Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-539

226 &ä9- országos Ülés 1891. Julius 25-én, szombaton. Érmihályfalva, Érolaszi, Ér-Tarcsa, HegyközSz. Imre, Hegyköz Sz.-Miklós, Kakád, Kis-Kereki, Szent-Jobb, Alpár és Bodókő-Újfalu, FelsőCzéeze, Felső Méra, Feketehegy, Fogszabadi és Sió-Maros, Lajos-Komárom, Rém, Siófok, Jósafő, Kun-Szt.-Márton, Bánfa, Beczefa, Botyka, Büdösfa, Dencsháza, Katádfa, Kemse, Kis-Csány, Kis Peterd, Nagy-Csány, Nagy-Peterd, Nyugot-Szt.Erzsébet, Atkár, Gyöngyös-Tarján,Horth, Gyönk, Kis-Tormás, Füzes-Gyarmat, Mező-Berény, Battonya, Tisza-Sas, Csabrendek, Csikvánd, Gyömöre, Kajár-Gyepű és Bodorfa, Káptalanfa községbei, Eger városi, Karczag, Kis-Ujszállás. Búj, Kemencse, Nyir-Bogclány és Potroha közaégbeli polgároknak kérvényeit az önkormányzat, illetőleg a tisztviselők választási jogának fentarfása iránt. Hertelendy Béla, a kérvény! bizottság előadója: T. liáz! E kérvények az önkormányzatnak és a tisztviselők választási jogának fentartására irányúinak. Miután a törvényjavaslat jelenleg tárgyalás alatt van, a kérvényi bizottság javaslata az, hogy a kérvények megtekinthetés czéljából a ház irodájába letétessenek. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, mindezen kérvények megtekintés ezéljából letétetnek a ház irodájába. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bars vármegye felirata a marhasó árának leszállítása iránt. Hertelendy Béla előadó: E kérvény, mint a már előfordult hasonló kérvényekkel történt, a kérvmyi bizottság véleménye szerint a földmívelési ministernek adandó ki. (Helyeslés.) Elnök: A kérvény a ház régibb határozata értelmében kiadatik a föblmívelésügyi ministernek. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa) ; Bars vármegye felirata az E. M. K. E. sorsjegykölcsön engedélyezése iránt. Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság előadója: Hasonló kérvények már szintén fordulván elő, a bizottság véleménye szerint a kérvény a pénzügyministernek adandó ki. (He lyeslés.) Elnök: A ház korábbi határozata értelmében a kérvény kiadatik a pénzügyministernek. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa): Parajzs Mihály rittbergi, temesmegyei lakos panaszos ügyének megvizsgálása iránt. Hertelendy Béla, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Paraizs Mihály rittbergi, temesmegyei lakos örökösödési ügyében adja elő kérelmét. Édes atyj* 1851-ben h dt meg, ő kis örökségében másod magával és özvegy édes anyjával maradt. Az egy sessiós kis birtoknak egy harmada édes anyja nevére íratott, míg annak két harmada a két testvér birtokában maradt. Ebből folyólag, midőn édes anyja 1884 ben meghalt, az anyjáról hátramaradt adósságokat nem akarta fizetni, mert az nem őket terheli, csak édes anyjukat; azonban őket ez adósságért háborgatják s azért emel panaszt a képviselőházhoz, hogy orvoslást nyerjen. Panaszt emel az ottani falusi jegyző ellen is, ki oly adóssággal terhelte birtokát, melyért kötelezvényt soha sem írt alá, A kérvényi bizottság, miután meggyőződött arról, hogy a kérvény a rendes bíróság illetékességéhez tartozik és az országgyűlés nem nyúlhat bele az igazságszolgáltatás körébe, a bizottság nevében azon javaslatot terjesztem elé, hogy a kérvény visszavehetés végett a ház irodájába tétessék le. Madarász József: T. ház! Azt gondolt ím, hogy a t. előadó úr, ismertetvén a kérdés tárgyát, azt fogja ajánlani, hogy a kérvény az igazságügyi ministernek adassék ki. Én részemről legalább arra kérem a t. házat, hogy mivel az országban amúgy is általános a vélemény, hogy szegény ember nem nyerhet igazságot, méltóztassék a kérvényt az igazságügyi ministernek kiadni. Elmondom okaimat is, hogy miért. (Halljuk! Halljuk !) Midőn a kérvényező ismeretlenül hozzám fordult azzal, hogy nyújtsam be kérvényét a háznak, felkerestem és azt mondtam neki, hogy ez bíróság előtti ügy, tehát azt ajánlom, hogy ügyvéd által keressen a felsőbb bíróságoknál orvoslást. De ez az ember másodízben is hozzám jött és a>t mondt i: Uram, keresném én az igazság útját, de már olyan szegény vagyok, hogy nem találok ügyvédet sem. A mi vagyonom volt, azt oly kötelezvény fejében vették el tőlem, a melyet soha alá nem írtam. Felküldte aztán hozzám minden irományait és ott megtaláltam azon tanúvallomást, a melyben két előttemezö egyike: a jegyző, esküvel azt állítja, hogy: »nem emlékszem rá, hogy előttem írta volna alá a kötelezvényt« ; másika pedig azt mondja: »határozottan emlékszem, hogy midőn a kötelezvényt hozzám hozták, csakis édes apjának a neve volt aláírva s hogy a másik név: Paraizs Mihály nem volt a kötelezvényen.* A mikor én ezeket olvastam, azt mondtam magamban, hogy annak az embernek, a ki nem írta alá azon kötelezvényt, a melyet tigy harmadik személynek kellett aláírni, habár el is ítélte a járásbíróság, joga van igazságos jogáért feíebbezni. És mivel ez az ügy így áll s ez az ember panaszkodik, hogy: elvették, uram, mindenemet, elvették oly aláírás folytán, melyet én