Képviselőházi napló, 1887. XXVI. kötet • 1891. julius 14–augusztus 17.
Ülésnapok - 1887-534
| Q4 &S4. országos ülés 1891. Julius IS-án. szomlbatoii. vonuljon vissza. (Egy hang a szélsőbalon: Örökre!) Vagy azt kellett volna tenni — s nézetem szerint, ez lett volna a legparlamentarisabb és leghelyesebb — akár akart ő, akár nem, az opposiíio padjaira kellett volna őt kergetni. (Derültség a szélsőbalon.) Thaly Kálmán: Isten mentsen! Ide mihozzánk ne jöjjön! (Derültség a szélsőbalon.) Vállyi Árpád: Ezen elkövetett vétségek gyümölcseit kénytelen most a t. ministerelnök úr élvezni. De hát én azt hiszem, hogy még nincs minden elveszve. A t. ministerelnök úr, a jelenlegi, ránézve bizonyára kellemetlen situatioból még tölb kivezető utat találhat. Például, hogy csak egyet említsek, vonja vissza a törvényjavaslatot (Úgy van! Úgy van! Tetszés a szélsőbalon.) és csapja ezen egész dolognak az ódiumát a mérsékelt ellenzék nyakába, (Élénk derültség.) azt mondván, hogy t. barátaim, ti folytonosan sürgettétek ezt a közigazgatási reformot, én előre tudtam és féltem attól, hogy ti ezért, ha nem állok elő vele gyorsan, mindig hevesebben és hevesebben fogtok támadni. Én, hogy ezt elkerüljem, siettettem a dolgot, az pedig régi igazság, hogy »hamar munka ritkán jó«, (Igaz! Igaz! a szélsőbalon.) ez bizony valami jól nem sikerült, de ennek oka nem én vagyok, hanem ti vagytok. De akár én vagyok, akár ti vagytok, legokosabb lesz, ismerjük el mindketten, hogy ennél bizony lehet jobb törvényjavaslatot csináltatni, ez alatt az országgyűlés alatt hagyjunk ennek a dolognak békét. (Helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) Azonban, lm ez az át a t. ministerelnök úrnak nem tetszik, választhat más utakat is. Én egyáltalán nem érzem magamat feljogosítva neki e tekintetben tanácsokat osztogatni, miután azt hiszem, azokra szüksége nincsen is. Talál ő nálamnál jóakaróbb barátokat az ő saját pártjának sorában is, ha kissé megbírálja őket és különböztetni fog tudni, hogy kik az igazi barátok és kik azok, a kik csak tettetik magukat igazi barátoknak. Ezekre hallgatva; velük conferálva és egyetértve mindenesetre több módját megtalálhatja a kibontakozásnak. Egy azonban erre okvetetlenül szükséges és ez az, hogy az országgyűlést bocsássa haza s a részletes tárgyalást halaszsza el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Végre is ne méltóztassék feladni: »qui habét tempus, habét vitám.« (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Az azonban tökéletesen bizonyos, hogy makacssággal minket a t. ministerelnök úr legyőzni nem fog. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ha itt még sokáig tovább fogjuk egymást kínozni, meg fog bukni a t. ministerelnök úr is, meg fog bukni az egész t. képviselőház is. {Igaz! Igaz! a szélsőbalon.) Mert ha végletekig visfszük a dolgot, ennek az én igénytelen nézetem szerint más befejezése nem lehet, mint hogy megbízóink elé leszünk kénytelenek lépni mind a ketten. Csakhogy egy nagy különbség lesz köztünk. A t. ministerelnök úr csüggedten, lehajolt fővel fog az ő megbízója, a korona elé léphetni; (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) mi pedig teljes lelkesedéssel, emelt fővel fogunk a mi megbízóink, t. választóink elé állhatni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Nem fogadom el a czímet. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbalon.) Elnök : Minthogy az igazságügyminister úr előterjeszteni kívánja azon törvényjavaslatot, melyet a múltkor jelzett volt és azonkívül még a mai ülésre a kérvények két sorjegyzéke is ki van tűzve tárgyalásra, de interpellatio is van bejelentve, azt hiszem,méltóztatik a t. ház beleegyezni abba, hogy a szőnyegen lévő tárgy fölötti tárgyalás folytatása a kedden délelőtt tiz órakor tartandó ülésre tűzessék ki. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kimondom, most pedig arra kérem a t. házat, méltóztassék az igazságügyminister úr előterjesztését meghallgatni. Szilágyi Dezső igazságügyminister: (Halljuk! Halljuk!) Midőn az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot] a ( t. háznak előterjeszteném,engedelmet kérek a t. háztól arra, hogy nem ugyan a szabályok rendeletétől, hanem mégis az utóbbi időben általán követett szokástól eltérjek annyiban, a mennyiben szándékozom ezen törvényjavaslat előterjesztésekor annak vezérelveit és lényeges tartalmát is előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Óhajtanám ezt tenni különösen abból az okból, hogy már most megkönnyítsem azt, hogy ezen törvényjavaslat felett, a mely leglényegesebb részeiben a ház jogáról intézkedik, a t. ház annak egészében és egyes részleteiben való teljes megértése mellettbölcsesége szerint határozzon. Nem az első alkalom ez, t. ház, hogy a képviselőválasztások feletti bíráskodás kérdésében a" ház elé törvényjavaslat terjesztetett. 1875-ben adatott be az 1874 : XXXIII. tcz. 89. szakaszának megfelelőleg egy törvényjavaslat, a mely akkor a ház többségének helyeslését nem nyerte meg. Egy másik törvényjavaslat, a mely azonban, ha nem csalódom, szó szerinti szerkezetében is egészen azonos volt azzal, a mely 1875-ben a ház igazságügyi bizottságától kikerült, a nyolczvanas évek elején került előterjesztésre és a ház tetszését hasonlóképen nem nyerhette meg. Midőn most a kormány ígéretének megfelelően az országgyűlési választások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot a kormány
