Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-529
529. országos ülés 1891. Julius 13-án, hétfőn. 449 bői egy hajszálnyit sem fogunk engedni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pártolom b. Prónay Dezső t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: György Endre képviselő úr kíván szólni. György Endre: T. ház! (Halljuk!Halljuk!) Azon indokok, a melyek a házban elhangzottak, teljesen meggyőztek engem s teljesen aláírom gr. Ápponyi Albert t. képviselőtársam argumentatioját. A mai szavazásnak az volt az eredménye, hogy az eddigi választási rendszer helyett a kinevezési rendszei mellett nyilatkozott a képviselőház többsége és ezen többséggel a t. kormány teljesen meg lehet elégedve. A kérdés azonban, a mely előttünk áll, nemcsak ezen principialis kérdés eldöntése, hanem egyszóval a közigazgatás rendezése. Már most, a kik azon az elvi alapon állnak, a mely a mai szavazás által győzött, mint az igen t. képviselő úr is, teljes, hogy úgy mondjam, vak bizalommal nézhetnek a bemutatni ígért, de be nem mutatott javaslatok elé. Ezen garantialia javaslatok objectiv szempontból, ha megnyugtatást adnak azoknak, a kik a kinevezésnek barátai, meggyőződésem szerint feltétlenül szükségesek azoknak megnyugtatására, a kik a kinevezési rendszernek elvileg sem barátai. És hogy objectiv szempontból így áll a dolog, ennek igazolására bátor vagyok azon beismerésekre hivatkozni, a melyek az igen t. ministerelnök és az igen t. igazságügyminister úr nyilatkozataiban foglaltatnak. Én egészen eltekintek attól, hogy a részletes tárgyalás alkalmával egyes kérdések kidomborítása és egész horderejűkben való méltatása mégis behatóbb tanulmányozást és sokkal több combinatiot igényel, mint a minő ily gyors tárgyalásnál lehetséges volna és ezért el akarok tekinteni az objectiv szempontoktól is, mert a kérdést — a megnyugtatás kérdését értem — olyannak tartom, a mely eddigi tapasztalatokból és a sajtó útján közhírré bocsátott dolgokból következtethetőleg igen alkalmas a képviselőház méltóságával össze nem egyeztethető tárgyalási inodort, szenvedélyeskedést provoeálni a ház minden oldalán és én azt tartom, hogy oly komoly kérdésnek tárgyalásában, mint a milyen a közigazgatásnak teljes vonalon való reformálása, a szenvedélyesség kizárása a lehető legnagyobb szükség és mivel én azt látom, hogy a szenvedélyesség kizárása a jelen stádiumban csak úgy lehetséges, mint az gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam indítványában foglaltatik, én ahhoz hozzájárulok. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXV. KÖTET. Nagy István jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. ház! Miután a napirendre vonatkozó kérdés tárgyában azon nézet érvei, a mely nézet mellé én is csatlakozom, a lehetőleg kimerítettek, felszólalásom nagyon rövid lehet és felszólalásom egyik czélja az, hogy kérjem a t. cabinetet és a t. házat arra, hogy ne határozzon ma e tárgyban. Súlyt fektetek erre azért, mert még a látszatát is kerülni óhajtanám annak, hogy a többség soraiban aggodalom támadjon az iránt, hogy az ellenzéki oldalról jövő indítvány előtt volt kénytelen meghajolni. Én óhajtom, hogy e kérdésben a t. eabinet és a t. többség előbb tanácskozzék és úgy jöj jön egy indítványnyal a ház elé. Minthogy pedig ez talán még ma nem lehet, azért kérem, hogy e kérdés eldöntése legalább holnapra halasztassék. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez az indítványom, a melyet a napirendre vonatkozólag teszek. A másik indítványom a következő. Méltóztattuk a lefolyt 42 vagy nem tudom hány napi vita folyamán meggyőződést szerezni arról, hogy nekünk ezen törvényjavaslatra nézve igazán őszinte, komoly és mély aggodalmaink vannak. Ha a t. eabinet és a t. többség most azt parancsolná ránk, hogy minden pihenés nélkül mindjárt hozzá fogjunk a részletes tárgyaláshoz, ezen aggodalmaink még növekedni, még súlyosbodni fognak. (Úgy van! a szélsőbalon.) Mert azt kellene látnunk, vagy legalább azt lehetne látnunk, hogy a t többség a rekkenő nyár melege alatt és ezt felhasználva és a munka siettetését és sürgetését is felhasználva, talán nem akar nekünk elég időt és módot nyújtani arra, hogy mi jól megfontolva és semmi által meg nem gyengült physikai erővel és ügybuzgósággal tárgyaljuk a törvényjavaslatot. Hiszen, t. ház, a közigazgatási bizottság, a melynek csak 22 vagy 24 tagja van s a melynek tagjai közül ezen aggodalmainkban alig három képviselőtársam osztozkodott, e törvényjavaslatot márczius, április és május havában több mint két hónapon át tárgyalta és tartotta szükségesnek tárgyalni sok komoly indok mellett; de főleg azon indoknál fogva is, mert az egyes részletekre nézve minduntalan a kormányelnök úrhoz, vagy a kormány mág tagjához kellett felvilágosításért, és megnyugtatásért folyamodni, hogy azok minő alakot nyerjenek, tekintettel a még nem ismert törvényjavaslatra. Már most, ha a közigazgatási bizottságnak 24 tagja szükségesnek tartotta, hogy minden lépten-nyomon külön megnyugtatást szerezzen a eabinettől: mennyivel szükségesebb, mennyivel kikerülhetlenebb, hogy akkor, mikor e háznak 99 tagját 57