Képviselőházi napló, 1887. XXV. kötet • 1891. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1887-517

|50 517. országos ülés 1891 juníns 27-én, szombaton. büszkeségének is vallom ; mert azt hiszem, hogy az a nyilvános ellenőrzés, melyet egy pár év óta a katholicus benefieiumok kezelésével szemben magam is szerencsés vagyok gyakorolni, bír némi hatással arra, hogy az illetőket visszatartóztassa az emberi hajlamok és gyöngeségek érvényesítésétől. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Arra is reflect&lt a minister úr, hogy én azt mondottam, hogy léha, könnyű erkölcsű főpapok is vannak. Beöthy Algernon: Halljuk! Halljuk! (Derültség.) Ugron Gábor: T. ház! Miután nekem nem czélom és feladatom, hogy szükséges tekintélyeket kényszerűség nélkül romboljak le és azt a kényszerűséget sem látom még bekövetkezettnek, a mely indokolná azt, hogy közelebbről is rámutassak ilyen esetekre: nem érzem erre magam kötelezettnek, még pedig épen a minister úrnak szón nyilatkozatánál fogva sem, a melyben biztosított arról, hogy a kormány ő Felségének a primási méltóság betöltésénél könnyű erkölcsű férfiút ajánlani nem fog. Én ezen megnyugtatást azon megjegyzéssel veszem tudomásul, hogy midőn valaki egy nagyon magas állásra emeltetik: akkor nemcsak a hírlapok, nemcsak a lexikonok és képes hírlapok szokták az illető egyén életrajzát összeállítani, hanem a közönség is összeállítja azt és végigmegy annak a férfiúnak élete egész lánczolatán és cselekedetei Porán egész a bölcsőig, néha a bölcsőkig is. (Mozgás.) Es ezért, t. ház, mikor egy nagyon magas méltóság töltetik be, nem lehet a kormány eléggé körültekintő és nem kell visszautasítania abban a közvélemény segédkezését, a mely a múltnak felderítésével biztos szemmértéket és irányt nyújt arra nézve, hogy minden megütközést mellőző intézkedések tétethessenek akkor, midőn valaki oly nagy és magas állásba jut, mint a minő a primási méltóság. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Arra az észrevételemre, hogy jogosulatlan és idegen befolyás kíván ebben az ügyben érvényesülni, a mely ellen a minister úrnak állást kell foglalnia, a minister úr azt mondja, hogy ilyen befolyás nem érvényestíl. Engedelmet kérek, t. minister úr, én azt tapasztaltam, hogy hazánknak nincs oly nagy és elhatározó érdeke, a melynek gondozásánál vagy érvényesítésénél nem találkoznánk mindig onnan a Lajthán túlról egy hatalmas áramlattal, mely a Magyarországon való befolyásról lemondani nem tud és a mely mindig érvényesíteni akaija magát, (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Legyen meggy őződve a t. minister úr, hogy addig, a míg Magyarország királya körűi itt e hazában osztrák udvartartás lesz; a míg a magyar méltóságok és magyar társadalmi körök ott, habár megjelenhetnek, de teljesen otthon nem találhatják magukat; a míg ott idegen aristooratia és idegen főpapság van s idegen állami felfogás és politikai nézlet üthet tábort és túlnyomó részben érvényesülhet: addig Magyarországon nem felesleges az aggodalom az iránt, hogy azon fontos közjogi méltóságnak, azon oly nagy befolyást nyújtó rangnak viselésében, mint a minő Magyarország primási állása, idegen befolyás által protegált egyén idegen érdekek szolgálatában fog állani. (Zajos helyeslés a szélső haloldalon.) Méltóztassék elgondolni, t. ház, mily szörnyű veszedelem támadhatna abból, ha Magyarország prímása nem a magyar alkotmányosságnak, nem a magyar nemzeti törekvéseknek lenne szószólója; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hanem idegen nemzeti törekvéseknek és idegen állami eszméknek állana szolgálatában. (Igaz! Úgy vavwi a szélsőbalon.) Mily rettentő következménye lehetne annak, ha pl. egy pánszláv érzelmű prímás neveztetnék ki, a ki a pánszláv eszmék szolgálatában áll. (Igaz! Úgy van! a a szélső baloldalon. Zajos helyeslés.) Ha meggondoljuk, hogy egyetlen egy püspök, mint pl. Strossinayer, mire képes (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) és hogy mennyire erőtlen vele szemben a magyar közvélemény: akkor engedjék meg, ha mi, Strossmayer példáját látva, a legnagyobb féltékenységgel és gondossággal kérünk és sürgetünk arra nézve megnyugtatást, hogy a primási méltóságra idegen befolyás által protegált ember, a ki a magyar állameszmének, a magyar nemzeti törekvéseknek és culturának nem híve és nem terjesztője és annak nem szorgalmas munkása, ne juthasson. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) A minister űr válaszát különben tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a minister úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Fölkiáltások: Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az tudomásul vétetik. Következnek most az interpellatiók. Két interpellatio van bejelentve és pedig b. Kaas Ivor és Ugron Grábor képviselő uraké. B. Kaas Ivor: T. ház! Budapest fő városa, (Halljuk! Halljuk!) legutolsó közgyűlésében Lesser német színi-igazgatónak (Halljuk! Halljuk!) engedélyt adott egy német színháznak Budapest fővárosában örökidőkre való alapítására. (Élénk mozgás a bal- és szélsőbalon.) Nem tudom, nem is kutatom, hogy a tanácsnak erre vonatkozó javaslata és a közgyűlés ebbeli határozata találkozik-e az igen t. kormány nézeteivel, igen vagy nem ; mert hiszen ez iránt i majd felvilágosítanak a történenelők. Csak meg-