Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-521

240 621. országos Blés 1891. Julius 8-án, pénteken. Nagy Istfán jegyző: b. Jeszenszky László! B. Jeszenszky László: T. ház! (Halljuk! a szélsőbalon.) Midőn én is felszólalok ezen törvényjavaslat tárgyalásánál, ezt nem azért teszem, hogy valakit meggyőzzek e házban, mert sajnos, én vagyok meggyőzve arról, hogy itt a kapacitálás érvek útján nem lehetséges; de felszólalok azért, mert hiszem, miszerint ha e törvényjavaslat törvényerőre emelkednék, nemcsak hogy alkotmányunk egy sarkalatos jogát veszteuők el, hanem azon ezé] sem éretnék el, melyet a t. kormány maga elé tűzött. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Midőn tehát a t. ház becses türelmét és figyelmét rövid időre kikérni bátor vagyok, kijelentem, hogy teljes tárgyilagossággal azt tűzöm ki feladatomul, hogy kimutassam, miszerint a t. kormánynak mi lehetett czélja ezen törvényjavaslattal ; és azután, hogy lehet-e egyáltalán reményleni, hogy ezen czél elérhető-e, vagy pedig nem? Ezek után pedig a t. ház engedelmével egy néhány, a törvényjavaslatot pártoló képviselő úrral szándékozom röviden foglalkozni. (Halljuk! a szélső baloldalon.) T. ház! Mi lehetett czélja a t. belügyi kormánynak e javaslat benyújtásával? Én erre csak két ezélt tudok képzelni—mert a harmadikat, amely alapját csak a reformátor nagy névnek elnyerésébenleli, említeni sem akarom, inert nem hihetem, hogy a t. belügyminister úr egyedül ezen nymbusért bármit is cselekedne — tehát mint mondám, marad két czél: vagy azért nyújtotta beat. belügyi kormány e javaslatot, hogy a közigazgatást javítsa, vagy eltekintve ettől, azért,hogy hatalmi áll ásat biztosítsa. Itt ismét t. ház, azon ember szereteti elven alapuló nézetem szerint, »hogy mindenki ről jót kell feltételeznünk, míg az ellenkezőről meg nem győződtünk«, csak egy czél marad, mely miatt a javaslat benyujtatott: a közigazgatás komoly javítása. T. ház! Mi a, föltétele egy jó közigazgatásnak ? Hogy az olcsó, gyors legyen és hogy benne a jogi biztosítékok mentől nagyobb mérvben meglegyenek. A két elsővel nagyon könnyen végezhetek. Olcsó közigazgatás. Senki sem tagadhatja, hogy a jelenlegi közigazgatás nem olcsó, eltekintve, hogy maga a megyék dotatioja is sok, melyet igaz, hogy nagyrészben az állanicassa ád. De hát itt bocsánatot kell kérnem Fenyvessy Ferencz képviselő úrtól, mert én nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, mint ő, hogy az államcassa által adott költségeket a honpolgárok költségeitől elkülöníteni tudnám, mert hisz nézetem szerint ez is az adókból folyik be. De a múgy is drága és hogy azokból egy példát hozzak fel: vegyük pl. a kihágási törvényt. N. község bírája, jelentést tesz, hogy X. ottani lakos, vagyontalan napszámos őt hivatalos minőségében sértő kifejezésekkel illette. Tanúkul bejelenti a községi jegyzőt, A., B. és C. ottani lakosokat; a főbíró kitűzi a tárgyalást, a 30—40 km. fekvő járási székhelyre megidézi a vádlottat és tanúkat. Ezek megjelennek, de a tárgyalás folyamán nem lehet a tényállást teljesen kideríteni, mert a tanúk vallomása ellenére vádlott tagadása igazolásául szintén tanúkra hivatkozik: AJ tárgyalást kell tartani és a tanúk szembesítése végett úgy az előbb megidézett, mint a vádlott által rájuk hivatkozott tanúkat is meg kell idézni. Kern akarom a még felmerülhető akadályokat felhozni, de tegyük fel, hogy az ügy befejeződik: vádlott 20 frt bírságban és a költségekben elmarasztaltatván, belenyugszik; de miután szegénységi bizonyítványa értelmében nem fizetheti az összeget, 4 napra elzáratik, a költségek vádló és négy tanú kétszeri megjelenése 10 frt, 2 fuvarja 12 frt, 3 tanú napidíjjá 3 frt, fuvarja 3 frt, összesen 28 frt. Ezen költséget, miután vádlott fizetésre nem kötelezhető, alap pedig reá nincs, maguk a tanúk kötelesek viselni; tehát, hogy valaki, mert esetleg azt mondta a bírónak, hogy omaga bugris, mit parancsol nekem«, 20 írtra legyen büntetve, illetőleg négy napot átaludjék a főbíró piuczéjé'oen, — mert ezek börtönnek nem csúfolhatok, — és teljesen indifferens egyéneknek, kivéve a vádlottat, 28 frt anyagi kárt kell szenvedniök: így a közigazgatás ma sem olcsó. És ha most tekintetbe veszszük, hogy a t. ministerúr szerint is az új javaslat alapján több, mint 600 ezer forint költségtöbblet lesz: bátran állíthatom, hogy az új közigazgatás olcsó nem lesz. A mi a gyorsaságot illeti, nagyon röviden gr. Apponyi Albert képviselő úrra hivatkozom, a ki is a vita folyamán tartott beszédében maga állította, hogy a, javaslat alapján a közigazgatás a kívánt jelentések sokasága miatt lassúbb lesz. Tehát a jó közigazgatás ezen föltétele sem lesz elérve. Nézzük most, hogy ezen javaslat értelmében a közigazgatásban meg lesznek-e a jogi biztosítékok, önkormányzati, közszabadsági és jogvédelmi biztosítékok? Erre nézve tisztelt ház, azt hiszem, legjobb, ha Fenyvessy Ferencz képviselő úr szavaival élek és azt mondom: »mi e puszta állításokkal szemben egyenesen paragraphusokra tudunk hivatkozni, azokra a paragraphusokra, melyek az önkormányzati, közszabadsági és jogvédelmi garantiákat«—eddig szó szerint az ő szavai, de itt már el kell térnünk — ő ugyanis azt mondja: »magukban foglalják«, én pedig azt, hogy teljesen kizárják. De, t. ház, vegyük a Fenyvessy Ferencz képviselő úr által felhozott szakaszokat sorba. Itt van a 139. §. Nem j hiszem, hogy a képviselő úr valamely fontosabb i önkormányzati határozatot tudna felhozni, a mely * ezen szakasz 7. pontjába be foglalható ne volna.