül támogatta a többség, a szabadelvű párt a kormányt, ez oda nőtte ki magát, hogy épen olyan korlátlan hatalommal rendelkezik, organisál és reorganisál, mint a Bachrendszer. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És mi lett ez eljárás következése? Az az állapot, a mely jelenleg a közigazgatási törvényjavaslatban előttünk áll. A sok rendezésnek, Örökös javításnak az lett a következése, hogy a mint általánosan el van ismerve, ez az állapot tűrhetetlen. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én egészen máskép gondolnám, hogy mikép kellene e tűrhetetlen állapotot jobb helyzetté változtatni. Ha azt akarjuk, hogy a megye az legyen, a miért itt annyi lelkesedéssel és oly kitartással küzdöttünk: ha azt akarjuk, hogy az rendeltetésének megfeleljen: akkor nem történhetik egyéb, mint az, a mit maga a ministerelnök úr azon kitétellel jelölt meg, hogy: restitutio in integrum. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Vissza kell állítani a régi megyét teljes hatáskörébe, a melybe természetesen nem értem Julius 15-én, szerdán. bele az utasításokat, a melyek a parlamenti kormányforma behozatala óta lehetetlenekké váltak. Az azonban kívánatos, hogy mindaz a hatáskör, a melylyel a megye 1867-től 1870-ig bírt, feltétlenül, újra visszaállítandó. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És ha ez a czél: akkor az eljárási mód nem lehet más, mint az, hogy el kell távolítani mindazt, mi által a megyei rendszer a maga eredeti minőségéből kiforgattatott és eltorzíttatott. El kell takarítani azt az egész bureaucraticus lomot, a melylyel valóságos terrorismust gyakoroltak. Elismerem, hogy a restitutio nem volna könnyű és hogy ez az Augias istállónak valóságos kitakarítása volna. Elismerem, hogy az, hogy mikép menjen végbe e kitakarítás, egyedül a czélszerűség kérdése. Ha a nemzet képes volna egy 1 oly nagyszerű felbuzdulásra, hogy ez a restitatio egyszerre történhetnék meg-, ez annál jobb volna; de kétségtelen az, hogy hosszít idő óta sok mindenféle jogviszony jött létre, a melyet a hirtelen átmenetel — meglehet — sértené. Én tehát beérném azzal, hogy ez az átmenet fokozatosan történjék; de mihelyt ki volna tűzve az irány: a rendszer logicus kifejtése magától menne. Nézetem szerint azon kellene kezdeni, hogy állíttassák vissza az, a mi az ősi önkormányzati rendszernek íquintessentiájához tartozik. El kellene törülni mindenekelőtt a közigazgatási bizottságot; (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) vissza kellene állítani a három évre, tehát az eddiginél rövidebb időközre való választást; (Helyeslés a szélsőbalon.) el kellene törülni a candidationak mostani módját; (Helyeslés a szélsőbalon.) el kellene törülni a virilismust; s végűi a mostani megyei bizottmányt szélesebb alapokra kellene fektetni és annak tagjait a mostani 600 maximum és 150 minimum helyett nagyobb számban kellene megállapítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A legeslegelső azonban nézetem szerint a közigazgatási bizottság intézményének eltörlése volna azért, mert ez vette ki a megyének valóságos sarkkövét, mebyet még az 1870. évi törvény is meghagyott s mely ebben akként van kifejezve, hogy a törvényeket és a kormánynak a törvényeken alapuló rendeleteit a törvényhatóság hajtja végre saját közegei által. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Midőn tehát a közigazgatási bizottság felállítása által elvették a közgyűléstől a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek elintézési jogát, ez a megyei önkormányzatnak épen fészkét bolygatta meg, mert ez azt tökéletesen kiforgatta a maga minőségéből. Ez tette lehetetlenné azt, hogy a tisztviselők a közgyűlés által kellőleg ellenőriztessenek. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez adott befolyást a megyei ügyek intézésére idegen elemeknek s