Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-521

234 &21> oi^Agos ülés 1891. Julius 8-án. pénteken. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis terí Midőn Polónyi Géza képviselő úr a választ megsürgette, kijelentettem, hogy a legközelebbi napokban fogok válaszolni. Később a ház folyo­sóján találkoztam úgy Ugron Gáborral, mint Polónyi Géza képviselő úrral és kérdést intéz­tem mindkettőjükhöz, hogy mivel előreláthatólag napirendre fog kerülni a t. ministereinök úrnak Pécsett és Fiumében léte alatt azon kis törvény­javaslat, melyet a közös hadseregbeli tartalékos tiszteknek a honvédség tettleges állományába való áthelyezése iránt terjesztettem elő, vájjon van-e ellenvetésük az ellen, hogy ezen válaszo­mat akkor adjam meg, midőn ezen törvény­javaslat tárgyalás alá fog kerülni ? Sem Ugron Gábor, sem pedig Polónyi Géza t. képviselő árnak nem lévén kifogása az ellen, én tehát ezt bevárandónak véltem. A t. ministerelnök úrnak távolléte alatt ezen törvényjavaslatom vélet­lenül nem kerülvén napirendre, nem is voltain abban a helyzetben, hogy válaszolhattam volna. {Nyugtalanság a szélsőbalon.) Egyébiránt késznek nyilatkozom arra, hogy holnap, mert amúgy is szombat van, válaszomat megadjam. (Élénk he­lyeslés.) Polónyi Géza: T. képviselőház! Szemé­lyes kérdés czímén csak röviden reetificálom, a mit az igen t. minister úr előadott. Méltóztatik talán emlékezni a t. minister úrnak arra, hogy úgy állapodtunk meg, hogy a kérdés a törvény­javaslat tárgyalásakor fog elintéztetni, világosan kijelentvén azonban, hogyha jun. 22-éig nem fog tárgyalásra kitüzetni a törvényjavaslat, akkor a t. minister úr megadja, a választ a nélkül, hogy bevárná, hogy a törvényjavaslat napirendre ke­rül, így történt ez. Ezt az egyet akartam a magam részéről reetifieálni. Azt pedig, hogy a választ holnap méltóz­tatik megadni, tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Még Csatár képviselő úr kívánja a tegnapi napon félreértett szavait helyreigazítani. (Mozgás.) Csatár Zsigmond: T. képviselőház! A tegnapi napon Gulácsy Dezső képviselő úr be­szédében a következő passust mondotta a házban: (Nyugtalanság jobb felöl. Zaj. Halljuk! Halljuk!) »Egyébiránt a t. túloldal részéről — ide mutatva — épen nem újság, hanem — és itt kijelentem, hogy ezt, nem mondom az egész pártra — külö­nösen a választási idők alkalmával megszokott kifejezés az, hogy a tisztviselők ingyenélők, a kiket a kormány csak azért tart, hogy a sze­gény népnek véres verejtékével megkeresett kenyerét legyen, a ki megegye.« Ez oly komoly természetű vád, hogy a mely képviselő a nagyközönség előtt még kor­teskedésből is ily váddal meggondolatlanul fellép, nem méltó, hogy a háznak tagja legyen. Meg­vallom, megbotránkoztam a t. képviselő úrnak ezen kijelentésén és oda találtam kiáltani e szavakat: »Ki mondta? Tessék bebizonyítani!« Erre a t. képviselő úr azt mondotta: »Nagyon sokan mondták. Még sajtójuknak egy része is állította azt.« Erre én azt találtam mondani, hogy »a ki ezt mondta, nem tisztességes ember«. Ezzel a t. házban senkit sem akartam megsérteni. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Én e szavakat csak arra az emberre értettem, a ki a Gulácsy Dezső t. képviselő úr által előadott beszédekkel a nép erkölcsét megrontani akarta. Meglehet, t. ház, hogy talán nem illett köz­beszólanom; de kijelentem, hogy rossz szándé­kom nem volt és ezért azt hiszem, hogy talán az elnöki megrovás kissé elhamarkodott volt. (Derültség.) Elnök: Ha én valamely kijelentést teszek, annak először oka van; és másodszor vita tárgyát nem képezheti. A képviselő úr maga mondja, hogy közbeszólva oly szót ejtett ki, a mely valakit mindenesetre sértett. Lehet, hogy T talán pártjabeli egyénre értette szavait, de nekem az egészen mindegy, hogy azok kire vonatkoznak, mert közbeszólni és ily nyilatkozatot tenni nem lehet. (Helyeslés.) Következnék a napirend, azonban a házsza­bályok azt rendelik, hogy midőn a 208. §. alkal­mazása mellett a ház felolvastatja tagjainak név­sorát, akkor az utána való ülésben a ház elnöke a jelcnvoltakról és azokról, a kik a ház enge­délyével, vagy az elnök engedélyével távol vol­tak, jelentést tesz, egyszersmind pedig intézke­dik, hogy mindaddig, míg az illetők távollétüket nem igazolják, napidíjakat ne kapjanak. (Helyes lés jobb felöl.) Ugyanakkor a ház elnöke indít­ványt is tehet az iránt, hogy a távollevőket a ház bizonyos napra rendelje be. Én ugyan nem igen gondolnám, hogy a t. ház ez utóbbi intéz­kedést alkalmazni kívánja; (Felkiáltások a szélső baloldalon: Mindkettőt kívánjuk!) de ha kívánni méltóztatnak : e tekintetben a házszabályok értel­mében holnap fogom megtenni az előterjesztést, a mit azért jelentek már most be, hogy a távol­levő képviselő urak ezt tudják. (Helyeslés.) Következik a napirend: »a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Kagy István jegyző: Udvary Ferencz! Udvary Ferencz: T. ház! Midőn az előt­tünk fekvő nagy horderejű törvényjavaslathoz hozzászólok, figyelmem mindjárt kiterjed arra, a mivel ezen nagy horderejű törvényjavaslatot kel­lett volna kezdeni: vagyds általában a községi autonómiáról kívánok szólani. (Halljuk ! Halljuk!) Nem képzelhetek rossz autonómiával bíró köz­ségi talapzaton oly jó épületet felállíthatni, a mely mellett jó állami közigazgatást létesíteni

Next

/
Thumbnails
Contents