Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-539

218 539. orsságos ülés 18M. jnliiis 25-én, szombaton. jogokat, mindenesetre sokkal olcsóbb lenne, mint e javaslatban tervezett közigazgatás, mely a mellett, hogy jóval nagyobb 'költséget igényel, még jogainkat is elveszi. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagyon igaza van az igen t. képviselő úrnak, midőn azt mondja, hogy az érvek egyik legfontosabbika az, mely az államakarat érvényesüléséből meríttetik és bármily subtilis legyen is az a djstinetio. melyet a t. képviselő úr tegnap a kormány törvényes és nem törvényes hatalmára nézve tett, én azt mégis teljesen aláírom és beszéde egyik legkiválóbb momentumának azt tartom, midőn az eddigi általános ellenvetésektől eltérőleg a mi álláspontunk ellenében a választott tisztviselőket illetőleg azt hozza fel, hogy ezek választóikkal szemben nem lehetnek függetlenek. Azt gondolom, nemcsak én, de mindnyájan köszönettel tartozunk a t. képviselő úrnak azért, hogy ezt felhozni méltóztatott; mert most legalább tisztában vagyuok azzal, mit kell értenünk az alatt, midőn ellenünk a választott tisztviselőnek függősége vettetik fel. Azt hiszem, nem értettem rosszul a t. képviselő úr állítását, ha lígy fogtam fel, hogy a választott tisztviselő nem lehet független a járásában létező egyik vagy másik vidéki hatalmasság ellenében .és ebből foJyólag nem szolgáltathat igazságot, vagyis mint Magyarországon, sajnos, ma már általában mondani szokás, a szegény ember igazságához nem jut. Csakhogy ez nem függ sem a választástól, sem a kinevezéstől, hanem függ különösen azon szellemtől, mely időnként a kormányt áthatja és függ különösen azon, szerintem végzetes hibától, hogy megengedtetett a kormánynak az önkormányzat elnevezése alatt közvetlenül belenyúlni az egyes tisztviselők teendőibe, a helyett, hogy a kormány nagyban és egészben a törvényhatóságok teendőit ellenőrizné és a törvényhatóságokat kényszerítené a törvények végrehajtására. Ha ezen állításban van igazság, a mint hogy van is. akkor ki felelős ezért a bajért? A választási rendszer-e vagy a kormány? Majdnem minden egyes controvers eset, a mely igazságtalanul, vagy nem elég pártatlansággal ítéltetik meg, végeldöntésében a kormányhoz jut és sajnosán kell megvallani, nagyon ritka eset, midőn a szegény embernek igazsága a hatalmasságok ellenében a ministeriumnál is érvényre jut. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De még furcsább a választási rendszert okozni ezen, visszásságért. A t. képviselő úr azt mondta: »Ezen egészségtelen függés lefelé, complicalva van, egy nem kevésbbé egészségtelen függéssel felfelé és az az egészségtelen függés felfelé idézte elő azt, hogy a mai rendszer mellett a bajok ama másik sorozata is előállt és míg ez a tisztviselői szervezet nem volt alkalmas eszköz arra, hogy az igazi állami akaratot végrehajtsa, addig a kormánynak az állami akaratban nem gyökerező, sőt ezzel ellentétes hatalmi czéljai dédelgetésére és ápolására igenis alkalmas«. Hogyha a kormányhatalom oly sulylyal nehezedhetik a tisztviselőkre, hogy a kormánynak ily irányú rendelkezései is végrehajtatnak, nem értem, hogyan lehet az, hogy a kormány rendelkezései csupán akkor maradjanak végrehajtatlanúl, midőn azok a törvény pártatlan végrehajtására vonatkoznak. Csakugyan annyira perversu-s volna Magyarország tisztikara, hogy csak akkor nem hajtaná végre a kormány rendeleteit, midőn azok igazságos, pártatlan végrehajtást kívánnak ? Ezt, úgy hiszem, a t. államtitkár úr sem fogja elismerni. Én előttem teljesen képzelhetetlen és teljesen lehetetlennek tartom, hogy akkor, midőn a kormányhatalom túltengésben van, mert kétségtelenül túltengésben van s ha nyomása által törvénytelen lépések megtételére is kényszerítheti a tisztviselőket, az állam akaratát csak akkor ne érvényesíthetné, midőn ezen akaratnak törvényes hatáskörében akar érvényt szerezni. Engem az igen t. képviselő úr tegnapi beszédjében legjobban meglepett az, hogy az államosítási elvnek ilyen kivitelét saját maga is nagyban és egészben elítélvén s szükségesnek tartván annak bizonyos garantiákkal való ellátását: mégis megnyugszik a kormány puszta ígéretében, mert hiszi, hogy e^en ígéret meg is fog tartatni. Én úgy vagyok meggyőződve, hogy akkor, mikor institutiok létesítéséről van szó, az államférfiú szótárában e szónak: hit, helybe egyáltalában nem lehet; mert tegyük fel, hogy e törvényjavaslat törvénynyé válik, a nélkül, hogy a garantialis törvények élefbelépjenek : mit fog használni ennek a sanyargatott országnak az, hogy mi azt hittük, hogy a kormány be fogja nyújtani azon javaslatokat, a melyeket azután nem nyújtott be ? De ha az igen t. képviselő úrnak és azoknak is, kik e javaslatot elvileg pártolják, joguk is van ahhoz, hogy a garantiáknak többé vagy kevésbbé helyes voltát azon hitükre, azon bizalomra alapítsák, melylyel a kormány iránt viseltetnek: nekünk jogunk van különösen azon izelíto után, melyet az igen t. igazságügyminister úr a curiai bíráskodásról szóló törvényben nekünk nyújtott, hogy bizalommal ne viseltessünk és azon garantiak megvalósulásában nagyon, de nagyon kételkedjünk. Azt hiszem, hogy először történt a magyar törvényhozás termében és elég sajnos, hogy egyetlen egyszer is megtörtént, midőn az etetés-itatás és megvesztegetésnek úgyszólván a ministeri székből szószólója támad. Törvények tán mégis csak azért alkottatnak, hogy ha egy