Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-529

529. országos ülés 1891. Julius 13-án, hétfőn. 449 bői egy hajszálnyit sem fogunk engedni. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Pártolom b. Prónay Dezső t. képviselőtár­sam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: György Endre képviselő úr kíván szólni. György Endre: T. ház! (Halljuk!Halljuk!) Azon indokok, a melyek a házban elhangzottak, teljesen meggyőztek engem s teljesen aláírom gr. Ápponyi Albert t. képviselőtársam argumen­tatioját. A mai szavazásnak az volt az eredménye, hogy az eddigi választási rendszer helyett a kinevezési rendszei mellett nyilatkozott a kép­viselőház többsége és ezen többséggel a t. kor­mány teljesen meg lehet elégedve. A kérdés azonban, a mely előttünk áll, nemcsak ezen principialis kérdés eldöntése, hanem egyszóval a közigazgatás rendezése. Már most, a kik azon az elvi alapon áll­nak, a mely a mai szavazás által győzött, mint az igen t. képviselő úr is, teljes, hogy úgy mondjam, vak bizalommal nézhetnek a bemutatni ígért, de be nem mutatott javaslatok elé. Ezen garantialia javaslatok objectiv szem­pontból, ha megnyugtatást adnak azoknak, a kik a kinevezésnek barátai, meggyőződésem szerint feltétlenül szükségesek azoknak megnyugtatására, a kik a kinevezési rendszernek elvileg sem barátai. És hogy objectiv szempontból így áll a dolog, ennek igazolására bátor vagyok azon beismerésekre hivatkozni, a melyek az igen t. ministerelnök és az igen t. igazságügyminister úr nyilatkozataiban foglaltatnak. Én egészen eltekintek attól, hogy a rész­letes tárgyalás alkalmával egyes kérdések kidom­borítása és egész horderejűkben való méltatása mégis behatóbb tanulmányozást és sokkal több combinatiot igényel, mint a minő ily gyors tár­gyalásnál lehetséges volna és ezért el akarok tekinteni az objectiv szempontoktól is, mert a kérdést — a megnyugtatás kérdését értem — olyannak tartom, a mely eddigi tapasztalatokból és a sajtó útján közhírré bocsátott dolgokból következtethetőleg igen alkalmas a képviselőház méltóságával össze nem egyeztethető tárgyalási inodort, szenvedélyeskedést provoeálni a ház minden oldalán és én azt tartom, hogy oly ko­moly kérdésnek tárgyalásában, mint a milyen a közigazgatásnak teljes vonalon való reformálása, a szenvedélyesség kizárása a lehető legnagyobb szükség és mivel én azt látom, hogy a szen­vedélyesség kizárása a jelen stádiumban csak úgy lehetséges, mint az gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam indítványában foglaltatik, én ahhoz hozzájárulok. (Helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XXV. KÖTET. Nagy István jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. ház! Miután a napi­rendre vonatkozó kérdés tárgyában azon nézet érvei, a mely nézet mellé én is csatlakozom, a lehetőleg kimerítettek, felszólalásom nagyon rövid lehet és felszólalásom egyik czélja az, hogy kérjem a t. cabinetet és a t. házat arra, hogy ne határozzon ma e tárgyban. Súlyt fek­tetek erre azért, mert még a látszatát is kerülni óhajtanám annak, hogy a többség soraiban aggo­dalom támadjon az iránt, hogy az ellenzéki oldal­ról jövő indítvány előtt volt kénytelen meg­hajolni. Én óhajtom, hogy e kérdésben a t. eabinet és a t. többség előbb tanácskozzék és úgy jöj jön egy indítványnyal a ház elé. Minthogy pedig ez talán még ma nem lehet, azért kérem, hogy e kérdés eldöntése legalább holnapra halasztas­sék. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez az indítványom, a melyet a napirendre vonatkozólag teszek. A másik indítványom a következő. Méltóz­tattuk a lefolyt 42 vagy nem tudom hány napi vita folyamán meggyőződést szerezni arról, hogy nekünk ezen törvényjavaslatra nézve igazán őszinte, komoly és mély aggodalmaink vannak. Ha a t. eabinet és a t. többség most azt parancsolná ránk, hogy minden pihenés nélkül mindjárt hozzá fogjunk a részletes tárgyaláshoz, ezen aggodalmaink még növekedni, még súlyos­bodni fognak. (Úgy van! a szélsőbalon.) Mert azt kellene látnunk, vagy legalább azt lehetne lát­nunk, hogy a t többség a rekkenő nyár melege alatt és ezt felhasználva és a munka siettetését és sürgetését is felhasználva, talán nem akar nekünk elég időt és módot nyújtani arra, hogy mi jól megfontolva és semmi által meg nem gyengült physikai erővel és ügybuzgósággal tár­gyaljuk a törvényjavaslatot. Hiszen, t. ház, a közigazgatási bizottság, a melynek csak 22 vagy 24 tagja van s a melynek tagjai közül ezen aggodalmainkban alig három képviselőtársam osztozkodott, e törvény­javaslatot márczius, április és május havában több mint két hónapon át tárgyalta és tartotta szükségesnek tárgyalni sok komoly indok mel­lett; de főleg azon indoknál fogva is, mert az egyes részletekre nézve minduntalan a kormány­elnök úrhoz, vagy a kormány mág tagjához kellett felvilágosításért, és megnyugtatásért folya­modni, hogy azok minő alakot nyerjenek, tekin­tettel a még nem ismert törvényjavaslatra. Már most, ha a közigazgatási bizottságnak 24 tagja szükségesnek tartotta, hogy minden lépten-nyo­mon külön megnyugtatást szerezzen a eabinet­től: mennyivel szükségesebb, mennyivel kikerül­hetlenebb, hogy akkor, mikor e háznak 99 tagját 57

Next

/
Thumbnails
Contents