Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-529

456 629. országos illés 1891. Julius 18-ÄD, hétfőn. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elég baj, t. ház, az, hogy az egykori erdélyi részekben az absolut korszakból fenmaradt osztrák polgári törvénykönyv és sajtótörvény a mai napig fennáll. Vessünk a különbségnek legalább egyelőre az által véget, hogy a szükség nélkül fentartott különböző választási törvény egyformává tétessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De kibővíteni óhajtjuk a választási képességet még a 48/49-iki honvédeknek bevonásával. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azok, a kik a hazáért véreztek, kiknek jó részt köszönhetjük, hogy az alkotmány úgy, a hogy helyreállíttatott és mi e képviselőházban az ország üjryei felett tanácskozhatunk; azok, kik a csatatéren megsérültek, csonkán, bénán és jórészt szegénységben töltik utolsó napjaikat, megérdemlik legalább azon elismerést a törvényhozás részéről, hogy a választói jog birtokába jussanak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Az 1874-iki törvény magában foglal ugyan részletes intézkedéseket a központi választmány megalakításától egészen a választásig és a szavazás , befejezéséig, mindazonáltal ezen törvényben a tapasztalás szerint mutatkoznak némely hézagok, némely hiányok, melyek pótlást igényelnek, nem is szólva azon visszaélésekről, melyeket a fennálló törvény daczára úgy a választási mozgalom, mint a választások ténye alatt észlelünk A t, ministerelnök úr, ha a hírlapi közlemények hitelesen adták vissza az ő nyilatkozatát, a szabadelvű körben indítványomra vonatkozólag úgy nyilatkozott, hogy ennek tárgyalásra kitűzése azért szüségtelen, minthogy a cnriai bíráskodásról a ház asztalára leteendő törvényjavaslatban gondoskodva lesz mindazon intézkedésekről, melyeknek törvénybe iktatása szükségesnek bizonyul. Nem ismerem a törvényjavaslatot, a mely a cnriai bíráskodásról vitás választási ügyekben szól és legközelebb be fog nyújtatni. De megvallom, kötve hiszem, hogy abban mindazon intézkedések benne foglaltassanak, a melyek az 1874-iki törvénynek revisioja „szempontjából szükségesek. Nem fognak különösen azon elvek alapján benne intézkedések foglaltatni, a melyeket csak az imént is, mint szükségeseket, felemlíteni szerencsém volt. Ennélfogva bármilyen terjedelmes, kimerítő és alapos legyen is az ígért törvényjavaslat, az 1874-iki törvény revisiojának szükségessége továbbra is fenmarad. Végre, t. ház, mi azt kívánjuk, hogy a választásoknál titkos szavazás hozassék be. (Helyeslés a szélsöbakn.) Nem ámítom ugyan magam azzal, hogy. ennek életbeléptetésével mindazon visszaélések rögtön meg fognak szűnni, melyeket eddig szomorúan tapasztalni alkalmunk volt; mindazonáltal -nem szenved kétséget, hogy úgy a vesztegetések, mint a hivatalos nyomás jórészt csökkenni fog, ha megszűnni nem fog is, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) a mi pedig ágy a közerkölcsiség, mint a képviselőház függetlenségének szempontjából lényegeB és kívánatos. (Igaz! Ügy van! a szélsőbalon.) Én nem ismerek, t. ház, Európában államot, melyben nyilvános szavazás folyna. Minden állam, a hol képviselő-választás történik, azt titkos szavazás útján ejti meg. Hiába mondják azt, hogy a titkos szavazás kétszínűvé teszi a polgárokat, hogy az megrontja a nemzet férfias jellemét. Én elismerem, hogy a polgári báTörság nagyobb mértéke nyilvánul a nyilvános szavazásban, mint ha az titkosan történnék; de ily nagyobb politikai függetlenséggel, sajnos, az ország polgárainak csak egy kis része bír. A legnagyobb része bizonyos függésben áll, ha nem is a hatalomtól, azoktól, a kiktől az ő kenyérkeresetük függ. Hogyan kívánjuk, t. ház, hogy nagyobb függetlenséggel, nagyobb politikai báTörsággal bírjanak azon szegény földmívesek, a kik feles, vagy harmados földet bírnak az uradalomtól, azon iparosok, a kik a gazdag és az ő véleményükkel nem egyező urak számára dolgoznak, vagy azon kereskedők, kiknek vevői az aristokratiához tartoznak, bár más politikai színezetűek, mint ők maguk; hogyan kívánhatjuk — mondom — hogy ők nagyobb függetlenséggel rendelkezzenek, mint magunk ; holott mi is, mikor választásról van szó, mindig a titkos szavazáshoz folyamodunk, pedig nekünk már rendeltetésünknél, tisztünknél fogva nyiltan ki kell fejeznünk pártállásunkat; mindamellett, ismétlem, nehogy a személyeket illetőleg feszélyezve legyünk, mikor választásról van szó, titkos szavazással szoktunk élni. Azon okoknál fogva tehát, a melyeket röviden elősorolni bátor voltam, arra kérem a t. házat, arra kérem különösen a t. többséget, a mely szabadelvűnek nevezi magát, hogy ezen, mindenesetre a szabadelvűség által követelt indítványnak tárgyalását elrendelni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gróf Szapáry Gyula ministerelnök: T. képviselőház! A tett indítványt természeténél fogva kénytelen vagyok két részre osztani. (Halljuk! Halljuk!) Egyik vonatkozik a curiai bíráskodásról szóló törvényjavaslat benyújtására és a választási szabadságot biztosító intézkedésekre, másik része pedig vonatkozik az 1874 : XXXIII. tczikk gyökeres megváltoztatására, mind az eljárásra, mind a választói jogosultságra nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Az elsőről, a curiai bíráskodásra vonatkozóról bátor voltam már a múlt alkalommal kijelenteni, hogy az erről szóló törvényjavaslatot