Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-539

BŐSh országos ülés 1891. Julius 26-én, seombaton. 225 részéről hozzájárulok e módosításhoz és azt hiszem, hogy a bizottság részéről, melyet képviselni szerencsém van, sem fog fennakadásba ütközni, hogy a szakasz, úgy, a mint azt Thaly Kálmán t. képviselő úr proponálta, ha ő pártjának hozzájárulását szíves lesz kieszközölni, fogadttissék el. (Helyeslés jolib felöl.) A mi a 4. §-ban előforduló s általa szintén kifogásolt írmodort illeti, hogy t. i. Fehér vármegye egyik helyütt »Fejérmegyének«, másutt pedig »Fehérmegyének« ; hogy Pozsony egyszer »Posony«-nak, máskor meg Pozsonynak és hogy Mosony többfélekép van írva, én abban a nézetben vagyok, hogy a tulajdonnevek sohasem alkalmazkodnak az ortographiai szabályokhoz és hogy itt nem lehet consequentiákat felállítani, a tulajdonnevekhez nemcsak a személy-, hanem a a geographiai nevek is tartozván. Egyébiránt, t. ház, nem lehet feladatunk kötelezni a vármegyéket, hogy pl. Fehér vármegye »Fehér«-nek s ne »Fejér«-nek írja magát, ha így vagy amúgy állapította megő maga. Itt tehát fenn kell tartanunk azon hagyományos neveket, melyeket a vármegyék maguk állapítottak meg. (Helyeslés jobi felöl.) Thaly Kálmán: Engedje meg a t. ház, hogy egy pár szerény viszontészrevételt tegyek a t. előadó úr szavaira. (Halljuk! Halljuk!) Eléggé kifejtettem, hogy nekem nem feladatom javítani ez általam ügy tartalmánál, mint alakjánál fogva nem kedvelt javaslatot, de minthogy nem tudom leküzdeni az irodalmi érzéket, mely bennem van, miután többször hangsúlyoztatott nemcsak erről, hanem a t. túloldalról is, hogy lehetőleg iparkodni kell arra is, hogy a törvényjavaslatok irályilag a magyar nyelv szabályaival ne ellenkezzenek, fölszólaltam. Noha jól tudom, hogy nem lehet oly műremek e szakasz, mintha azt Arany János szerkesztette volna, mégis, azt hiszem, nem vétek képviselői kötelességem ellen, ha ilyen szempontból is felhívom a t. előadó úr figyelmét, a kinek elvégre is első sorban kötelessége a javaslatnak &z általam jelzett módon való megfésíílése. Ismétlem, írott módosítást nem adok be, csak rá akarok mutatni arra, hogy styl tekintetében is vannak bőven javítni valók. A mi pedig illeti a »Fehér« vagy »Fejér«, »Pozsony« «Poson« vagy »Mosony« vagy »Moson« szavak írását: engedelmet kérek, e vármegyék nem mindig írták úgy nevüket, mint ma. Nemzedékek szerint változtak neveik; ki tudnám mutatni, hogy pl. (Székes)- Fehérvármegyének századokon keresztül »h«-val írták nevét és nem »j«-vel, míg később jött egy főispán vagy alispán, a kinek nem tetszett a »h« és megtette a változást »j«-re és így maradt. Csak a családnevekre nézve van elfogadva KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXVI. KÖTET. a családtagoktól használt ortographia kötelező mivolta, úgy nálunk, mint másutt, pl. Angliában. Ekkép a Dezsőffyek nevét »ew«-vel, t. elnökünkét »ch«-val kell írni. De nem tartom megengedhetőnek, hogy ez a törvényhatóságok neveire is átvitessék; mert a törvényhatóságok neveinek meghatározása tekintetében az országgyűlés rendelkezik ; így Jőn pl. »Szilágymegye« Kraszna és Közép-Szolnok egyesített megyékből ; így csinált a törvényhozás »Háromszék-megyét« a Háromszék név alatt egyesűit Szepsi, Kezdi és Orbai székekhői; pedig a »Háromszék-megye« név önmagában absurdum, mert vagy szék, vagy megye. Ugyanis szék ép annyit tesz, mint vármegye. Az országgyűlés határozza meg tehát, hogy »Fehér« vagy »Fejér« legyen-e Fehérmegye neve ? A logika a magyar ortographia és magyarosság szabályai szerint úgy dictálja, hogy »Pozsony, Mosony, Soprony és Trencsény« legyen ; ne Poson, Mosón, Sopron és Trencsén. Mert »Trencsényi Csák« és nem »Trencséni Csák«. Vagy legalább is írjuk valamennyit egy elv szerint, egyformán s ne egyiket így, a másikat amúgy. Csak ezeket akartam röviden elmondani. Sok ilyesféle volna még; mert nem lehet egy kathegoria alá vonni a törvényhatóságik neveit, a melyek fölött a törvényhozás dönt a családok neveivel, a melyek felett maguk a családok jogosultak határozni. (Hehjeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A mai napirendre több tárgy is van kitűzve, azt hiszem, méltóztatik a t. ház a mai napirenden levő ezen tárgyra vonatkozó tanácskozás folytatását a kedden tartandó ülésre halasztani. (Helyeslés.) E szerint most a 24, 25 és 26-ik sorjegyzékben foglalt törvények tárgyalása következik. Első a 24. sorjegyzék. Gróf Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa): Sellye, Gilvánfa, Hernádfa, Kacsota, Kisasszonyfa, Kistelek, Magyar-Mecske, Monostor, Okorág, Ózd, Rónádfa, Sumony, SzentDienes, Szent-Grál, Szent-Iván, Szent-Lőrincz, Új-Mindszent, Dunapataj, Foktő, Szent-Benedek, Úszód, Gyöngyös-Pata, Sólymos, Ászár, Tamási, Harasztifalu, Hosszú-Pál y, Kunágota, Bana, Belezna, Nagymarton t

, Pátra, Súrd, Zákány, Topolya, Gyimóth, O-Morovicza, Tisza-Vásárhely, G-adány, Kárász, Keczel, Orosháza, Rápolt, Varsád, Jász-Ladány, Kis-Bér, Szolnok, KúnMadaras, Kún-Hegyes, Egerszög, Szin, Szögliget, Guta, Mező-Gyán, Nagy-Megyer, Oköritó. Porcsalma, Szémő, Técső, Aranyos, Halászi, Kamocsa, Peeze-Szöllős, Simontórnya, Komárom, Duna-Almás, Kéthely, O-Szőny, Medina, Egyek, Komárom, Kis-Io-mánd, Neszmély, Tárkány, Asszonyvására, Almosd, Érdiószeg, Érkesertí, 29