Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-518

518. országos ftlés 1891. jnnius 80-án, kedden. 169 Hogy akkor nem tudtak törvényt hozni, a melyben a parlamenti rendszerrel a vármegyei rendszert össze alkották volna, ennek nem az volt az oka, hogy nem akarták, hanem az, hogy nem volt rá idejük. Későbbre halasztották ; de hogy milyen irányban lett volna ez a vármegyei törvény alkotva, arra szép példát hozott fel Horánszky t. tisztviselőtársam .... (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát már a képviselő is ki van nevezve?) t. képviselőtársam, a ki utalt arra a pénzügyi törvényjavaslatra, melyet oem kisebb ember fogalmazott, mint azon nagy időknek nagy vezére, Kossuth Lajos. Gr. Károlyi Gábor: Már azt hittük, hogy ki van nevezve képviselőnek! (Derültség a széUő baloldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk!) Körösi Sándor: Akármilyen kinevezésre vágyakoznám, ezt átengedem gr. Károlyi Grábor t. képviselőtársamnak. Hiszen a napirenden levő törvényjavaslat tulajdonképen nem egyéb, mint az a törvényjavaslat, melyet a 48-iki törvény megalkotni rendelt, t. i. a parlamenti rendszernek a vármegyei rendszerrel való összeegyeztetése. A törvényjavaslat nem tesz egyebet ennél és akképen egyezteti össze, hogy még a központi kormányt megillető kérdésekben is tért enged az önkormányzatnak. Azt hiszem, nem lehet szebben és jobban összeegyeztetni az önkormányzatot a központi kormányzattal, mint hogy az önkormányzat részt vegyen azon ügyekben is, a melyek tuíajdonképen a központi kormányt illetik. Kiss Albert t. képviselőtársam azt mondta, hogy századok óta e hazában csak két párt van, t. i. egy aulieus és egy nemzeti párt. Ilyen két pártot nem ismerek. Az egyiket ismerem és úgy tudom, hogy abban a nemzeti pártban benne van a hazának minden pártja. (Zaj és ellenmondások a szélső baloldalon.) Engedelmet kérek, sokat beszélnek most szájjal, de csak rólunk nem lehet feltenni, hogy nemzetellenesek vagyunk, hogy a nemzet ellen akarunk törvényeket alkotni, holott köztünk vannak többen, a kik nem szájjal, hanem karddal küzdöttek a nemzet szabadságáért. (Egy hang a szélsőbalon: Hadbíró volt! Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Közlegény voltam a 35-ik zászlóaljnál. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljak! jobb felől.) Elnök (csenget): Ne méltóztassanak közbeszólni a szónok előadásába, így lehetetlen tanácskozni. (Halljuk! Halljuk!) Körösi Sándor: Ha az is voltam, akkor is a nemzeti ügyet szolgáltam, Hentaller Lajos: De nem harczolt! (Zaj.) Körösi Sándor: Mit tettem? Azt nem ön ítéli meg. ítéletet mondott felettem a császári királyi hadi törvényszék. Nemzeti pártnak tarKÉPVH. NAPLÓ. 1887 -92. XXV. KÖTET. tom ezt az egész házat; sem e házban, sem e hazában nem nemzeti, vagyis nemzetellenes pártot nem ismerek; (Helyeslés jobb felöl.) nincs tudomásom aulieus pártról sem. A magam személyére csak nem hiszik azt, hogy én aulieus vagyok? (Derültség a ssélső baloldalon. Halljuk! jobb felől.) Papp Elek: Azt mondják Debreczenben! (Derültség.) Körösi Sándor: Ismerek én két pártot; az egyik a 67-es kiegyezési törvény alapján álló párt, a másik pártot képezi az a párt, mely a 67-iki kiegyezési törvényt felforgatni és megsemmisíteni akarja. Mindkét pártnak vannak részei és ezen vitánál a részek szerencsésen találkoztak. Azok, kik a ü7-iki kiegyezés alapján állanak, támogatják ezt a javaslatot egyesűit erővel és a kik a 67-iki kiegyezést fel akarják forgatni, szintén egyesült erővel ellenzői e javaslatnak. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Hog}' ezen párt aulieus párt volna: azt el nem ismerem soha és Kiss Albert képviselőtársam ezen állítását valótlannak nyilvánítom. Mi itt a szabadelvű párton megszoktuk már azt, hogy kormányunkat hatalmi fálterjeszkedéssel vádolják, minket pedig akaratnélkűliséggel vádoljanak. Mi ezt már megszoktuk. (Élénk derültség a ssélső baloldalon.) Az elsőre nézve ezt eltűrjük, mert úgy látjuk, hogy a mi kormányunk nem akar több hatalmat szerezni, mint a mennyire szüksége, van, hogy ez országot modern, anyagilag és szellemileg tökéletes, kifejlett állammá, alakítsa. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Erre akarja megszerezni az eszközöket, de hatalmi túlkapásra a mi kormányunk sem nem törekedett, sem nem törekszik. De a mi a második állítást illeti, hogy akaratnélkűliek vagyunk, azt már nem tűrjük el; mert van nekünk akaratunk és pedig ugyanaz az akaratunk, a mi ezé a kormányé. (Élénk derültség. Egy hang a szélső baloldalon: Akármelyik kormányé! Halljuk! jobb felől.) Az az akaratunk, hogy ez az ország boldog legyen és hogy oly törvényeket alkossunk, melyek az ország közigazgatását, véderejét, pénzügyét, tanügyét, szóval általában minden közügyét fejleszszék és a lehető legmagasabb fokra emeljék. És erre nézve, méltóztassanak az ítéletet nem maguknak tartani fenn, sem nekünk, hanem méltóztassanak az ítéletmondást fentartani magának a nemzetnek, a nemzet választói többségének. A nemzet a múltban már mondott ítéletet és a választók többsége nekünk adott igazat. (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Titkos szavazást! Körösi Sándor: Most is kijelentem, hogy mi ezen a párton nyilt homlokkal megyünk a jövő választások elé is. . . 22