Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1887-522
632. országos ülés 1891. Julius 4-én, szombaton. 267 nagy különbség az, ha csak ideiglenesen vannak oda áttéve és így csak időveszteség az ottlétei, a mely alatt ők megszakítják a szellemi közösséget, melyben a honvédségi intézménynyel vannak és a mely alatt ők a közös hadsereg szellemének impregnatioja alá helyeztetnek. De ha állandóan ott maradnak, mit jelent az? Azt, hogy a honvédség a maga legénységét és tisztikarát saját erejéből kiképezze és a mikor valaki ezredesi rangra emelkedik, a mikor a kitűnő férfiak sorába lépett, akkor a hözös hadsereg tiszti karának táplálására fordítják Őket. (Helyeslés. Úgy van!a szélső baloldalon.) De a minister úr bizonyosan azt is fogja erre válaszolni, hogy a honvédségnél hiányzanak a technikai csapatok, hiányzik a harmadik fegyvernem, a tüzérség és azért a tüzérséggel Való bánásmódot és használatot technikailag a manővereken és a csatatéren nem fogják eléggé birni a honvédezredesek. Erre azt felelem, hogy ott, a hol a honvédség nagyobb mértékben igénybe vétetik, a hadgyakorlatoknál, az ma is a közös hadsereggel együtt történik és kiképzést nyernek a honvédtisztek. De a helyett, hogy a honvédségi intézmény által előállított és nevelt magasabb katonai képzettségű egyéneket a közös hadseregbe utaljuk át és azoknak ajándékozzuk őket, mikor mi tőlük csak azokat kapjuk, a kik onnan elkívánkoznak; akkor a mieinket oda utaljuk, a kik oda nem akarnak menni: ez annyit tesz, mint a honvédségi intézményt megfosztani önállóságától és mivel nem lehet az egészet nagy tömegben oda beolvasztani, hát tiszti karában kell azt oda bevinni. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) A mely pillanatban a vezérletre utalt tisztek azt fogják látni, hogy életpályájuk vége nem a honvédségi intézményben van, nem abban kell élniök, halniok, hanem lesz egy másik hadsereg, mely képességüket meg fogja becsülni és megítéli képzettségüket: akkor nem a hazának, a honvédségi intézménynek, hanem a közös hadseregnek lesznek kész szolgái és szentök mindig arra fog kacsintani, hogy a, közös hadseregben lévő intéző köröknek és hatalmasságoknak tetszenek-e az ő tetteik, nem tartják-e őket túlságosan magyar érzelmiteknek. (Zajos helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A minister úrnak ezen eljárása — tudva vagy nem tudva — nem egyéb, mint a honvédségiintézménynek megalázása, a közös hadseregnek alája rendelése. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) Mert mit jelentsen az, hogy valaki magasabb képzettséget csak a közös hadseregben érhessen el. Ki van a, honvédségről mondva, hogy a magasabb képzettség megszerzésére nem alkalmas testület 1 (Mozgás a szélsőbalon.) Ha nincs a honvédelmi minister árnak elegendő tisztje, miért utasítja vissza s miért szavaztatja le a magyar katonai tiszti akadémiát? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Akkor ne jöjjön ide panaszkodni, hogy nincs elegendő tisztje s hogy a közös hadseregből kell azokat a honvédséghez áthelyezni, hanem tessék a honvédség számára azokat a tiszteket a nemzettői kérni s őket a magyar tiszti akadémiában felnevelni. {Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) De, t. ház, én a minister úr válaszát nem csak ezért nem veszem tudomásul, hanem azért sem, mert mint honvédelmi minister nemcsak hogy azon kötelességét nem teljesíti, hogy a nemzetnek a honvédségben lüktető szellemét a nemzet azon eszményét, azon szeretetét, melyet a honvédséghez fűz, megőrizze, hanem e helyett folyton arra törekszik, hogy a nemzetet a honvédségtől mindjobban elidegenítse és hogy a honvédségnek és honvédtisztikarnak emberfeletti munkássága által kivívott sikerét megsemmisítse, (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) mert a honvédtiszteknek — meg kell vallanunk őszintén — 30—40%-a túlterheltetés miatt szolgálat közben 40—50 éves korában nyomorékká válik s elpusztul. S ugyanakkor az a tisztikar, mely azért, hogy nemzeti becsületét és a honvédségnek jó hírét emelje, csupa hazafias ambitioból, hogy rövid idő alatt is ugyanolyan katonákat neveljen, hogy felséges urunk és királyunk őket megdicsérhesse s hogy őket a közös hadsereggel egy sorba állíthassák és úgy, miut önök is az ordre de bataille-ban, a honvédséget a közös hadsereggel egy sorba állítottuk s megbecsülték és megtisztelték azzal, hogy a honvédség olyan intézmény legyen, a melyben a tisztikarnak élni-halni kell, s midőn a magasabb honvédtisztek tábornoki rangra emeltettek, akkoriban meghagyták Őket a honvédség körében és így a magasabb parancsnokló tisztek is azon intézménynek voltak termései és midőn egész szeretetükkel, egész ragaszkodásukkal csekély kivétellel folyton ez intézmény fejlesztésén voltak és a nemzeti önérzetet, ambitiót a legénységben, de főleg a tisztikarban igyekeztek fejleszteni; most a minister úr felemeli balgatagon kezét és a nemes ambitiót azzal akarja megtörni, hogy kimondja, hogy csak egy másik intézményben, boldogulhatnak, a melylyel pedig versenyezni kívántak és ezt büszkeséggel tették, azért, hogy magyar intézménynyé megszerezzék s ő ezt a a sikert alárendeltnek jelenti ki. (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, hogy a minister ár nem feladatát teljesítette, nem a kezére bízott intézményt fejlesztette, hanem azon intézmény ellen balga fellépésével súlyos bűnt követett el és azért válaszát nem veszem tudomásul és kérem bí*