Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-529
529. országos ülés 1891. Julius 18-flu, hétfőn. 447 venni és azok felett ugyanazon tárgyilagossággal határozni, a mely tárgyilagos megfontolás forrásából eredtek azok. (Halljuk! Halljuk!) % T. ház! Az, a mit én a kormány helyzetében jelenleg tennék és az, a mit én a kormánynak ajánlanék, következő. (Halljuk! Halljuk!) A házat engedné mostan rendes nyári szünetére menni|; (Helyeslés a bal- és szélső bal oldalon.) és ezt a szünidőt használja fel arra, hogy mikor a ház újból találkozik, a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) és egy helyes alapokra fektetett fegyelmi törvényjavaslatot íerjeszszen elő, (Elénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) nem is beszélve a euriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatról, mely a ministerelnök urnak minapi nyilatkozata szerint úgy is kész. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Csütörtökig be lesz adva! Gr. Apponyi Albert: Ez, t. ház, azt hiszem, hogy nem két hónapot, de ennél sokkai több időt ér meg ezen lépések megtétele a kormány részéről a reform létrejövetelének érdekében. (Heh/es 7 és a bal- és szélsőbalon.) Néhány nap előtt, midőn felszólaltam, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) bátor voltam azt mondani, hogy egyik legmelegebb óhajtásom az volna, hogy ez a reform minél szélesebb köröknek megnyugtatásával jöjjön létre. A t. kormány az imént lefolyt szavazás által igen nagy és az én felfogásom szerint megérdemlett győzelmet vívott ki, a szokásosnál nagyobb többséggel fogadta el a ház a kormánynak törvényjavaslatát és ezzel a kormány által contemplált reform elvi irányzatához hozzájárul. Ilyen eredmény után, ilyen erős positioban szó sem lehetne arról, hogy a gyengeségnek még csak színét is viselné magán az, ha a kormány a tárgyalásoknak szokásos módját követvén, bizonyos hetekig tartó nyári szünetet engedve; és még kevésbbé volna a gyengeségnek jele, hanem csak a mély államférfiúi belátásnak jele volna az, ha a kormány arra törekednék, hogy lehetőleg mindenkit lefegyverezzen, hogy azokat a kételyeket is, a melyeket nem én táplálok, de a melyeket sokan táplálnak, tények által dementálja és hogy — a mi lehetséges — a jövő őszre mindazok a javaslatok készen volnának a ház előtt, a melyek, ha készen állanak a közönség előtt, én azt hiszem, hogy komoly ellenállás a tervbe vett reformmű ellen továbbra is nem lesz lehető. (Helyeslés a baloldalon.) Nem akarok félreértetni, t. képviselőház. Ha a t. kormány és a t. ház másra határozza el magát, (Halljuk! Halljuk!) ha az én tanácsom és az én véleményem ellenére a tárgyalásoknak folytatására határozza el magát, ez az én magamtartásán változtatni mit sem fog. (Élénk helyeslés jobb felől.) Én akkor is loyalisan és utógoudolat nélkül támogatni fogom a reformmíínek keresztülvitelét és vezérelni fog engem és elvbarátaimat is további eljárásunkban az, hogy azon lehetőleg javítsunk, de annak meghiúsítására irányuló eljárásokat semmiképen elő ne mozdítsunk, (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Épen ebből kifolyólag kötelességem a t. kormányt arra figyelmeztetni, hogy a megkezdett reformmű sikerének biztosítására nincs jobb út, mint az: lefegyverezni minden aggályt, eloszlatni minden kételyt és azután vagy győzelmesen — a miben én nem kételkedem — keresztülvinni ily feltételek mellett e reformjavaslatot ezen országgyűlésen ; vagy ha akkor sem sikerűi : a választoközönség elé oly óriási erkölcsi fölénynyel lépni, a mely erkölcsi fölény többet ér, mint az, hogyha a kormánynak jelenlegi taktikája talán mégis tényleges sikert ér el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezen szempontokból kérem a t. kormányt és kérem a t. házat, méltóztassék magának a reformnak érdekében azon eszméhez hozzájárulni, a melyet b. Prónay Dezső t. képviselőtársam indítványa magában foglal. (Zajos helyeslés a balés szélső baloldalon.) Elnök: Helfy Ignácz képviselő úr kíván szólni. Helfy Ignácz: T. képviselőház! (Halljuk!) Nem tudom, vájjon a most hallott concilians szavak után, a melyeket a t. mérsékelt ellenzék oldaláról gr. Apponyi Albert t. képviselő úr felhozott, a t kormány most is ragaszkodik-e azon elhatározáshoz, a melyet a t. ministerelnök úr az imént jelzett; mert ha a t. kormány azon indokok alapján, a melyeket gróf Apponyi Albert t. képviselő úr igen helyesen felhozott, netán hajlandó elállni előbbi szándékától: akkor nekem e perezben alig lehet szavain. Minthogy azonban a t. kormányelnök úr hallgat, engedje meg a t. ház, hogy röviden a magam részéről is hozzászóljak a kérdéshez; (Halljuk! Halljuk!) mert valljuk meg őszintén,™" most a napirend kérdése nem oly közönsége^ kérdés, mint az máskor lenni szokott, a mikor tisztán csak a napirendről van szó. Ez alkalommal a napirend kérdése tulajdonképen a parlamenti helyzetnek kérdése. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ebben van a kérdésnek csomója. Ha a t. kormány e kérdést okosan oldja meg: akkor talán czélját okosabban, jobban és talán az országra nézve is üdvösebb alakban érheti el. ellenkező esetben sem én, sem ö nem tudhatjuk, hogy a hareznak végeredménye mi lesz. (Úgvan! a szélső baloldalon.) Azon indokok közül, t. ház, a melyeket gr Apponyi Albert t. képviselő úr az imént elő/* sorolt, előttem leginkább az bír nyomatékkal
